– Tíz éve jelent meg a digitális könyv, az e-book, de a jóslatok ellenére még mindig létezik a nyomtatott könyv.
– Fordítva! Nem még mindig, hanem egyre inkább. Angliában és az Egyesült Államokban is látszódik, hogy az e-book piac egy kicsit szűkül. Most már harmadik éve így van. Ezzel szemben a print piaca nő. Ennek pedig az az oka, hogy a kiadóknak lett válasza az e-könyvre.
– Mi ez a válasz?
– Az e-book nagyon klassz dolog, ha az ember nyaralni megy és nem akar magával vinni három könyvet. Vagy vizsgára készül és nem akar beszerezni harminc különböző kötetet. De!
Az e-bookot nem jó kézbe venni, nincs könyvillata, nehezebb visszakeresni.
Nem lehet kihozni a szobából, megmutatni a vendégeknek, hogy nézd, mim van!
Ezért a nyomtatott könyv elindult egy olyan irányba, ahol fontosabb, hogy képzőművészeti alkotásként is megjelenik. Nem csak tartalom, amiben betűk vannak, ólom meg papír, hanem olyan mű jön létre, amit akár ki lehetne állítani egy múzeumban. A Ragyog a Hold című könyvünk borítója ilyen. A nyomtatott könyvnek is és az e-booknak is megvan a maga helye.
– Ez optimista hozzáállás az e-book szerepéhez. Vagyis a digitális verzió jó irányba lendítette a piacot?
– Igen. Minden kihívás jó. Kihozza az emberből a legtöbbet. Nagy híve vagyok a piacnak, a kapitalizmusnak, a versenynek. Az e-book kihívta a nyomtatott könyvet és a nyomtatott könyv megnyerte a párbajt – de legalábbis el nem veszítette.
Itthon például nem látszik különösebb gyorsulás az elektronikus könyvek piacán az utóbbi években.
– Van igény a könyvekre?
– Olvasnak az emberek, de van egy kihívás. Azt mondják, az egyéves amerikai gyerekek 50 százaléka anyanyelvi szinten beszéli az iPad nyelvét. Az azt jelenti, hogy hamarabb tanulnak meg iPadet kezelni, mint beszélni. Hogy ők képesek lesznek-e 10-20 év múlva elolvasni 600 oldalt, az egy valódi kihívás. Sokat kell tenni azért, hogy megszerettessék a gyerekekkel az olvasást. Ennek az egyik módja például az lenne, hogy kitakarítsák az olvashatatlan kötelező irodalmat az iskolákból.
– Mivel kellene helyettesíteni?
Mindegy, csak olvassanak. Az olvasás egy attitűd.
Megyek a HÉV-en és előveszem a könyvet, vagy nem. Este lefekszem, még van 20 percem elalvásig. Előveszem a könyvet, vagy nem. Ha ez beépül, akkor az emberek elkezdenek olvasni. Ha a legszemetebb irodalmat fogyasztják, az is jobb, mintha egyáltalán semmit. Kulcskérdés, hogy az iskola rászoktassa a gyerekeket a könyvekre és azt olvassák, amit akarnak. Nem kell a Szigeti Veszedelmet, vagy a Légy jó mindhaláligot. Lehet Harry Pottert, vagy Percy Jacksont is! Aki végigizgulta a 7 – most már 8 – Potter-kötetet, az mást is olvas. Ha bemegy egy könyvesboltba, akkor az ott válogatók fele 18 és 30 év közötti nő.
– Itthon is megfigyelhető, hogy a Potter-generáció irányítja a könyvpiacot?
– Abszolút. Több Potter-generáció és azon belül is a csajok. A könyvkereskedelembe is jönnek be a női attribútumok - fontos egy párnahuzat, egy szatyor - és átváltoztatják a könyvkereskedelmet is klubtagsággá, baráti körökké.
– Mik azok a tényezők, amikből lehet sejteni, hogy itthon is jól fog szerepelni egy könyv?
– Sosem lehet tudni. Néha egy könyvből, amiről azt gondoltuk, hogy „Hát, próbáljuk meg, nagy baj nem lehet belőle!” hihetetlen példányszámban adjuk el. A lány a vonaton: mi adtuk ki, 85 ezer példány kelt el belőle eddig, plusz az e-book, tehát majdnem 90 ezret. Miért? Nehéz ezt megfogni. Minden magyar kiadó nézte a könyvet. Nekünk sikerült megszerezni és ez a kiadónk életében sorsdöntő változás volt.
– Hogy választják ki a könyveket?
Nagyon sokszor veszünk olyan könyvet, amit még meg sem írtak, akkora a verseny Magyarországon.
Egészen szenzációs könyves szakemberek vannak, akik hihetetlenül gyorsan hozzájutnak információkhoz. A kötetről tudom, hogy ki ajánlja, látom a szinopszist, olvasok belőle oldalakat, tudom, hogy ki az író, mi körül bonyolódik a cselekmény – de még nincs megírva.
– Mennyire kell gyorsnak kell lenni, hogy az olvasók ne rendeljék meg Amazonról a könyvet eredeti nyelven, hanem megvárják a magyar kiadást?
– Mint a villám!
A nehézség ezzel, hogy az írók az utolsó pillanatig belefirkálnak a saját könyvükbe. Elkezdeni fordítani akkor lehet, amikor szinte már megjelenik.
És akkor nagyon kell sietni. Bill Clinton és James Patterson krimiíró közös könyve például június 4-én jön ki itthon, egy napon az amerikai megjelenéssel. Ahogy a második Paula Hawkins, a Víz mélyén is azon a napon jelent meg Budapesten, mint Londonban vagy New Yorkban.
Könyvkritikáink
Romantikából első osztályú, gótikából közepes - Sarah Perry: Az essexi kígyó - könyvkritika
Szamizdat szabadság Amerikán át - Colson Whitehead: A föld alatti vasút–kritika
Vámos Miklós szerint megéri A föld alatti vasúton utazni
Szilánkos családtörténet egy széttört világban - Michael Chabon: Ragyog a hold könyvkritika
Kapcsolódó
Romantikából első osztályú, gótikából közepes
Misztikus-romantikus regény a vidéki Angliából - Az essexi kígyó nem okoz csalódást annak, aki szereti a remekül megírt érzelmes történeteket, vagy korhű történelmi ábrázolásra vágyik. Aki viszont valódi borzongást vár tőle, valószínűleg csalódni fog.
Kapcsolódó
Szilánkos családtörténet egy széttört világban
A Pulitzer-díjas író legújabb könyvében ismét az emlékezés nehézségeivel, a történelem viszonylagosságával foglalkozik. A Ragyog a Hold egy hamis-emlékirat rakétákkal, nácikkal és szerelemmel.
hírlevél
