Könyv

„Az élet még bánatban is szép” – 140 éve hunyt el Dosztojevszkij

2021.02.09. 11:45
Ajánlom
1821. november 11-én született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, a filozófiai-ideológiai regény műfajának megteremtője, a lélektani regény mestere, akinek olyan nagyszerű regényeket köszönhetünk, mint a Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű és A Karamazov testvérek.

Második gyerekként a szigorú és széthulló családi környezetből egyenes út vezetett a Hadmérnöki Intézetbe, így került Fjodor Mihajlovics Szentpétervárra. Az itt töltött időszakban zárkózottá és komorrá vált, ez később egész életében jellemző volt rá.

A rossz közérzet rossz szokásokkal is párosult, rászokott az italra, súlyos adósságokat halmozott fel, és egyszer egy konfliktusa komoly verekedéssé fajult.

Dostoevsky_1872-113336.jpg

Vaszilij Perov: Dosztojevszkij portréja (1872) (Fotó/Forrás: Wikipédia)

„Mennél többet iszom, annál erősebben érzem, azért is iszom, mert ezt az érzést, a szenvedést keresem. Nem vigadni akarok én, csak ezt a fájdalmat érezni... iszom, mert nagyon akarok szenvedni.” – mondta egyszer.

A szakmai sikerek azonban ennek ellenére nem kerülték el, 1841-ben tisztté avatták, 1843-ban pedig az intézetből kikerülve mérnökhadnagy lett.

Fogékonysága az irodalom iránt már ekkor megmutatkozott, 1844 nyarán a Repertuar i Panteon folyóiratban megjelent Balzac Eugénie Grandet című regénye az ő fordításában.

A siker hatására lemondott a mérnökhadnagyi állásról és teljesen az írás irányába fordult. Inspirációt elsősorban romantikus olvasmányai jelentettek számára, de egyre romló életkörülményei is témát szolgáltattak. Ebben a közegben született meg 1845-ben a Szegény emberek, amely a kor ismert kritikusa, Belinszkij közbenjárásával aratott sikert.

A népszerűség mámorában adta ki Dosztojevszkij A hasonmást, ez azonban már nem érdekelte a közvéleményt, sőt saját írótársai is ellene fordultak – többek között Turgenyev és Nyekraszov is éles kritikával illette.

A támadások visszavetették a lelkesedését, és bár továbbra is írt, műveinek minősége messze elmaradt a korábbiaktól. Belefogott azonban első nagyregényébe, a Nyetocska Nyezvanovába, ez a mű csak töredékekben maradt fenn.

Bár a művészetnek élt, politikai nézeteit sosem titkolta, nyíltan az I. Miklós vezette rezsim és az értelmiség ellen fordult. Csatlakozott egy titkos szerveződéshez, amely a cenzúrát kijátszva igyekezett egy olyan nyomdát létrehozni, ahol politikai röpiratokat nyomhatnak. A terv azonban soha nem valósulhatott meg, mert a rendőrség 1849 tavaszán lecsapott a bandára és Dosztojevszkijt letartóztatták.

Az író a Péter-Pál erőd Alekszej-sáncába került, december 22-én pedig halálra ítélték. Az utolsó pillanatban – amikor már az oszlophoz kötözve várta a kivégzést – négy év száműzetésre és kényszermunkára módosították az ítéletet. Később úgy emlékezett arra a pillanatra, hogy

„Soha nem volt boldogabb nap életemben”.

Omszkban a legnehezebb munkákat kapta, és az önostorozásra hajlamos Dosztojevszkij már-már hinni kezdett saját bűnösségében, közben pedig folyamatosan figyelt: megfigyelte az embereket, a környezetét, élményanyagot gyűjtött.

Image_dost_02-112215.jpg

Dosztojevszkij a száműzetéséből való hazatérése után (Fotó/Forrás: Wikipédia)

II. Sándor cár trónra lépésével ismét feléledt benne a remény, hogy visszatérhet az irodalmi életbe, erre 1858-tól – amikor visszakapta rangját és nemesi jogait – minden esélye megvolt. Bátyja, Mihail engedélyt kapott a Vremja (Idő) nevű folyóirat kiadására, ez függetlenséget is adott Fjodor Mihajlovicsnak. A vállalkozás sikeres lett.

1862 már Nyugat-Európában találta az írót, aki a Téli jegyzetekben írta meg élményeit és csalódásait. A várt siker azonban elmaradt, ráadásul ismét összetűzésbe került a kormánypártiakkal. A kiéleződő sajtóvita hamarosan személyeskedésbe csapott át, Dosztojevszkij pedig elhatárolódott a „tiszta művészet” képviselőitől, valamint azoktól, akik az irodalomtól közvetlen hasznot várnak. Ez az élmény ihlette a Megalázottak és megszomorítottak című regényét, valamint a Feljegyzések a holtak házábólt. Utóbbit még az író nagy kritikusaként ismert Tolsztoj is méltatta. Barátjának, Fjodor Sztráhovnak így írt a műről: „A napokban gyöngélkedtem és elolvastam a »Holtak házá«-t. Puskint is beleértve,

nem ismerek jobb könyvet az egész újabb irodalomban.

Nem a hangnem, hanem a szempont bámulatos-őszinte, természetes és keresztény. Jó, tanulságos könyv.

Annyira élveztem tegnap egész nap, mint már régen nem élveztem. Ha találkozik Dosztojevszkijjel, mondja meg neki, hogy szeretem.”

A népszerűséget azonban Dosztojevszkij nem élvezhette sokáig, a cári kormányzat lecsapott a Vremjára. Bár a testvérek a bukás után indítottak egy új lapot, hanyag színvonala miatt a folyóirat nem lett népszerű, Fjodor Mihajlovics pedig újra adósságba verte magát.

Ebben az időben belement egy gyötrelmes szerelmi kapcsolatba is, Apollinarija Prokofjevna Szuszlova alakja később A játékos, az Ördögök, A kamasz és A Karamazov testvérek nőalakjaiban éledt újjá.

1866-ban jelent meg a másfél évtizeden át írt Bűn és bűnhődés, amely – bár ma kultikus műnek tartjuk – a maga korában nem aratott osztatlan sikert, sőt a kritika inkább elutasító volt vele.

Crime_and_Punishment-1-112928.png

A Bűn és bűnhődés 1867-es orosz kiadása (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Dosztojevszkijt ráadásul nyomasztotta A játékos megírása is, melyet egy Sztellovszkij nevű uzsorás kiadó megbízásából kellett megírnia, mindössze 25 nap alatt. A kényszermunka viszont meghozta Dosztojevszkijnek a szerelmet egy gyorsírónő, Anna Grigorjevna Sznyitkina személyében, aki amellett, hogy biztos pontot jelentett a férfi életében, elkezdte rendszerezni a vázlatokat, feljegyzéseket, kéziratokat is. A nő a költözésre is rávette az írót, négy évet töltöttek külföldön, végül Dosztojevszkij az elhatalmasodó honvágya, valamint pár hónapos lánya elvesztése miatt tért vissza Szentpétervárra.

Ahogyan az eddigi tapasztalataiból, ebből az utazásból és élményanyagból is regény formálódott, a lezüllő Európa és fellendülő Oroszország eszméjébe kapaszkodva írta meg A félkegyelműt „az eszményi szépségű ember” eljöveteléről. A kritika ehhez a műhöz is elutasítóan állt hozzá.

Dosztojevszkij azonban bizonyítani akart, a ’60-as évek végén belekezdett egy monumentális regényciklus kidolgozásába. Végül ebből három különálló mű született, az Ördögök, A kamasz és A Karamazov testvérek.

Az 1870-es évek aztán egy új világkép születését hozták az író számára, egy monumentális világkatasztrófát vizionált.

Az ebből a hitből életre hívott A Napló váratlan sikert hozott, Dosztojevszkijt pedig újra az irodalmi körökbe emelte.

Utolsó éveiben is keményen dolgozott, az írás mellett eseményekre, felolvasóestekre járt. Utolsó fellépése a moszkvai Puskin-szobor avatási beszéde volt, amelyben kiált az orosz irodalom nagysága mellett az európaival szemben.

1881. február 9-én hunyt el tüdőtágulatban, sírkövén A Karamazov testvérekből vett sorok (melyek eredetileg János evangéliumából származnak) olvashatók:

„ha a földbe esett mag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.”

Dosztojevszkij önmagát realista írónak tartotta, ars poeticája is ez volt: „Teljes realizmus mellett megtalálni az emberben az embert”. Ugyanakkor ábrázolásmódja szakít a realista szemlélettel, nincs fejlődésrajz, inkább a lélekábrázolásra terelődik a hangsúly. A lelki vívódás ilyesfajta ábrázolásával az író új műfajt teremtett: a filozofikus-ideológiai regény új típusát.

Fejléckép: Dosztojevszkij (fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Színház

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Klasszikus

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

Június 10-én átadták a tavaly odaítélt Franz Kafka-díjat Prágában. A 20. alkalommal odaítélt kitüntetést Milan Kundera képviselője vette át.
Könyv hír

Az interneten is elérhető Franz Kafka Izraelben őrzött irodalmi hagyatéka

A gyűjtemény többek közt több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket, rajzokat tartalmaz, amelyeknek a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárba kerülését hosszas jogi csetepaté előzte meg.
Könyv ajánló

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Hogyan lehet összekötözött lábbal táncolni

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ez alkalommal Barack Obama elnöki memoárjának első részét, az Egy ígéret földje című kötetet ajánlja, amire a HVG Könyveknél megjelent könyv felelős szerkesztője, Dufka Hajnalka reagál.
Könyv hír

Nyáron is nyitva tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a tagkönyvtárak július 5-től szeptember 5-ig érvényes nyári nyitvatartásáról a bibliotéka honlapján lehet tájékozódni.