Könyv

Az emberiség magát ejtette kelepcébe – Kepes András-interjú

2019.01.05. 09:00
Ajánlom
Kepes András legújabb könyvében három magyar házaspár reked egy svájci luxusvillában. Beszélgetéseik, visszaemlékezéseik során nemcsak a maroknyi szereplő sorsa és világnézete tárul fel, de látleletet kapunk civilizációnkról és a napjainkban tapasztalható politikai-társadalmi folyamatokról is. Ezekről is kérdeztük a szerzőt.

Az Istenek és emberek a fülszöveg szerint a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. Előbbi regény volt, utóbbi ismeretterjesztő publicisztika. Miért választotta ismét a regényformát? 

Az Istenek és emberek valójában csupán a korábbi könyvekben is felvetődő gondolatok folytatása. Amúgy ez a regény önálló mű, ami az előző művek ismerete nélkül is érthető. A műfajt én mindig a témának megfelelően választom, és úgy éreztem, ezt a történetet inkább regényként írnám meg.

A műfajokat tekintve egyébként is egyre inkább a szépirodalmi forma vonz, eredetileg is regényírónak készültem, mert ott a fantáziám szabadabban szárnyalhat.

kepes-andras-istenek-es-emberek-474-279-120591-162316.jpeg

Kepes András: Istenek és emberek (Fotó/Forrás: Libri kiadó)

Nem bánja, hogy így sokkal kevésbé fogalmazhatja meg a véleményét, mint publicisztikában?

A regény sokkal érzékletesebb műfaj, mint a publicisztika. Fordulatosabb, jobban átélhető az olvasó számára. A publicisztika, még ha igyekszik is az ember árnyaltan fogalmazni, kicsit kinyilatkoztatásszerű. Én pedig nem kinyilatkoztatni, hanem elgondolkodtatni szerettem volna. Hiszen bennem is rengeteg kérdőjel van, ami egy regényben jobban megfogalmazható. Amúgy a Világkép sem klasszikus publicisztika, hanem – noha tudományos kutatásokra is támaszkodik – önéletrajzi elemekre és személyes élményekre épülő, amolyan szubjektív esszé-regény.

A főszereplők elvonulnak a világ elől, jókat esznek-isznak, a beszélgetésük pedig látleletet ad a társadalom jelenlegi állapotáról is.

A regényem hősei nem elvonulnak a világ elől. Egy olyan üzleti ügy hozza őket össze, amelynek során a személyes meggazdagodás és a morál, az egyéni és a közérdek között kell választaniuk. Ezek szerintem napjaink kulcskérdései is.

Közben a természet csapdába ejti őket, és apránként kiderül, hogy a magánéletük és a munkájuk is kelepcébe került.

A csapdahelyzet ismert dramaturgiai fogás regényben, filmben, drámában, ebben a regényben szimbólum is. Úgy érzem, az emberiség magát ejtette kelepcébe azáltal, hogy elvetette a klasszikus értékeket, amelyek évezredeken át alapul szolgáltak azoknak a törvényeknek, amik az embert emberré tették.

_MAP0125-162907.jpg

Kepes András (Fotó/Forrás: Máté Péter)

A figurái rendkívül valósághűek, pontosan beazonosítható, a mai Magyarország mely köreihez tartoznak.

A karakterek három, vagy ha az asszonyokat is beleszámolom – hiszen azok legalább olyan fontos szereplői a regénynek, mint a férfiak –, hat különböző nézőpontból tekintenek a világra és saját sorsukra. Ez a regény játszódhatna szinte valamennyi postszocialista országban, de Törökországban, Olaszországban, Dél-Amerikában és lassan Észak-Amerikában is.

Úgy gondolom, világtrendről van szó. A trendek azonban változnak. Legalábbis ebben reménykedem...

Mit gondol, ha napjaink vezető politikusai, döntéshozói a regénynek megfelelő helyzetbe kerülnének, tanulnának valamit? Változna valami a gondolkodásmódjukban?

A személyes érdekek elvakítják az embert. Ha valaki hatalmi helyzetbe kerül, eltompul az empátiája, mert úgy érzi, nincs szüksége rá, hiszen diktálhatja a feltételeket. Ha valaki elveszítette a moralitását, akkor nehezen ismeri ezt fel, és másoknak kell őt erre ráébreszteniük.

Sok hasonló válsághelyzet volt már a történelemben, és biztató, hogy a moralitás eddig mindig túlélte az önzést.

Ha ezúttal ez nem így lesz, akkor az a civilizációnk végét jelenti. Közös a felelősségünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv portré

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv gyerekirodalom

Astrid Lindgren mesehőse segít a háború elől menekülő gyerekeknek

A mai Harisnyás Pippi címmel indít kampányt a gyerekekért Astrid Lindgren lánya és unokái, hogy "a világ legerősebb kislánya" erejével segítsék többek között a Save the Children nevű szervezet munkáját.
Könyv fekete istván

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Könyv hír

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Könyv hír

Íme az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjei!

A 15. átadóra átalakul a kiválasztás menete. Mutatjuk a rövidlista húsz jelöltjét!