Könyv

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

2022.08.02. 15:35
Ajánlom
A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.

A 2022-es év egyik legváratlanabb és legörömtelibb híre volt, amikor a Jelenkor Kiadó áprilisban bejelentette: Nádas Péter új regénnyel jelentkezik. Az irodalmi életben ugyanis teljes volt az egyetértés abban, hogy a Világló részletekkel lezárult az írói életmű, elkészült a nagy építmény, egy impozáns, irodalmi katedrális – és ezt maga a szerző is így gondolta.

A Rémtörténetek érkezését tehát túlzás nélkül irodalmi szenzációnak élhettük meg, egyúttal azonban fel is vetette a kérdést:

merre megy tovább a Nádas által művelt irodalom? Arra, amit kaptunk, talán csak kevesen számítottak.

A 464 oldalas regény nevével ellentétben nem igazán rémtörténet. A tragikus végkifejlet, a kísértetek megjelenése vagy a valamiféle gonosz egyre intenzívebb jelenléte ellenére „rémségessége” nem ezekből az elemekből jön létre, sokkal inkább különleges elbeszélői technikájából. Nádas ugyanis a történet helyszínéül szolgáló dunakanyarbéli falu egészét, egy közösség teljes hálózatát igyekszik megjeleníteni előttünk. Sokszor nehéz eldöntenünk, hogy amit olvasunk, azt éppen ki mondja: az adott karakter, akit látunk, egy mindentudó narrátor, esetleg a falu többi lakosa. A gyakran egyetlen mondatra tagolt bekezdések intenzív ritmusával e három elbeszélői pozíció olyan gyorsan váltakozik, hogy egy ponton az olvasó kénytelen lemondani a pontos megszólaló megismeréséről. E megoldásnak köszönhetően jön létre az az élmény,

mintha az egész falu kollektív tudatán átszűrve ismernénk meg a történéseket.

Kórusban beszélnek valamennyien, időnként kaotikusan, máskor rendezetten, és csak rövid időre erősödik fel egy-egy személy hangja.

2991863-135847.jpg

Nádas Péter Rémtörténetek című könyve (Fotó/Forrás: Lira.hu)

És hogy mitől lesz ez rémséges? Nádas megnevezetlen, hatvanas évekbeli faluja ugyanis közel sem az az idealizált környezet, amilyennek gyakorta szeretnénk látni a vidéki közösségeket. Ebben a kollektív gondolat- és mondatözönben az emberi gyarlóság valamennyi formájára ráismerhetünk.

Csak úgy ömlik ránk az elemi rosszindulat, az irigység, a féltékenység, a gyűlölet, a másik feletti jogos vagy jogtalan ítélkezés,

és még azt a csekély jószándékot és szeretetet, ami időnként kibuggyan a karakterekből, közönséges, durva módon képesek csak kommunikálni, ha egyáltalán. A kis és zárt közösségek árnyoldalát kapjuk nagy dózisban, egy ilyen helyen ugyanis a magánélet lényegében megszűnik, szereplőink egy pillanatra sem képesek elvonatkoztatni a rájuk szegeződő tekintetek sokaságától. Tulajdon gondolataikat, vágyaikat még maguk előtt is szégyellik, ha van rá okuk, ha nincs.

Ez a fajta közösségi logika alakítja aztán a cselekményt, már ha nevezhetjük ezt annak, minthogy olyan dramaturgiai megoldásokról, amelyek általában a regényeket jellemzik, nem beszélhetünk. Nádas időnként mintha véletlenszerűen váltana a jelenetek között, egymástól független eseményeket mutat meg, amelyek nem szükségesek a végkifejlet megértéséhez. Sokkal inkább a nagy egész, a teljes falu bemutatására tesz kísérletet. Célja ugyanakkor közel sem az, hogy valamiféle szociológiai látleletet adjon, bár implicit módon megjelenik például, hogy miként változtak meg a társadalmi viszonyok és pozíciók a szocializmus kialakulásával. A szociológiai hitelesség inkább úgy jelenik meg, ahogy például Krasznahorkai László Sátántangójában is:

elhisszük, hogy ezek a karakterek, ezek a sorsok, ezek a helyszínek valóban léteztek, annak ellenére, hogy a szerző az orrunk előtt konstruálja meg ezt a világot. 

Nádas folyamatosan újabb és újabb szereplőket hoz be, még a regény utolsó harmadában is megjelennek addig nem látott alakok, ami remekül passzol a korábban kifejtett narratív megoldásba, hiszen a falusiak számára evidencia ezeknek az embereknek a kiléte. Itt tényleg mindenki mindenkit ismer. Emiatt csak nagyon lassan tárul fel az olvasó számára, hogy kik is igazán Nádas könyvének főszereplői, kik lesznek azok, akiknek döntései a főbb eseményeknél igazán hangsúlyossá válik.

nadas-191054.jfif

Nádas Péter a 93. Ünnepi Könyvhét megnyitóján (Fotó/Forrás: Mónus Márton/MTI)

Nagyszerű karaktereit Nádas lenyűgözően hiteles nyelven szólaltatja meg. Ott van a fiatalon megesett asszony, a mocskos szájú Várnagy „Bánya” Teréz, akinek bűnét családja és a falu sohasem felejtette el, ezért öregkorára olyanná is vált, amilyennek a közösség látta: rosszindulatú boszorkává. Ott van a szellemileg sérült, epilepsziás rohamoktól szenvedő Róza, a többszörös leányanya, aki bár a falusiak szemében egyszerű ütődött lány, mégis, mintha titkos kapcsolatban állna az égiekkel. Ott van Imre, a péksegéd, a zabigyerek, akinek sohasem bocsátotta meg a falu, hogy nincs apja, ezért valami rettenetes gonoszság kezd el növekedni benne. Ott van a hordóhasú Jónás atya, a falu jóságos papja, aki igyekszik a helyes útra terelgetni bárányait. Ott van a szintén sérült, tolószékhez kötött Misike, akiben valamiféle magasabb rendű értelem lakozik. És ott van Mírák Piroska, a gyógypedagógusnak készülő leány, aki elméleti tudását a gyakorlatban is megkísérli kipróbálni.

Elsősorban őket kell tekintenünk a regény főszereplőinek, a legtöbb figyelem rájuk irányul, és az ő dilemmáik, gondolataik azok, amelyeket figyelembe kell vennünk a nagy végkifejlet elérkezésekor – ami egyébként nem több, mint az addig véletlenszerűen, egymástól függetlenül zajló események egyidőben történő lezárulása hasonlóképpen. Röviden: négy halálesettel.

Azt kijelenthetjük, hogy a Rémtörténetek egy különleges olvasmány, amelyben minden adott egy érdekfeszítő regényhez. Nádas azonban nem egy izgalmas történetet akar elsősorban bemutatni – még ha időnként olyan filmbeillő jeleneteket is megjelenít, mint egy ördögűzés –, sokkal inkább az emberi kapcsolatokat, az egyén helyét a közösségben.

Meddig terjed az empátia, milyen mértékig azonosulhatunk valakivel anélkül, hogy saját személyiségünket el kelljen torzítanunk? Mihez kezdjünk azzal, ha egy egész közösség kérdőjelezi meg a létezésünket?

Ehhez hasonló kérdések sokasága áll a könyv fókuszában, ezektől lesz puszta „rémtörténet” helyett igazán felejthetetlen olvasmány Nádas Péter regénye, amely valóban a 2022-es év egyik legszebb ajándéka.

Fejléckép: Nádas Péter Rémtörténetek című regényének borítója (Fotó/Forrás: Nádas Péter Facebook-oldala)

Nádas Péter: „Ne veszítsétek el a bizodalmat”

Kapcsolódó

Nádas Péter: „Ne veszítsétek el a bizodalmat”

A 93. Ünnepi Könyvhét megnyitóján Nádas Péter rendhagyó, tanmesei beszédében az emberi természet mellett az önellátás fontosságáról és a természet működéséről beszélt. Június 9. és 12. között több mint száznyolcvan kiállító kínálja a könyveit a magyar irodalom legnagyobb ünnepén.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv podcast

„Nem az a kérdés, hogy egy anya kiég-e, hanem hogy hányszor” – Goodwill Barbara a Lírástudókban

Női szerepekről, azok egyensúlyáról és a mindennapok kihívásainak megküzdési stratégiáiról, no meg legújabb könyvéről beszélgetett Goodwill Barbarával a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.
Könyv hír

Fiatal versíróknak indított pályázatot a MANK

Tóth Krisztinától, Kemény Istvántól, Géczi Jánostól vagy épp Győrffy Ákostól is tanulhatnak a MANK versíró pályázatának győztesei. A fiatal, kötet nélküli szerzők kéziratait augusztus 19-ig várják, a tíz nyertes írásból antológia is készül. 
Könyv gyász

Elhunyt Konrád Áron

36 éves korában elhunyt Konrád Áron, aki gimnazista korában az egyik legígéretesebb költői tehetségnek számított. Konrád Áron három évvel édesapja, Konrád György halála után távozott.
Könyv ajánló

Könyv jelenik meg Ács János pályafutásáról

Sándor L. István kötete a kezdetektől tekinti át a hét éve elhunyt, meghatározó jelentőségű színházrendező, Ács János munkásságát, egészen első sikereitől a kaposvári Marat/Sade című előadásig, amelyet máig legenda övez.