Könyv

Az író, aki egy meccsen jött rá, hogy tud regényt írni – Murakami Haruki 70 éves

2019.01.12. 10:05
Ajánlom
Január 12-én tölti be a hetvenet Murakami Haruki japán író, műfordító, a kortárs posztmodern próza egyik nagymestere. 

Murakami Haruki Kiotóban született 1949-ben, gyerekkorát Kobe városában töltötte. Apja egy buddhista szerzetes fia volt, anyja egy oszakai kereskedőcsalád sarja, mindketten japán irodalmat tanítottak. Miután a kiskamasz Murakami megtanult angolul, falta a nyugati írók könyveit, az amerikai kultúra teljesen elvarázsolta, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Raymond Chandler, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással.

murakamiHa-225513.jpg

Murakami Haruki

A középiskola elvégzése után drámarendezést tanult a tokiói Vaszeda Egyetemen. 1971-ben feleségül vette Takahasi Joko színésznőt, akivel 1974-ben megnyitották a Peter Cat nevű jazzbárt, amely a japán diákok és a közelben állomásozó amerikai katonák törzshelye lett. A házaspárnak nem született gyermeke, ami mindkettejük tudatos döntése volt.

Murakami a hetvenes évek végén kezdett el írni.

Állítólag egy baseballmérkőzés közben ébredt rá, hogy tulajdonképpen tud regényt írni - ezt bizonyítandó még aznap éjjel nekikezdett, és tíz hónap alatt elkészítette első regényét, amely 1979-ben jelent meg, és rögtön el is nyert egy irodalmi díjat.

1981-ben bezárta a jazzbárt, és eldöntötte, hogy hivatásos író lesz.

1984 októberében Fudzsiszavába, 1986-ban Óiso városba költözött, majd elhagyta Japánt, beutazta Európát, és végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol többek között a Princeton Egyetemen tanított írásművészetet. Több regényt is megjelentetett, de az igazi hírnevet és elismertséget az 1987-ben napvilágot látott Norvég erdő hozta el számára, amelyből csak Japánban több mint 4 millió példányt adtak el. A műből, amely - a hatvanas évek diáklázadásainak időszakát megidézve - a felnőtté válás kínjairól festett érzékletes és lírai képet, 2010-ben Anh Hung Tran vietnami rendező készített filmet. Az Egyesült Államokban írta meg az idegenség érzésének témáját feldolgozó A kurblimadár krónikája című könyvét is, amelyért megkapta a Jomiuri Irodalmi Díjat.

1996-ban a láncdohányos író letette a cigarettát, és futni kezdett, hogy ne hízzon el, még ugyanebben az évben élete első maratonját is lefutotta.

Később esszét is írt Miről beszélek, amikor futásról beszélek? címmel, amely utalás egy 1981-es Raymond Carver-kötetre.

MurakamiH-222844.jpg

Murakami Haruki

2001-ben visszaköltözött Japánba, Óiso városába. Egy évvel később jelent meg Kafka a tengerparton című regénye, amelyről a legtöbbet talán a könyvhöz írt bevezetőjében árul el:

Csaknem lehetetlen megérteni, a legbonyolultabb könyv, amelyet írtam.

2009-ben publikálta a címében Orwell kultikus művét idéző, 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy) című monumentális regényfolyamát, amely olyan témákkal foglalkozik, mint a gyilkosság, a történelem, a vallási szekták, az erőszak, a családi kötelékek és a szerelem. Legutóbb 2017-ben jelent meg regénye Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) címmel, amelyben a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

A regények mellett több esszét és novelláskötetet is publikált, a Köddé vált elefánt és a Férfiak nő nélkül magyarul is megjelent. Műfordítóként is jelentőset alkotott, japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei.

Sajátos írói világot teremtett műveivel, és már pályája kezdetén elhatározta, hogy nem akar az unalomig ismételt japán stílusban írni, ezért szándékosan szakított hazája irodalmi hagyományaival. A keretet meghagyta, de mindent eltávolított a "belsejéből", hogy megtölthesse friss és eredeti tartalommal. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és nemegyszer humoros írásainak témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem.

Visszatérő szimbólumai a zenei utalások, a macskák (az író kedvenc állatai), a fetisizált női fülek és a furcsa, álomszerű szexjelenetek. 

Murakami-222842.jpg

Murakami Haruki

Műveit a világ 50 nyelvére fordították le, számos művét állították színpadra, vitték filmre. Nevét évek óta emlegetik a Nobel-díj várományosai között, de a kitüntetést eddig még nem kapta meg. Más rangos irodalmi díjakat azonban igen: 2006-ban Franz Kafka-, 2009-ben Jeruzsálem-, 2015-ben Hans Christian Andersen irodalmi díjjal jutalmazták.

A népszerű író 2018 novemberében jelentette be, hogy egykori alma materének, a tokiói Vaszeda Egyetemnek adományozza regényei kéziratát, más szerzőkkel váltott leveleit, fordításait és több mint 10 ezer bakelitből álló hanglemezgyűjteményét, megalapozva ezzel a tervezett Murakami Haruki Könyvtárat és Archívumot.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mégis megjelenhetett Moldova György utolsó regénye

Minden idők egyik legolvasottabb magyar írójának utolsó műve a Kocsis Kiadó gondozásában jelent meg az eredetitől eltérő címmel. A könyvet a művész özvegye korábban letiltotta, most azonban meggondolta magát, mondván, ennyivel tartozott férjének.
Könyv hír

Géppel dedikálták Bob Dylan új könyvét, a Nobel-díjas zenész bocsánatot kért

599 dollárért (234 ezer forint) árulták Bob Dylan legújabb könyvének azon kilencszáz példányát, amelyek a Nobel-díjas zenész, dalszerző „saját kezű aláírását” tartalmazzák, ám kiderült, hogy mégsem saját kézzel születtek.
Könyv interjú

Egy vérbeli szecessziós asszony – Krúdy Rózsája az Óbudai Társaskörben

Legújabb regényében Krúdy Gyula és a „magyar kaméliás hölgy” néven emlegetett Madame Rose párhuzamosan futó élettörténetét tárja az olvasók elé Lévai Katalin. A Krúdy Rózsája – Egy kurtizán írónő története című könyvről december 1-jén beszélget a szerzővel Nyáry Krisztián az Óbudai Társaskörben.
Könyv magazin

Nógrádi Gábor: „Aki nem tud pontosan fogalmazni, az veszít”

Idén a Prima Primissima Díj jelöltjei között szerepel Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában Nógrádi Gábor is, akinek eddig ötven könyve jelent meg, köztük verseskötetek, gyerek- és ifjúsági regények, humoros írások és alkalmazott szépirodalmi művek baleset- és bűnmegelőzés témakörben. A népszerű írót a hirklikk.hu kérdezte.
Könyv ajánló

Történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság dimenziói tárulnak fel Rakovszky Zsuzsa új regényében

Az idők jelei című könyv az 16. századi Münsterbe kalauzolja el az olvasókat, abba az időszakba, amikor a felekezetek közti feszültség egyre élesebb lett a városban. A szerző szikár líraisága és a groteszk részletek iránti érzékenysége leginkább Mikszáth Kálmán és Kemény Zsigmond világához hasonlítható.