Könyv

Az író, aki egy meccsen jött rá, hogy tud regényt írni – Murakami Haruki 70 éves

2019.01.12. 10:05
Ajánlom
Január 12-én tölti be a hetvenet Murakami Haruki japán író, műfordító, a kortárs posztmodern próza egyik nagymestere. 

Murakami Haruki Kiotóban született 1949-ben, gyerekkorát Kobe városában töltötte. Apja egy buddhista szerzetes fia volt, anyja egy oszakai kereskedőcsalád sarja, mindketten japán irodalmat tanítottak. Miután a kiskamasz Murakami megtanult angolul, falta a nyugati írók könyveit, az amerikai kultúra teljesen elvarázsolta, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Raymond Chandler, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással.

murakamiHa-225513.jpg

Murakami Haruki

A középiskola elvégzése után drámarendezést tanult a tokiói Vaszeda Egyetemen. 1971-ben feleségül vette Takahasi Joko színésznőt, akivel 1974-ben megnyitották a Peter Cat nevű jazzbárt, amely a japán diákok és a közelben állomásozó amerikai katonák törzshelye lett. A házaspárnak nem született gyermeke, ami mindkettejük tudatos döntése volt.

Murakami a hetvenes évek végén kezdett el írni.

Állítólag egy baseballmérkőzés közben ébredt rá, hogy tulajdonképpen tud regényt írni - ezt bizonyítandó még aznap éjjel nekikezdett, és tíz hónap alatt elkészítette első regényét, amely 1979-ben jelent meg, és rögtön el is nyert egy irodalmi díjat.

1981-ben bezárta a jazzbárt, és eldöntötte, hogy hivatásos író lesz.

1984 októberében Fudzsiszavába, 1986-ban Óiso városba költözött, majd elhagyta Japánt, beutazta Európát, és végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol többek között a Princeton Egyetemen tanított írásművészetet. Több regényt is megjelentetett, de az igazi hírnevet és elismertséget az 1987-ben napvilágot látott Norvég erdő hozta el számára, amelyből csak Japánban több mint 4 millió példányt adtak el. A műből, amely - a hatvanas évek diáklázadásainak időszakát megidézve - a felnőtté válás kínjairól festett érzékletes és lírai képet, 2010-ben Anh Hung Tran vietnami rendező készített filmet. Az Egyesült Államokban írta meg az idegenség érzésének témáját feldolgozó A kurblimadár krónikája című könyvét is, amelyért megkapta a Jomiuri Irodalmi Díjat.

1996-ban a láncdohányos író letette a cigarettát, és futni kezdett, hogy ne hízzon el, még ugyanebben az évben élete első maratonját is lefutotta.

Később esszét is írt Miről beszélek, amikor futásról beszélek? címmel, amely utalás egy 1981-es Raymond Carver-kötetre.

MurakamiH-222844.jpg

Murakami Haruki

2001-ben visszaköltözött Japánba, Óiso városába. Egy évvel később jelent meg Kafka a tengerparton című regénye, amelyről a legtöbbet talán a könyvhöz írt bevezetőjében árul el:

Csaknem lehetetlen megérteni, a legbonyolultabb könyv, amelyet írtam.

2009-ben publikálta a címében Orwell kultikus művét idéző, 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy) című monumentális regényfolyamát, amely olyan témákkal foglalkozik, mint a gyilkosság, a történelem, a vallási szekták, az erőszak, a családi kötelékek és a szerelem. Legutóbb 2017-ben jelent meg regénye Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) címmel, amelyben a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

A regények mellett több esszét és novelláskötetet is publikált, a Köddé vált elefánt és a Férfiak nő nélkül magyarul is megjelent. Műfordítóként is jelentőset alkotott, japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei.

Sajátos írói világot teremtett műveivel, és már pályája kezdetén elhatározta, hogy nem akar az unalomig ismételt japán stílusban írni, ezért szándékosan szakított hazája irodalmi hagyományaival. A keretet meghagyta, de mindent eltávolított a "belsejéből", hogy megtölthesse friss és eredeti tartalommal. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és nemegyszer humoros írásainak témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem.

Visszatérő szimbólumai a zenei utalások, a macskák (az író kedvenc állatai), a fetisizált női fülek és a furcsa, álomszerű szexjelenetek. 

Murakami-222842.jpg

Murakami Haruki

Műveit a világ 50 nyelvére fordították le, számos művét állították színpadra, vitték filmre. Nevét évek óta emlegetik a Nobel-díj várományosai között, de a kitüntetést eddig még nem kapta meg. Más rangos irodalmi díjakat azonban igen: 2006-ban Franz Kafka-, 2009-ben Jeruzsálem-, 2015-ben Hans Christian Andersen irodalmi díjjal jutalmazták.

A népszerű író 2018 novemberében jelentette be, hogy egykori alma materének, a tokiói Vaszeda Egyetemnek adományozza regényei kéziratát, más szerzőkkel váltott leveleit, fordításait és több mint 10 ezer bakelitből álló hanglemezgyűjteményét, megalapozva ezzel a tervezett Murakami Haruki Könyvtárat és Archívumot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Almási-Tóth András: „A szituáció értelmezésén is múlik, ki mit érez abúzusnak”

Tizenhat év után távozik a Zeneakadémia opera szakának éléről Almási-Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója. A távozás okairól és az őt ért vádakról kérdeztük a rendezőt.
Zenés színház

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Zenés színház

Elképesztő látványvilággal készül a Tosca Szentmargitbányán – VIDEÓ!

Megkezdődtek a Szentmargitbányai Kőfejtő idei operaprodukciójának próbái, és ezzel elindult az izgalmas utazás Puccini 1800-as éveket idéző Rómájába: a fény és az árnyék, a vallás hatalma és a forradalmi szelek világába. Premier: július 15.
Színház

Nagy Viktor: „Szász János nálunk, Kaposváron tér vissza a magyar színpadi rendezéshez”

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerint az intézmény nemcsak szervezeti, hanem szemléleti átalakuláson is keresztülmegy. Nagy Viktor a Fideliónak árulta el: Szász János náluk rendez jövőre, ami szintén fontos mérföldkő a színház életében.
Vizuál

Szász Jánost felmentették első fokon

A tiltott adatszerzés bűntette, valamint a kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól is felmentette az első fokú bíróság a rendezőt a bangladesi ikerpárról forgatott dokumentumfilm ügyében.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Hamarosan véget ér a könyvfóliázás – fontos intézkedéseket jelentett be Tarr Zoltán

A miniszter a Könyvhét megnyitóján egyebek közt arról is beszélt, a kormány felfüggeszti az árkötöttségi törvény alkalmazását, illetve párbeszédet kezdeményeznek a szakmával. 
Könyv magazin

David Szalay: „Az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én nem vagyok rendes magyar”

A Booker-díjas író beszédével nyílt meg az Ünnepi Könyvhét, a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye. David Szalay a Magyarországhoz és saját magyarságához való bonyolult viszonyáról beszélt.
Könyv podcast

„Valami más irányítja a kezemet” – Fekete Ádám a Lírástudók vendége

Drámaíró, dramaturg, rendező és költő – de először kérdeztük regényíróként Fekete Ádámot. A regény valamelyest saját életéből táplálkozik, csak távolról autofikció, viszont tele van a szerzőre jellemző nyelvi leleménnyel, fekete humorral, és őszinte.
Könyv ajánló

Könyvek, koncertek és bringák – hamarosan kezdődik a Tricikli Fesztivál

Június 19. és 21. között rendezik meg Szegeden a 6. Tricikli Fesztivált, amely idén is összekapcsolja a kortárs irodalmat, a zenét, a közösségi élményeket és nem utolsó sorban a biciklizést.
Könyv ajánló

Dedikáltatnál David Szalayval? – mutatjuk az író könyvheti programját

Megnyitóbeszédet mond, pódiumbeszélgetésen vesz részt, és dedikálja is új regényét David Szalay a 97. Ünnepi Könyvhéten. Összegyűjtöttük, hol és mikor találkozhatnak az olvasók a Booker-díjas íróval Budapesten.