Könyv

Az író, aki létre akarta hozni az USA 51. államát – 100 éve született Norman Mailer

2023.01.31. 16:20
Ajánlom
Norman Mailert a modern próza- és újságírás úttörőjeként tartják számon, aki a leghitelesebben tudta kifejezni az 50-es és 60-as évek amerikai fiatalságának életérzését. Megítélését azonban némileg beárnyékolják életének bizonyos epizódjai.

Norman Mailer 1923. január 31-én született New Jersey államban, Long Branchben, egy középosztálybeli zsidó családba. A nevét édesanyjától kapta, amelynek héber megfelelője, a Melech, azt jelenti: király. Ez látnokinak bizonyult, a férfi ugyanis később tényleg az amerikai irodalmi élet uralkodó személyiségévé vált. Nevéhez számtalan népszerű könyv fűződik, televíziós műsorok állandó szereplője volt, nagy nevű magazinok sztárriportereként dolgozott,

élete során kétszer nyert Pulitzer-díjat, valamint megkapta a Nemzeti Könyvdíjat is.

Mailer 1939-ben érettségizett, ezt követően pedig beiratkozott a Harvard Egyetem mérnöki szakára, ahol repüléstant tanult, de az írás már ekkor erősen foglalkoztatta. Tizennyolc évesen megnyerte az egyetem novellaversenyét, ez volt az első írása, amely nyomtatásban is megjelent. Miután lediplomázott, behívták katonának, majd a Fülöp-szigeteken kötött ki. Háborús közelharcban sok része nem volt, élményei azonban bőséges alapanyagot szolgáltattak későbbi kultikus regényéhez, a Meztelenek és holtakhoz.

3255436-161224.jpg

A Meztelenek és holtak egy magyar kiadása (Fotó/Forrás: Lira.hu)

A könyv 1948-ban jelent meg, ő ekkor épp a Sorbonne-on folytatta tanulmányait.

A Meztelenek és holtak hatvankét hétig volt a New York Times bestseller listáján mint az egyik legjobb amerikai háborús regény,

emellett besorolták a 20. század száz legjobb angol nyelvű regénye közé is. A könyv kevésbé fókuszál magára a háborúra, mint inkább arra, hogyan reagálnak az emberek a háborúra.

Az irodalmi élt értelemszerűen nagy reményeket fűzött a további munkásságához, Mailer figyelme azonban olyan témák felé fordult, amelyek csekélyt érdeklődést váltottak ki az olvasókból. Következő regényei, a Barbár part és A vadaskert vegyes, de inkább negatív kritikákat kaptak.

Mailer végül a korabeli amerikai ifjúság egyik meghatározó hangjává vált,

miután 1959-ben megírta Magamat hirdetem című művét, amelynek befejezetlen, önfeltárással keletkezett történetei rezonáltak az új művészeti irányok iránt igencsak fogékony nemzedék életérzésével. Későbbi könyveit a kritika továbbra sem fogadta túl nagy lelkesedéssel, népszerűsége azonban töretlen volt, széles tömegek olvasták. Szintén így járt az Amerikai álom című regényével is, amely a mai napig közkedvelt regény világszerte.

1980-ban A hóhér dala című könyvével Pulitzer-díjat nyert. Következő regénye megírásával hosszú időt töltött – 1972 és 1983 között hol abbahagyta, hol megint elkezdte az írást. Az Ancient Evenings című történet Egyiptomban játszódik i.e. 1100 körül, a XX. dinasztia uralkodása idején. Ugyan a könyvismertetők bírálata kedvezőtlen volt az író számára, a regény ismét bestseller lett a könyvpiacon.

Élete során több mint negyven könyvet írt ki, ebből írói pályafutása alatt tizenegy regényt publikált. Emellett a hetvenes évektől a filmművészetben is kipróbálta magát, számos avantgárd alkotást írt és rendezett. 1987-ben vászonra vitte A kemény fickók nem táncolnak című regényét is Ryan O’Neal és Isabella Rossellini főszereplésével.

Norman_Mailer_1948-161005.jpg

Norman Mailer (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Mailer élete során politikailag is aktív volt. Az elsők között adott hangot például a vietnámi háborúval szembeni ellenérzésének, 1967-ben le is tartóztatták egy tüntetésen. Később New York polgármesteri címéért is versenybe szállt,

az író terve az volt, hogy a városból létrehozzák az Egyesült Államok 51. államát.

1989-ben, amikor az iráni kormány halálos ítéletet hozott Salman Rushdie ellen A sátáni versek című könyve miatt, Mailer több híres írótársával együtt felszólalt az iszlám kormány rendelkezése ellen.

Mailer megítélését ugyanakkor beárnyékolja például, hogy a művész szerepet játszott egy elítélt gyilkos, Jack Abbott szabadlábra helyezésében is. Abott ugyanis felajánlotta Mailernek, hogy segít neki bepillantást nyerni a börtönök hétköznapjaiba. Az író később segített a férfinak kiadni a saját könyvét, valamint naiv módon a nyilvánosságban továbbra is Abbott szabadlábra helyezését szorgalmazta. A férfi végül szabadulása után másfél hónappal újabb gyilkosságot követett el, ami miatt sokan kritizálták a művészt. Később egy interjúban beismerte, hogy ez olyan epizódja az életének, amelyre nem lehet büszke. 

De Mailer személyére árnyékot vet egy másik ügy is, amikor 1960-ban saját házibulijában

részegen őrjöngeni kezdett, és megkéselte akkori feleségét, Adele Moralest.

A nőt két helyen szúrta meg, de a sebesülései nem voltak halálosak. A férfinak végül sikerült elkerülnie a börtönt.

Élete során hat alkalommal házasodott meg. Összesen tíz gyermeke jött világra, nyolc különböző feleségeitől, egyet örökbe fogadott, egy másik pedig házasságon kívül született. Norman Mailer 2007. november 10-én hunyt el veseelégtelenségben, egy hónappal tüdőoperációja után.

Fejléckép: Norman Mailer (Fotó/Forrás: Victor Drees/Getty Images Hungary)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Nemes Márton képviseli hazánkat a 2024-es Velencei Biennálén

A Ludwig Múzeum 2024-ben Nemes Márton festőművész Techno Zen című kiállítását mutatja be a Velencei Képzőművészeti Biennálén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv világirodalom

Megvan, kik közül kerül ki 2023-ban a Nemzetközi Booker-díj győztese

Ukrajna egyik legnépszerűbb szerzője, egy halálból visszatért író, illetve olyan művész is szerepel a 2023-as Nemzetközi Booker-díj jelöltjei között, aki lediktálta a regényét – adta hírül a The Guardian online felületén.
Könyv podcast

„Szerelmes vagyok Martonvásárba” - Prieger Zsolt a Lírástudók vendége

Az Anima Sound System tagját első könyvéről, lokálpatrióta lelkesedésről, a férfilélek női oldaláról és jövőbeli terveiről kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv magazin

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv interjú

„A legnagyobb tanítóim a gyerekek” – interjú Samuel Allo mesemondóval és Gombos Kata kiadóvezetővel

Húsz évvel ezelőtt egy bretagne-i tanár felkerekedett, hogy bejárja a világot, és szállásért, fuvarért cserébe meséket osszon meg az emberekkel. Samuel Allo vándor mesemondó a Kisgombos Könyvek alapítójával, Gombos Katával együtt mesélt lapunknak.
Könyv gyász

Elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író

Nyolcvannyolc évesen elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író, béke- és antinukleáris aktivista - jelentette be hétfőn kiadója, a Kodansha Ltd.