Könyv

Az író, aki megijedt saját regénye hatásától – 100 éve született J. D. Salinger

2019.01.01. 12:15
Ajánlom
Egy csapásra tette kultikus szerzővé Salingert a Zabhegyező című regénye. De a népszerűséget egyáltalán nem viselte jól.

Jerome David Salinger New Yorkban jött a világra száz éve, 1919. január 1-jén született. Apja lengyel zsidó kereskedő-iparos volt, aki fiát is igyekezett bevonni a családi üzletbe. Európába küldte, hogy gyarapítsa nyelvtudását és tanulmányozza a húsfeldolgozást. A hatás azonban épp ellenkező volt: Salinger annyira megundorodott a vágóhidaktól, hogy elhatározta, más utat keres az érvényesülésre. Félig zsidó származása súlyos örökségként nehezedett rá, ennek következtében mindig is idegennek érezte magát a társadalomban. Hűvös és szeretettelen kapcsolata volt apjával, ír katolikus anyját viszont rajongva imádta. Fiatalon komoly vonzalom fűzte a drámaíró Eugene O'Neill lányához, és teljesen összetört, amikor a lány nem őt, hanem a jóval idősebb Charlie Chaplint választotta, majd hamarosan családanya lett. Később is mindig a fiatal lánnyal kapcsolatos ábrándját kergette.

Útkeresése során elvégezte a katonai akadémiát, számos szakot elkezdett az egyetemen, de egyet sem fejezett be. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnettnél. Ő közölte először lapjában, a Story Magazinban Salinger egyik írását. Salinger azonban többre vágyott,

a rangosabb The New Yorkerrel kezdett hosszú ideig tartó harcot, a lap ugyanis kezdetben elutasította írásait.

Bár 1941-ben már elfogadták közlésre egyik novelláját, csak a háború után, 1948-ban adták közre a sikert hozó Ilyenkor harap a banánhal című novelláját. Ez a lap közölte az életében megjelent utolsó elbeszélését is 1965 júniusában.

1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Salinger soha nem vetette papírra a közelről megélt háború borzalmait. 1946-ban megnősült, a Németországban kötődött kapcsolatnak azonban hamar vége szakadt.

1951-ben jelent meg a The Catcher in the Rye című ikonikus regénye, amely Magyarországon - az első, 1964-es fordításától - Zabhegyező címen vált ismertté és népszerűvé. A könyv 2015-ben korszerűsített, új magyar fordításban és új, Rozsban a fogó címmel jelent meg. A regény egy csapásra szinte kultikus figurává tette Salingert. A tinédzser Holden Caulfield egy hetét egyes szám első személyben elbeszélő mű Amerika látszólag nyugodt, gondtalan hétköznapjaiba visz el, abba a világba, ahol valójában sokan fuldokolnak. A múlttól és annak értékeitől már eltávolodott, de jövőképpel még nem rendelkező új generáció képviselői ebben a rideg, szeretet és megértés nélküli közegben bolyonganak, elidegenedésre ítélve.

A regényt azóta számos nyelvre lefordították, és 65 millió példányban kelt el. Hatalmas, de nem mindig pozitív hatást váltott ki, például John Lennon gyilkosa is Holden alakjával "azonosulva" lőtte le a zenészt, és a Reagan elnök elleni merényletkísérlet elkövetőjét is ugyanez vezette.

Az írót mindez nagyon megviselte, soha nem engedte, hogy művét bármilyen formában feldolgozzák, nemet mondott Steven Spielbergnek és a BBC-nek is.

A Rozsban a fogó után sorra jelentek meg írásai, a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás (1963) címmel. Ezek sokak szerint izgalmasabb alkotások, de meg sem közelítették a Rozsban a fogó nemzedékformáló sikerét.

 

Salinger a népszerűséget is rosszul viselte, elrejtőzött a világ elől. Az elszigetelt életvitel, a megrögzött menekülés tönkretette második házasságát, felesége a két gyermek dacára is magányosnak érezte magát a házukban, ahol az író bunker-szobájába zárkózva alkotott napestig. A válás után fiatal lányokkal volt viszonya, az akkor 18 éves Joyce Maynard felnőtt fejjel írta meg és adta közre kíméletlenül leleplező memoárját. Salinger több futó viszony után végül egy Colleen nevű nőt vett el, élete végéig együtt élt. 

J. D. Salinger 1965 után nem publikált, magánéletének titkait féltve őrizte.

Élete utolsó évtizedében többször fordult bírósághoz, hogy megakadályozza a róla szóló írások megjelenését, ami csak tovább növelte a személye körüli publicitást.

91 éves korában, 2010. január 27-én hunyt el Cornishban (New Hampshire). Alakját a 2013-ban megjelent Shane Salerno Salinger című dokumentumfilmje hozta közelebb hozzánk, majd 2017 őszén Rebel in the Rye címmel az író fiatal koráról rendezett játékfilmet Danny Strong, Salingert Nicholas Hoult alakította.

Születése századik évfordulójának tiszteletére újra kiadják legismertebb műveit.

Könyvek, amelyek bűntényeket inspiráltak - és egy, ami megoldott egyet

Kapcsolódó

Könyvek, amelyek bűntényeket inspiráltak - és egy, ami megoldott egyet

Egy könyv több évtized után segített elkapni a rendőröknek egy sorozatgyilkost - ennél azonban sokkal gyakoribb, hogy elborult elmék rosszul értelmezve az irodalmat igazi szörnyűségeket követnek el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Könyv hír

Kortárs versek a peronon

A Milleniumi Földalatti Vasút rendhagyó módon ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület együttműködésében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Könyv videó

Heti groteszk: Hirtelen sötét lett

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Könyv magazin

„Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa.” – Előkerültek Pilinszky álmai

A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat felvétele kapcsán egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Székesfehérváron. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.
Könyv podcast

„Ezt megint nem lehet majd elmesélni” – Mesterházi Mónika a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio április 28-án, szerda este fél 8-kor induló új irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az első adás vendége Mesterházi Mónika költő, műfordító.