Könyv

Az író, aki megijedt saját regénye hatásától – 100 éve született J. D. Salinger

2019.01.01. 12:15
Ajánlom
Egy csapásra tette kultikus szerzővé Salingert a Zabhegyező című regénye. De a népszerűséget egyáltalán nem viselte jól.

Jerome David Salinger New Yorkban jött a világra száz éve, 1919. január 1-jén született. Apja lengyel zsidó kereskedő-iparos volt, aki fiát is igyekezett bevonni a családi üzletbe. Európába küldte, hogy gyarapítsa nyelvtudását és tanulmányozza a húsfeldolgozást. A hatás azonban épp ellenkező volt: Salinger annyira megundorodott a vágóhidaktól, hogy elhatározta, más utat keres az érvényesülésre. Félig zsidó származása súlyos örökségként nehezedett rá, ennek következtében mindig is idegennek érezte magát a társadalomban. Hűvös és szeretettelen kapcsolata volt apjával, ír katolikus anyját viszont rajongva imádta. Fiatalon komoly vonzalom fűzte a drámaíró Eugene O'Neill lányához, és teljesen összetört, amikor a lány nem őt, hanem a jóval idősebb Charlie Chaplint választotta, majd hamarosan családanya lett. Később is mindig a fiatal lánnyal kapcsolatos ábrándját kergette.

Útkeresése során elvégezte a katonai akadémiát, számos szakot elkezdett az egyetemen, de egyet sem fejezett be. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnettnél. Ő közölte először lapjában, a Story Magazinban Salinger egyik írását. Salinger azonban többre vágyott,

a rangosabb The New Yorkerrel kezdett hosszú ideig tartó harcot, a lap ugyanis kezdetben elutasította írásait.

Bár 1941-ben már elfogadták közlésre egyik novelláját, csak a háború után, 1948-ban adták közre a sikert hozó Ilyenkor harap a banánhal című novelláját. Ez a lap közölte az életében megjelent utolsó elbeszélését is 1965 júniusában.

1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Salinger soha nem vetette papírra a közelről megélt háború borzalmait. 1946-ban megnősült, a Németországban kötődött kapcsolatnak azonban hamar vége szakadt.

1951-ben jelent meg a The Catcher in the Rye című ikonikus regénye, amely Magyarországon - az első, 1964-es fordításától - Zabhegyező címen vált ismertté és népszerűvé. A könyv 2015-ben korszerűsített, új magyar fordításban és új, Rozsban a fogó címmel jelent meg. A regény egy csapásra szinte kultikus figurává tette Salingert. A tinédzser Holden Caulfield egy hetét egyes szám első személyben elbeszélő mű Amerika látszólag nyugodt, gondtalan hétköznapjaiba visz el, abba a világba, ahol valójában sokan fuldokolnak. A múlttól és annak értékeitől már eltávolodott, de jövőképpel még nem rendelkező új generáció képviselői ebben a rideg, szeretet és megértés nélküli közegben bolyonganak, elidegenedésre ítélve.

A regényt azóta számos nyelvre lefordították, és 65 millió példányban kelt el. Hatalmas, de nem mindig pozitív hatást váltott ki, például John Lennon gyilkosa is Holden alakjával "azonosulva" lőtte le a zenészt, és a Reagan elnök elleni merényletkísérlet elkövetőjét is ugyanez vezette.

Az írót mindez nagyon megviselte, soha nem engedte, hogy művét bármilyen formában feldolgozzák, nemet mondott Steven Spielbergnek és a BBC-nek is.

A Rozsban a fogó után sorra jelentek meg írásai, a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás (1963) címmel. Ezek sokak szerint izgalmasabb alkotások, de meg sem közelítették a Rozsban a fogó nemzedékformáló sikerét.

 

Salinger a népszerűséget is rosszul viselte, elrejtőzött a világ elől. Az elszigetelt életvitel, a megrögzött menekülés tönkretette második házasságát, felesége a két gyermek dacára is magányosnak érezte magát a házukban, ahol az író bunker-szobájába zárkózva alkotott napestig. A válás után fiatal lányokkal volt viszonya, az akkor 18 éves Joyce Maynard felnőtt fejjel írta meg és adta közre kíméletlenül leleplező memoárját. Salinger több futó viszony után végül egy Colleen nevű nőt vett el, élete végéig együtt élt. 

J. D. Salinger 1965 után nem publikált, magánéletének titkait féltve őrizte.

Élete utolsó évtizedében többször fordult bírósághoz, hogy megakadályozza a róla szóló írások megjelenését, ami csak tovább növelte a személye körüli publicitást.

91 éves korában, 2010. január 27-én hunyt el Cornishban (New Hampshire). Alakját a 2013-ban megjelent Shane Salerno Salinger című dokumentumfilmje hozta közelebb hozzánk, majd 2017 őszén Rebel in the Rye címmel az író fiatal koráról rendezett játékfilmet Danny Strong, Salingert Nicholas Hoult alakította.

Születése századik évfordulójának tiszteletére újra kiadják legismertebb műveit.

Könyvek, amelyek bűntényeket inspiráltak - és egy, ami megoldott egyet

Kapcsolódó

Könyvek, amelyek bűntényeket inspiráltak - és egy, ami megoldott egyet

Egy könyv több évtized után segített elkapni a rendőröknek egy sorozatgyilkost - ennél azonban sokkal gyakoribb, hogy elborult elmék rosszul értelmezve az irodalmat igazi szörnyűségeket követnek el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Margaret Atwood, a kanadai irodalom nagyasszonya 80 éves

November 18-án lett nyolcvanéves Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalmi kritikus, "a kanadai irodalom nagyasszonya", A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője.
Könyv hír

Fekete István és Csontváry Kosztka Tivadar kézírása is kalapács alá kerül

Gundel Károly Szomory Dezsőnek dedikált, a vendéglátás művészetéről írt kötete, Csontváry Kosztka Tivadar, ezidáig még sosem árverezett, saját maga által kiadott, a „Lángész - Ki lehet és ki nem lehet zseni” című röpirata és még számos érdekesség a könyvaukción.
Könyv ajánló

Különleges kiadás a Harry Potter megjelenésének 20. évfordulójára

Harry Potter és a tűz serlege illusztrált kiadása, illetve a Griffendél, a Mardekár, a Hugrabug és a Hollóhát, vagyis a Roxfort varázslóházainak színeit viselő, csíkos élfestett kötetek a Harry Potter és a bölcsek kövéből.
Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.