Könyv

Az író, akinek első kisregénye miatt sajtóper indult

125 éve született Déry Tibor
2019.10.18. 16:35
Ajánlom
Dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is.1894. október 18-án született Déry Tibor, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselője. 

Gazdag nagypolgári családból származott, apja ügyvéd volt. Egy testvére volt, György (1904–1944?), akiről felnőttkorukban derült ki, hogy féltestvér: más apától született. Déry öt- és kilencéves kora között a lábában kialakult csonttuberkolózis miatt többször feküdt külföldi szanatóriumokban. A kereskedelmi akadémia elvégzése után egy évet a svájci Sankt Gallenben töltött nyelvtanulással. Hazaérkezése után, 1913-ban tisztviselőként helyezkedett el anyai nagybátyja fakitermelő és -feldolgozó vállalatánál, egy ideig Erdélyben, majd Budapesten dolgozott. Már ebben az időben írói pályára készült, és 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia című kisregényével tűnt fel. Osvát Ernő az első díjra javasolta, de a mű merész erotikája miatt nem őt részesítették az elismerésben.

Az írás végül a Nyugatban jelent meg, de nagy botrányt kavart, az ügyészség szeméremsértés vádjával sajtópert is indított, a kiszabott pénzbüntetést a folyóirat állta.

fortepan_138715-121453.jpg

Makk Károly rendező és Déry Tibor, az író 80. születésnapja alkalmából forgatott portréfilm felvételén, 1974. Balatonfüred Tamáshegyi út 1., (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Szalay Zoltán)

1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, a Tanácsköztársaság idején tagja volt az Írói Direktóriumnak, de politikai munkát nem végzett. Édesapja Wesselényi utcai bérházát államosították, amiért apja öngyilkosságot követett el. 1920-ban összeházasodott a katonai szolgálat alatt megismert, Pfeiffer Olgával. A proletárdiktatúra bukása után rövid időre börtönbe került, 1920-as szabadulása után feleségével Ausztriába emigrált. A Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, emellett más lapokba is publikált verset, novellát és esszéket is, első kötetei is bécsi tartózkodása alatt jelentek meg.

Bécsből Bajorországba, majd Párizsba ment, ahol dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is, azonban alig publikált.

Az emigráció idején ismerkedett meg a magyar és nemzetközi avantgárd szerzőkkel és mozgalmakkal. Kártya- és egyéb adósságok miatt elhagyták Párizst. 1926-ban az olaszországi Perugiában élt, itt írta meg Az óriáscsecsemő című drámáját. Hazatérve Kassák Lajossal és Illyés Gyulával a Dokumentum című folyóiratot szerkesztette. 1928-tól viszonya volt Karinthy Frigyesné Böhm Arankával. 1929-ben, válása után, Prágába utazott, megfordult Ausztriában, a skandináv országokban, Berlinben hírlapi fotósként és újságíróként dolgozott.

1933-ban kezdett hozzá A befejezetlen mondat című nagylélegzetű regényéhez, amelyet Illyés Gyula és Lukács György is az új magyar realista nagyregényként üdvözölt (a regényt 1937-ben fejezte be, de csak tíz évvel később jelent meg). Regényfordításokból és alkalmi írásokból élt, amelyek gyakran mások neve alatt jelentek meg. Dániel Tibor és Verdes Pál álnéven is alkotott. 1938-ban magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című antikommunista művét, de a hatóságok értetlensége miatt mégis "kommunista propaganda folytatása" vádjával fogták perbe, és két hónapi fogházbüntetésre ítélték.

fortepan_18225-121100.jpg

Déry Tibor író és harmadik felesége, Kunsági Mária Erzsébet. 1965 (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Kotnyek Antal)

Az 1944-es német megszállás után nem vonult a gettóba, édesanyjával együtt bujkált, öccsét azonban Auschwitzban megölték. Ebben az időben kapcsolatba lépett az ellenállási mozgalommal, hamis iratokat szerzett a menekülőknek. 1945 után a kommunista párt hivatalos írója és a Csillag című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja lett, újra megnősült, a szintén író Oravecz Paulát vette feleségül.

Egymás után jelentek meg korábbi művei, 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott, 1950-ben kiadták a Felelet című regényének első kötetét.

Jóllehet ő maga is több sematikus művet írt, állandó vitái voltak a hatalommal, 1951-ben Fehér pillangó című elbeszélése miatt önkritikát kellett gyakorolnia, mert úgymond helytelenül ábrázolta a munkásosztályt. 

fortepan_138722-121453.jpg

Déry Tibor egyik legkedveltebb kötete a Niki (1956) című kisregény, aminek főszereplője egy foxiterrier kutya - a fotón látható eb Déry kutyája 1974-ben (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Szalay Zoltán)

 

A Felelet második, 1952-ben megjelent kötetét Révai József, a kultúrpolitika mindenható irányítója személyesen bírálta,

mert az illegális kommunista párt tevékenységének leírásában eltért a hivatalos ideológiai követelményektől. A Felelet-vita rendkívül nagy visszhangot keltett, de Déry nem volt hajlandó átdolgozni a regényt, amely befejezetlen maradt.

1953 után Nagy Imre reformpolitikáját támogatta, 1955-ben pártfegyelmit kapott, mert aláírta azt a memorandumot, amelyben írók és művészek a művelődéspolitika megváltoztatását követelték. Ebben az évben nősült harmadszor, Kunsági Mária Erzsébet színésznőt vette el. 1956 nyarán a Petőfi Kör sajtóvitáján mondott felszólalásáért kizárták a pártból, a forradalom alatt kommunistaként állt Nagy Imre oldalára. 1957 áprilisában letartóztatták, novemberben a "nagy íróper" fővádlottjaként kilencévi börtönre ítélték. A rácsok mögött írta G. A. Úr X-ben című disztópikus-szatirikus társadalomkritikai regényét, valamint áltörténelmi filozófiai művét, A kiközösítő című regényt.

fortepan_138727-121802.jpg

Déry Tibor és felesége. A fénykép az író 80. születésnapja alkalmából forgatott portréfilm felvétele alkalmával készült, 1974. ,Balatonfüred Tamáshegyi út 1., (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Szalay Zoltán)

1960-ban amnesztiával szabadult, de csak 1963-tól publikálhatott ismét, az irodalmi életbe Szerelem című elbeszéléskötetével tért vissza. Ismét utazhatott, számos műve jelent meg külföldön, a nyugat-berlini Akadémia, a hamburgi Szabad Akadémia és a mainzi Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.

A hatalom ironikusan csipkelődő kritikusaként, elismert alkotóként élte le utolsó másfél évtizedét, a nyarakat balatonfüredi házában töltötte.

Életműve egyik csúcsa az Ítélet nincs című 1969-es monumentális önéletrajzi munkája, amelyben nem csak pályatársairól és egykori ismerőseiről emlékezett meg, életével és írói életművével is számot kívánt vetni. A hetvenes években született műveiben (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kedves Bópeer...) a modern próza legkülönfélébb megoldásaival élt.

Budapesten halt meg 1977. augusztus 18-án. A nevét viselő díjat 1984-ben adták át először, 2010-ben a Magyar Írószövetség posztumusz örökös tagjává választotta. 2016-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei között működő Digitális Irodalmi Akadémia választotta tagjai sorába.

fortepan_88008-121102.jpg

1973. Vígszínház, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical előadásán Déry Tibor író és Presser Gábor zeneszerző kézfogása. Mögöttük Marton László rendező, Barta Tamás és Somló Tamás zenészek. (Fotó/Forrás: fortepan/adományozó: Urbán Tamás)

Több könyvét is megfilmesítették, a Makk Károly rendezte Szerelem az 1971-es Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a Zsűri díját. A Képzelt riportból 1973-ban Presser Gábor zenéjével és Adamis Anna verseivel készült népszerű musical több mint négyszáz előadást élt meg, idehaza és külföldön is több színpadon bemutatták. 2013 áprilisában a premier 40. évfordulóján a Vígszínházban ismét felcsendültek Presser Gábor és Adamis Anna dalai, de a Riport a Popfesztiválról már egy új színpadi mű volt, amely az egykori előadás születésének hátterét mutatta be.

(via PIM Digitális Irodalmi Akadémia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. 
Könyv magazin

A gumifalú könyvesbolt, amely garancia a minőségre

Az aprócska újlipótvárosi üzlet igazi irodalmi központ: nemcsak az olvasók, de az írók is szívesen járnak ide, mert tudják, itt mindenkivel törődnek. Rédei Éva kemény munkával és odaadással, sokszor zseniális üzleti fogásokkal építette fel a Láng Tékát és azt, ami mögötte van.
Könyv magazin

Ez a monográfia szembemegy a „divatos” holokausztirodalommal

Vámos Miklós novemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Szita Szabolcs Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban című monográfiájával foglalkozik.