Könyv

Az író rövid tollvonásokkal

Kult50: Háy János
2018.10.27. 09:55
Ajánlom
Műveiben Háy János a hétköznapiságot emeli művészi szintre: azokat az érzéseket ragadja meg, amelyek mindannyiunkat gyötörnek. A Kult50 portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Háy János nevű személy nem létezik

– kezdődik az író-költő legelső, 1989-ben megjelent kötete (Gyalog megyek hozzád sétálóúton). A HVG-nek adott 2014-es interjújában így vallott az azóta is leghíresebbnek számító mondatáról: „Azt akartam jelezni, hogy nem a név a fontos, ami lassan-lassan afféle üzleti márkává válhat, hanem a szellemi produktum, a művészi aktus. E tekintetben pedig máig úgy gondolom, hogy minden alkotó minden műnél a nulláról indul.” Számtalan regény, verses- és novelláskötet, valamint dráma után mára az ő neve is védjeggyé vált: művei rendszerint kisiklott életek, félrecsúszott házasságok, gyerekkori emlékekből felépített életutak krónikái. Témái ugyan ismétlődnek, de ars poeticájához máig tartja magát: minden írásában tiszta lappal kezdve épít világot – mivel azonban az alkotásai középpontjában mindig a vágyaira lecsupaszított ember áll, a végkicsengés legtöbbször hasonló.

1960 áprilisában született Vámosmikolán, gimnáziumi éveit azonban már Budapesten töltötte. Az ekkor megtapasztalt város–vidék ellentét azóta is visszatérő téma írásaiban. A 24.hu-nak adott interjújában így emlékezett vissza erre az időszakra: „Úgy akartam viselkedni, mint a budapesti osztálytársaim, én is szabad akartam lenni, laza és időnként szemtelen. De nem lehettem, mert a budapesti osztálytársaim mögött ott álltak a budapesti anyukák és apukák, mögöttem meg nem állt senki.” Nehezen találta helyét a fővárosban, amit a jegyei is tükröztek:

megbukott magyarból, így hiába rajongott az irodalomért, nem ebben az irányban tanult tovább.

Érettségi után nem akart hazamenni vidékre, sokáig csak tengődött, pár hónapig az utcán lakott. Végül egy lány mentette meg – őt, későbbi feleségét követte Szegedre, ahol 1981-ben felvették a tanárképző orosz–történelem szakára. Ugyanebben az évben barátaival rockzenekart alakított: bár Originál Láger nevű együttesük egy éven belül feloszlott, Háy a mai napig rajong a zenéért, többször fellépett már zenés irodalmi esteken is.

Hay_Janos_wiki-161122.jpg

Háy János

1982-ben kezdett el publikálni, pár évvel később pedig szerkesztőként is feltűnt a neve: Narancsszívszonett címmel szamizdat irodalmi periodikát indított a barátaival. Végül 1989-ben hagyta el a tanári pályát az írás kedvéért: több kiadónál dolgozott szerkesztőként, és ebben az évben jelent meg az első verseskötete is a fent idézett ikonikus kezdőmondattal. Prózaíróként 1996-ban debütált Dzsigerdílen című regényével, amelyet több mint egytucatnyi további regény és novelláskötet követett. Egyik legismertebb műve, A bogyósgyümölcskertész fia című novellásfüzér 2003-ban jelent meg, alapját Háy Élet és Irodalomban megjelent tárcái alkotják, amelyeket a kamaszkora ihletett.

»Tollvonásai« minden szövegre jellemzően »rövidek«, mégsem kísérel megúszni semmit – igen kis területen teremt erős kontúrú világot

– írta róla Jánossy Lajos a Magyar Narancsban megjelent kritikájában.

Drámaíróként 2005-ben mutatkozott be A gézagyerek című művével. Nagy sikert aratott a 2016-ban Bérczes László rendezésében bemutatott A halottember című darabja is. Korábban kiadott novelláiból tavaly jelent meg válogatászsebkönyv Otthonunk könyve címmel. Emellett 2017-ben hat év után újra verseskötettel jelentkezett. „A korábbiakkal ellentétben itt már nincs panasz, nincs bűnbánat az eltékozolt élet miatt, és nincs tudomás énvesztésről sem: a vershős vagy inkább vershősök már csak a testi működés jelzéseire figyelnek, s róluk ad hírt a beszélő egy végsőkig csupaszított nyelven” – írta Az öregtó felé című könyvéről Domján Edit a KULTer.hu-n.

Műveiben Háy János a hétköznapiságot emeli művészi szintre: azokat az érzéseket ragadja meg, amelyek mindannyiunkat gyötörnek, azokról a gondolatokról ír, amelyeket nem tudunk vagy nem akarunk kimondani. Épp ezért írásai néha nosztalgikusan jóleső érzéssel borítanak el minket, máskor pedig olyan nehéz olvasni őket, mint szembenézni önmagunkkal. Kiadói profilja találóan így ír róla:

Olyan, mint mindenki.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Plusz

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Megnyitotta kapuit a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója

A 73. Frankfurti Könyvvásárt a járványhelyzet miatt hibrid formában és szigorú szabályok mellett rendezik meg.
Könyv ajánló

Dsida Jenő négysorosára is licitálhatunk a dedikált könyvek online aukcióján

Az Antikvárium.hu számos bibliofil kötetet kínáló árverésén több érdekességet is találunk, többek között Babits Mihály, Juhász Gyula, Szabó Dezső, Molnár C. Pál, Márffy Ödön, Szép Ernő kézjegyével ellátott köteteket. A 223 tételre október 24-ig lehet licitálni.
Könyv gyász

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Könyv hír

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat

A legjobb elsőkötetes prózaírónak járó elismerést ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. Halász Rita erős mezőnyben nyerte el a félmillió forintot, a próbafordítást, a tárcasorozatot, a jövő évi bemutatkozást a Liszt Ünnep programján és a Bookline 10 millió forintos médiatámogatását. 
Könyv Zöldhullám

Dragomán György szerint 20 év múlva a Nagy Klímakempingben fogunk robotolni

Egyszerű klímabűnözők leszünk, szédülni fogunk az éhségtől és a hidegtől, és jégvágólézer, sós-vizes termosz és Zeppelin nélkül semmire sem jutunk. Dragomán György most közzétett videójában 2040-ből üzent a ma kezdődő Margó Fesztivál alkalmából.