Szeptember 26-án nyílt meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenáris parkban, ahol csaknem százötven kiállító, valamint neves magyar és külföldi írók várják a látogatókat vasárnapig.
Kapcsolódó
Máraitól a kortárs skandináv irodalomig – 10+1 kihagyhatatlan program a Könyvfesztiválon
Mások mellett Rakovszky Zsuzsa, Vámos Miklós, Spiró György, Ingo Schulze, Arnaud Dudek, Łukasz Barys és Jón Kalman Stefánsson is a Millenárison mutatja be új kötetét. Programajánlónk a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.
Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író a csütörtöki megnyitón egyebek mellett arról beszélt, hogy a generációk óta fel nem dolgozott egyéni és kollektív traumák, az elhallgatott és elhazudott múlt, a háborúk pusztításai, az üldöztetések, a diszfunkcionális családok, a titkok és tabuk, az igény szerint narrált jelen a lehetőségekkel teli jövőnket temetik maguk alá.
Mint mondta, a transzgenerációs traumákkal terhelt társadalomban megfigyelhető, hogy az egyének és a csoportok indulatai könnyen feltüzelhetőek és az önreflexió, valamint az érzelemszabályozási kapacitás hiánya miatt játszva taszíthatók a szélsőségek irányába.
Orvos-Tóth Noémi a 29. Könyvfesztivál megnyitóján (Fotó/Forrás: Déry Ágoston / Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál)
A pszichológus kiemelte, hogy a csecsemőkorban megélt gondoskodás minősége fontos agyi struktúrák fejlődését befolyásolja, ekkor alakul az ősbizalom. Az amerikai pszichológiai társaság 2020-as tanulmánya szerint azoknak a szülőknek, akik naponta olvastak a gyerekeiknek, alacsonyabb volt a stresszszintjük, jobban értették gyerekeik szükségleteit és „melegebben” bántak velük. Az olvasás erősítette az érzelmi kötődést szülő és gyerek között. Az alacsonyabb stresszszint pedig a türelem, a tolerancia és az empátia növekedéséhez vezetett – hangsúlyozta.
Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik! Mi megnyugszunk, ők pedig stabilabb, empatikusabb és jobb emberré válnak
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az irodalom fejleszti a szociális készségeket, a szereplőkön keresztül megtanuljuk magunkat kívülről, a másikat belülről látni, és megérteni a sajátunktól eltérő vágyakat, gondolatokat, érzéseket és szándékokat.
Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete elmondta, hogy idén Franciaországot érte a megtiszteltetés, hogy a könyvfesztivál díszvendége lehet. Hozzátette: a francia standnál a lehető legszélesebb választék érhető el francia irodalmi művekből és esszékből. A nagykövet köszöntőjében méltatta a fordítók szerepét is. Kitért arra, hogy a francia könyvek magyarországi terjesztése mellett egyre több magyar szerző klasszikus és kortárs művei érhetők el a francia könyvesboltokban.
Tompa Andrea és Jón Kalman Stefánsson a 29. Könyvfesztivál megnyitóján (Fotó/Forrás: Déry Ágoston / Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál)
Aggódunk a könyvekért, aggódunk az olvasásért, de az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is – ezt már Karácsony Gergely főpolgármester mondta köszöntőjében. A politikus hozzátette: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatai azt mutatják, hogy a könyvfesztivál díszvendégeinek köteteit sokkal többen kölcsönzik ki az esemény után a könyvtárakból. Mint mondta, az irodalom és az olvasás ügye fenyegetve van, kihívásokkal terhelt, de nincs elveszve, mert az európai statisztika szerint a legtöbbet a 16 és 29 év közöttiek csoportja olvas, ezért van okunk bízni a fiatal olvasókban.
Karácsony Gergely azt mondta: az utánunk következők megtapasztalják azt, amit a könyvfesztivál díszvendége, Jón Kalman Stefánsson izlandi író mond: az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is.
Az irodalom némán fejti ki hatását, de folyamatosan, mert az emberek mindig olvasnak.
A Jón Kalman Stefánsson a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet a főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.
Gál Katalin átadja a Közép-európai Irodalmi Díjat Visky Andrásnak a 29. Könyvfesztivál megnyitóján (Fotó/Forrás: Déry Ágoston / Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál)
Az izlandi írót ezt követően Tompa Andrea méltatta. Az író úgy fogalmazott, hogy a „szív felragyog és szenved” Jón Kalman Stefánsson műveiben, amelyből eddig tizenegy jelent meg. Az olvasók a kötetekben találkoznak halszagú emberekkel, nagy vízzel, álomszagú gyerekekkel, elütött kiskutyákkal, sok alkohollal, valamint nagyokat álmodókkal, fagykúpokkal és sokszor a halállal. „E különös vidék kinyílik, alakot ölt ezekben a könyvekben, az olvasó belső képei pedig elevenné válnak” – méltatta a szerzőt Tompa Andrea.
A Közép-európai Irodalmi Díjat Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át Visky András erdélyi magyar írónak.
Fejléckép: Tompa Andrea és Jón Kalman Stefánsson a 29. Könyvfesztivál megnyitóján (Fotó/Forrás: Déry Ágoston / Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál)
hírlevél
