Könyv

Az írónő, akinek Nils Holgersson hozott Nobel-díjat - Selma Lagerlöf

2020.03.16. 20:05
Ajánlom
Nils egykori útvonalát libák és manók szobrai jelzik. Nyolcvan éve, 1940. március 16-án hunyt el Selma Lagerlöf svéd írónő, a Nils Holgersson csodálatos utazása szerzője.
Anna_Ollson_-_Selma_Lagerlof_1881-170700.jpeg

A 23 éves Selma Lagerlof fotója 1881-ben, Anna Ollson, Karlstad (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Földbirtokos nemesi családban látta meg a napvilágot 1858. november 20-án a nyugat-svédországi Marbackában. Csípőízületi sérüléssel született, majd háromévesen gyermekbénulást kapott, ezért csak nehezen tanult meg járni és egész életében bicegett.

Szülei még a széltől is óvták, iskolába sem járt, magántanárok és mesélő kedvű anyai nagyanyja tanították.

Édesapjával különösen szoros volt a kapcsolata, még azután is, hogy a férfi alkoholizmusa és bohém életvitele miatt meg kellett válniuk a marbackai családi birtoktól. Az apa nem sokkal később meghalt, és ő nagyon nehezen dolgozta fel elvesztését.

Stockholmban elvégezte a tanítóképző intézetet, majd 1885-ben állást vállalt a landskrónai leányiskolában. Itt kezdte el első regényét, a Gösta Berling történetét, amelynek első fejezetével díjat nyert egy folyóirat pályázatán. A történetben a fiatalkorában hallott legendákat, népi hiedelmeket elevenítette fel, későbbi műveiben is sokat merített a folklórból és a tájból és a helyi identitásból. 

Greta_Garbo_in_Gosta_Berlings_Saga_1924-180902.jpg

Gösta Berling (Lars Hanson) és Elisabeth Dohna (Greta Garbo) a filmváltozatban, 1924-ben (Fotó/Forrás: wikipedia)

Az 1891-ben megjelent regény a svéd újromantika legnépszerűbb alkotása lett (1924-ben az akkor 19 éves Greta Garbo főszereplésével filmesítették meg).

Az írónő A Láthatatlan láncok című elbeszéléskötetével 1895-ben elnyerte a Svéd Akadémia ösztöndíját, ami lehetővé tette, hogy egyedül az írásnak szentelje magát.

Ekkoriban ismerkedett meg a gazdag zsidó kereskedőcsaládból származó

Sophie Elkan írónővel, aki barátnője és társa lett 1884-től egészen 1924-es haláláig. Elkan kritikai megjegyzéseivel irodalmi munkásságára is nagy hatással volt.

Sophie_Elkan__Selma_Lagerlof-181421.jpg

Sophie Elkan (jobbra) és Selma Lagerlöf (balra) (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Kettejük kapcsolatának természetére a közöttük folyó levelezésből derült fény, amely 1990-ben jelent meg. Mivel ekkoriban az azonos neműek közötti szerelem tiltott volt és a törvény is üldözte, így ezek az érzések nem jelenhettek meg nyíltan. A századfordulón azonban a barátság keretei sokkal tágabbak voltak, így a társadalom szemében egy legális kapcsolat álcája mögé rejthették a szerelmüket.  

1890-es évek végén ismerkedett meg Valborg Olanderrel, egy tanítónővel, akivel szintén bensőséges kapcsolatot ápolt. A két nő nyilvánvalóan féltékeny volt egymásra és rivalizáltak Lagerlöf figyelméért. Az Olanderrel váltott levelei 2006-ban jelentek meg. Ezekből az írásokból egy szenvedélyes szerelmi háromszög bontakozott ki. Emellett kiderült, hogy Lagerlöf nyelvezete milyen művészi volt még a hétköznapi levélváltásaiban is.

Lagerlöf és Elkan 1899-1900 telén egyiptomi és szentföldi utazást tett, ez az élmény ihlette Lagerlöf Jeruzsálem című kétkötetes regényét, amelyet sok kritikus pályája csúcsának tart. A műből 1996-ban a dán Bille August készített megrázó erejű filmet. 1904-ben hajmeresztő kísértethistóriával, az Arne úr kincse című romantikus rémregénnyel lepte meg olvasóit, ugyanebben az évben elnyerte a Svéd Akadémia nagy aranyérmét.

768px-Nijmegen_-_Beeld_voor_de_ingang_van_het_Dominicuscollege-201244.jpg

Nils Holgersson szobra, Ed van Teeseling munkája, Nijmegen, Hollandia (Fotó/Forrás: wikipedia)

1901-ben vetődött fel először a svéd pedagógia tanácsban, hogy szükség van egy könyvre, amely megismerteti az iskolásokat a szülőföldjük földrajzával.

Az évek óta tanárként dolgozó írónő tökéletes választásnak tűnt a feladatra. Megbízást kapott egy honismereti tankönyv megírására a svéd népiskolai oktatás számára. A Nils Holgersson csodálatos utazása mindmáig a világirodalom egyik legnépszerűbb meseregénye. Több, mint két évig gyűjtött hozzá anyagot és majdnem ugyanilyen hosszan írta. 

Az első, Svédország déli tájairól szóló kötet 1906-ban jelent meg. Egy évvel később követte a második, az ország középső és északi részét bemutató könyv. Mindkét rész azonnal hatalmas sikert aratott a svéd iskolákban és külföldön is meghódította az olvasókat. Több mint negyven nyelvre fordították le, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg, a belőle készült rajzfilm is nagy sikert aratott.

Sprungen_ur_boken-175504.jpg

Nils Holgerson szobra (Fotó/Forrás: wikipedia)

 

Nils-180903.jpg

Nils, Márton és Pocok (Fotó/Forrás: wikipedia)

A történet főhőse, Nils Holgersson az írónő gyerekkorának helyszínéhez közel, Västra Vemmenhög nevű kis faluban él. A tizennégy éves fiú komisz a szüleivel és gonosz az állatokkal. Amikor összeakad egy manóval és vele is így bánik, az a rosszalkodásai miatt büntetésből összezsugorítja. A húszcentisre töpörödött fiú a házi luduk, Márton hátán csatlakozik egy vadlúd csapathoz és velük kel át Svédországon, Lappföld felé. A történet valószínűleg 1898-ben játszódik, mivel Nils tizennégy éves a kaland kezdetén és tudjuk, hogy 1884-ben született. Azt azonban pontosan lehet tudni, hogy

a manó március 20-án varázsolta le és ekkor kel útra a ludakkal, majd a következő év november 8-án érkezik vissza szülei tanyájára.

Magyarországon az 1980-ban készült svéd–csehszlovák–japán koprodukció forgatott 52 részes rajzfilm hozta meg a népszerűséget a történetnek 1988-as televíziós sugárzásakor.

A történet nehézkes és régies nyelvezete miatt az 1950-es években vesztett a népszerűségéből a svéd iskolákban, ennek ellenére mutatja a történet közkedveltségét a számos Nils-szobor, amelyek közül néhány a fiú útvonala mentén áll. Ha valakit a mese földrajzi aspektusai érdekelnek, ide kattintva tudja követni Nils útját egy térképen, de az útjuk során érintett városok listáját is megtalálja.

Az írónő 1907-ben megkapta az uppsalai egyetem díszdoktori címét,

1913-ban első nőként választották be a Svéd Akadémia tagjai közé. 1909-ben első nőként jutalmazták irodalmi Nobel-díjjal "magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül".

A kitüntetéssel járó pénzjutalomból visszavásárolta ősei marbackai birtokát, életének hátralévő részét itt töltötte. 1912-ben a svéd tbc-ellenes egyesület kérésére megírta A halál kocsisa című kisregényt, amelyből a neves svéd rendező, Victor Sjöström rendezett némafilmet.

Selma_Lagerlofs_Marbacka_at_Sunne-170701.jpg

Mårbacka, a ház, ahol az írónő született és itt is hunyt el. (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Az első világháború utáni években született a gyermekkorát nagy művészi érzékenységgel felidéző trilógiája (Amikor én kislány voltam, Egy gyermek emlékei, Selma Lagerlöf naplója), 1925-től kezdte írni a szülőföldjén játszódó, négyrészesre tervezett történelmi regényfolyamát, amelyből csak három kötet készült el.

Az 1930-as évek végén fokozódó szorongással figyelte a nácizmus térhódítását, minden erejét és pénzét az "ordas eszmék" elől menekülők megsegítésére fordította.

Mikor a szovjetek megtámadták Finnországot, a Nobel-díjjal kapott érmet elküldte a finn kormánynak segítségként,

de Helsinkiben nem fogadták el az ajándékot, és visszaszolgáltatták az aranymedált az írónőnek.

Selma_Lagerlof_i_sitt_arbetsrum-170556.jpg

Selma Lagerlöf mårbackai dolgozószobájában (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Lagerlöf, akinek minden művében a szereteté és jóságé a főszerep, az emberiség egyik legsötétebb korszakát már nem élte meg, 82 éves korában, 1940. március 16-án marbackai otthonában halt meg agyvérzésben.

Legtöbb művére a valóság és a misztikum keveredése jellemző, világa a démonok és tündérek lakta svéd föld.

Írásainak nyelve lírai, erős érzelmekkel telített. 1958-ban alakult meg a Selma Lagerlöf Társaság, amely különböző irodalomtörténeti kiadványok megjelentetésével ápolja az emlékét.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Egy nem várt kudarc története

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.
Könyv interjú

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Könyv hír

Milan Kundera a brünni könyvtárnak adományozza magánarchívumát

Milan Kundera, a Párizsban élő cseh származású világhírű író a szülővárosában Brünnben (Brno) működő Morva Tartományi Könyvtárnak (MZK) adományozza kiadott könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat - közölte Radoslav Pospíchal, a könyvtár munkatársa a CTK hírügynökséggel.
Könyv ajánló

PIM estek a gesztenyefák alatt

Kádár Erzsébet és Choli Daróczi József munkái mellett újabb részleteket ismerhetünk meg Szendrey Júlia Petőfi utáni kutatásáról. A múzeum több estet szentel a Térey-ösztöndíjasok bemutatásának is.
Könyv hír

Szobrot kapott Csukás István Balatonszárszón

Balatonszárszó, Csukás István második otthona, a róla elnevezett színház után szoborral tiszteleg az író előtt. Az alkotás a színház bejárata előtt áll.