Könyv

Az írónő, akinek Nils Holgersson hozott Nobel-díjat - Selma Lagerlöf

2020.03.16. 20:05
Ajánlom
Nils egykori útvonalát libák és manók szobrai jelzik. Nyolcvan éve, 1940. március 16-án hunyt el Selma Lagerlöf svéd írónő, a Nils Holgersson csodálatos utazása szerzője.
Anna_Ollson_-_Selma_Lagerlof_1881-170700.jpeg

A 23 éves Selma Lagerlof fotója 1881-ben, Anna Ollson, Karlstad (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Földbirtokos nemesi családban látta meg a napvilágot 1858. november 20-án a nyugat-svédországi Marbackában. Csípőízületi sérüléssel született, majd háromévesen gyermekbénulást kapott, ezért csak nehezen tanult meg járni és egész életében bicegett.

Szülei még a széltől is óvták, iskolába sem járt, magántanárok és mesélő kedvű anyai nagyanyja tanították.

Édesapjával különösen szoros volt a kapcsolata, még azután is, hogy a férfi alkoholizmusa és bohém életvitele miatt meg kellett válniuk a marbackai családi birtoktól. Az apa nem sokkal később meghalt, és ő nagyon nehezen dolgozta fel elvesztését.

Stockholmban elvégezte a tanítóképző intézetet, majd 1885-ben állást vállalt a landskrónai leányiskolában. Itt kezdte el első regényét, a Gösta Berling történetét, amelynek első fejezetével díjat nyert egy folyóirat pályázatán. A történetben a fiatalkorában hallott legendákat, népi hiedelmeket elevenítette fel, későbbi műveiben is sokat merített a folklórból és a tájból és a helyi identitásból. 

Greta_Garbo_in_Gosta_Berlings_Saga_1924-180902.jpg

Gösta Berling (Lars Hanson) és Elisabeth Dohna (Greta Garbo) a filmváltozatban, 1924-ben (Fotó/Forrás: wikipedia)

Az 1891-ben megjelent regény a svéd újromantika legnépszerűbb alkotása lett (1924-ben az akkor 19 éves Greta Garbo főszereplésével filmesítették meg).

Az írónő A Láthatatlan láncok című elbeszéléskötetével 1895-ben elnyerte a Svéd Akadémia ösztöndíját, ami lehetővé tette, hogy egyedül az írásnak szentelje magát.

Ekkoriban ismerkedett meg a gazdag zsidó kereskedőcsaládból származó

Sophie Elkan írónővel, aki barátnője és társa lett 1884-től egészen 1924-es haláláig. Elkan kritikai megjegyzéseivel irodalmi munkásságára is nagy hatással volt.

Sophie_Elkan__Selma_Lagerlof-181421.jpg

Sophie Elkan (jobbra) és Selma Lagerlöf (balra) (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Kettejük kapcsolatának természetére a közöttük folyó levelezésből derült fény, amely 1990-ben jelent meg. Mivel ekkoriban az azonos neműek közötti szerelem tiltott volt és a törvény is üldözte, így ezek az érzések nem jelenhettek meg nyíltan. A századfordulón azonban a barátság keretei sokkal tágabbak voltak, így a társadalom szemében egy legális kapcsolat álcája mögé rejthették a szerelmüket.  

1890-es évek végén ismerkedett meg Valborg Olanderrel, egy tanítónővel, akivel szintén bensőséges kapcsolatot ápolt. A két nő nyilvánvalóan féltékeny volt egymásra és rivalizáltak Lagerlöf figyelméért. Az Olanderrel váltott levelei 2006-ban jelentek meg. Ezekből az írásokból egy szenvedélyes szerelmi háromszög bontakozott ki. Emellett kiderült, hogy Lagerlöf nyelvezete milyen művészi volt még a hétköznapi levélváltásaiban is.

Lagerlöf és Elkan 1899-1900 telén egyiptomi és szentföldi utazást tett, ez az élmény ihlette Lagerlöf Jeruzsálem című kétkötetes regényét, amelyet sok kritikus pályája csúcsának tart. A műből 1996-ban a dán Bille August készített megrázó erejű filmet. 1904-ben hajmeresztő kísértethistóriával, az Arne úr kincse című romantikus rémregénnyel lepte meg olvasóit, ugyanebben az évben elnyerte a Svéd Akadémia nagy aranyérmét.

768px-Nijmegen_-_Beeld_voor_de_ingang_van_het_Dominicuscollege-201244.jpg

Nils Holgersson szobra, Ed van Teeseling munkája, Nijmegen, Hollandia (Fotó/Forrás: wikipedia)

1901-ben vetődött fel először a svéd pedagógia tanácsban, hogy szükség van egy könyvre, amely megismerteti az iskolásokat a szülőföldjük földrajzával.

Az évek óta tanárként dolgozó írónő tökéletes választásnak tűnt a feladatra. Megbízást kapott egy honismereti tankönyv megírására a svéd népiskolai oktatás számára. A Nils Holgersson csodálatos utazása mindmáig a világirodalom egyik legnépszerűbb meseregénye. Több, mint két évig gyűjtött hozzá anyagot és majdnem ugyanilyen hosszan írta. 

Az első, Svédország déli tájairól szóló kötet 1906-ban jelent meg. Egy évvel később követte a második, az ország középső és északi részét bemutató könyv. Mindkét rész azonnal hatalmas sikert aratott a svéd iskolákban és külföldön is meghódította az olvasókat. Több mint negyven nyelvre fordították le, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg, a belőle készült rajzfilm is nagy sikert aratott.

Sprungen_ur_boken-175504.jpg

Nils Holgerson szobra (Fotó/Forrás: wikipedia)

 

Nils-180903.jpg

Nils, Márton és Pocok (Fotó/Forrás: wikipedia)

A történet főhőse, Nils Holgersson az írónő gyerekkorának helyszínéhez közel, Västra Vemmenhög nevű kis faluban él. A tizennégy éves fiú komisz a szüleivel és gonosz az állatokkal. Amikor összeakad egy manóval és vele is így bánik, az a rosszalkodásai miatt büntetésből összezsugorítja. A húszcentisre töpörödött fiú a házi luduk, Márton hátán csatlakozik egy vadlúd csapathoz és velük kel át Svédországon, Lappföld felé. A történet valószínűleg 1898-ben játszódik, mivel Nils tizennégy éves a kaland kezdetén és tudjuk, hogy 1884-ben született. Azt azonban pontosan lehet tudni, hogy

a manó március 20-án varázsolta le és ekkor kel útra a ludakkal, majd a következő év november 8-án érkezik vissza szülei tanyájára.

Magyarországon az 1980-ban készült svéd–csehszlovák–japán koprodukció forgatott 52 részes rajzfilm hozta meg a népszerűséget a történetnek 1988-as televíziós sugárzásakor.

A történet nehézkes és régies nyelvezete miatt az 1950-es években vesztett a népszerűségéből a svéd iskolákban, ennek ellenére mutatja a történet közkedveltségét a számos Nils-szobor, amelyek közül néhány a fiú útvonala mentén áll. Ha valakit a mese földrajzi aspektusai érdekelnek, ide kattintva tudja követni Nils útját egy térképen, de az útjuk során érintett városok listáját is megtalálja.

Az írónő 1907-ben megkapta az uppsalai egyetem díszdoktori címét,

1913-ban első nőként választották be a Svéd Akadémia tagjai közé. 1909-ben első nőként jutalmazták irodalmi Nobel-díjjal "magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül".

A kitüntetéssel járó pénzjutalomból visszavásárolta ősei marbackai birtokát, életének hátralévő részét itt töltötte. 1912-ben a svéd tbc-ellenes egyesület kérésére megírta A halál kocsisa című kisregényt, amelyből a neves svéd rendező, Victor Sjöström rendezett némafilmet.

Selma_Lagerlofs_Marbacka_at_Sunne-170701.jpg

Mårbacka, a ház, ahol az írónő született és itt is hunyt el. (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Az első világháború utáni években született a gyermekkorát nagy művészi érzékenységgel felidéző trilógiája (Amikor én kislány voltam, Egy gyermek emlékei, Selma Lagerlöf naplója), 1925-től kezdte írni a szülőföldjén játszódó, négyrészesre tervezett történelmi regényfolyamát, amelyből csak három kötet készült el.

Az 1930-as évek végén fokozódó szorongással figyelte a nácizmus térhódítását, minden erejét és pénzét az "ordas eszmék" elől menekülők megsegítésére fordította.

Mikor a szovjetek megtámadták Finnországot, a Nobel-díjjal kapott érmet elküldte a finn kormánynak segítségként,

de Helsinkiben nem fogadták el az ajándékot, és visszaszolgáltatták az aranymedált az írónőnek.

Selma_Lagerlof_i_sitt_arbetsrum-170556.jpg

Selma Lagerlöf mårbackai dolgozószobájában (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Lagerlöf, akinek minden művében a szereteté és jóságé a főszerep, az emberiség egyik legsötétebb korszakát már nem élte meg, 82 éves korában, 1940. március 16-án marbackai otthonában halt meg agyvérzésben.

Legtöbb művére a valóság és a misztikum keveredése jellemző, világa a démonok és tündérek lakta svéd föld.

Írásainak nyelve lírai, erős érzelmekkel telített. 1958-ban alakult meg a Selma Lagerlöf Társaság, amely különböző irodalomtörténeti kiadványok megjelentetésével ápolja az emlékét.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Online várja a vásárlókat az ország egyik legnagyobb könyvesbolthálózata

Habár a Líra könyvesboltok ideiglenesen bezártak, a weboldal segít abban, hogy senki se maradjon könyvek nélkül a karantén alatt. A Líra Könyv Zrt. sajtóközleménye.
Könyv koronavírus

Könyveket halmoznak fel az otthonmaradáshoz a britek

Regények, egyéni tanulást lehetővé tévő kézikönyvek és más olvasnivalók betárazásával készülnek a szigetország lakói arra, hogy hosszabb időt kell otthonukban elszigetelődve eltölteniük a jelenlegi járványügyi helyzetben - erre következtet a könyvszakma a múlt heti nagy-britanniai eladási statisztikából.
Könyv ajánló

Nádasdy Ádám nyelvi mítoszirtást végez

Legújabb kötetéből kiderül, mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd és miért tér el a helyesírás a kiejtéstől.
Könyv online

Nyáry Krisztián online beszélgetéssorozatot indít

A Facebookon bárki csatlakozhat az új könyves műsorhoz - akár kérdésekkel is! Az irodalmár ma délután Grecsó Krisztiánnal, a következő alkalommal Spiró Györggyel, majd Závada Pállal beszélget.
Könyv hír

Megvannak a Libri irodalmi díj döntősei

Nádasdy Ádám vagy Grecsó Krisztián, Bodor Ádám vagy Tóth Krisztina? Nyilvános a Libri irodalmi díj tízes toplistája, mától várják a közönség szavazatait.