Miként emelkedett a levegőbe az egyik legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak? Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? Mekkora volt Blaha Lujza derékbősége a fénykorában? Mi köze volt a Leányvásárnak Molnár Ferenc szerelmi életéhez? No, és miként vált a román sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán:

László Ferenc: Operettország (Fotó/Forrás: Lira Könyv )

Egyebek közt ezekre a kérdésekre ad választ László Ferenc legújabb, Operettország című könyve. A Jaffa Kiadónál megjelent kötet az operettműfaj bécsi-budapesti vonulatának tizenöt meghatározó alakját mutatja be Johann Strausstól Rátonyi Róbertig. A kiadvány lapjain csupa figyelemreméltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncoskomikusok, valamint színigazgatók szerepelnek, a fejezetek sora átfogó képet kínál e népszerű, de oly sokak által félreértett műfaj hazai, illetve monarchiabéli históriájáról. Mindezt úgy, hogy olvasás közben a mosolygásra, az ámuló vagy fejcsóváló rácsodálkozásra, sőt akár a szemérmes elpirulásra is legyen okunk és lehetőségünk.

László Ferenc a kötet előszavában egyebek közt azt írja, a kötet az operettműfaj taglalása mellett számos izgalmas témát érint, a fejezeteken keresztül ugyanis csaknem másfél évszázad színház-, kultúr- és politikatörténete, az ízlés és a mentalitás változásai, valamint az alkotók, az előadók és a közönségük életét egyaránt drámaian befolyásoló események tárulnak fel. A szerző egyúttal hangsúlyozza, könyve nem tudományos igényű, ugyanakkor „a lehetőségig könnyed, de azért megalapozott ismeretterjesztésre” tesz kísérletet, lemondva a mindentudás és a megfellebbezhetetlenség látszatáról.

Fejléckép: László Ferenc: Operettország (Fotó/Forrás: Líra Könyv / Pixabay)