Nagy visszatérők és első jelöltségüknek örülő szerzők várják a zsűri döntését. Műfaji és kiadói sokszínűség jellemzi a tízes listát. Három könyvkiadó – a Magvető, a Pesti Kalligram és a Jelenkor jelöltjei közül dől majd el, melyik mű lesz a nyertes. Az utóbbi évek tapasztalata alapján több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel járul hozzá a díjazott mű sikeréhez. 

2017-ben közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók, a shortlist, vagyis a szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazataiból születik.

a shortlist összeállításakor, titkos online felületen szavaznak, így nem befolyásolhatják egymást. A tízes lista alapján aztán az Aegon Művészeti Díj zsűrije már élő, konszenzusos szavazással dönt a nyertesről. A zsűri elnökét és tagjait a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.

A tíz szerzőről és a tíz könyvről:

Vadság, hazatérés, válogatott, újraírt és összegyűjtött művek. Tóth Krisztina az utóbbi évek prózatermése után ismét versekkel jelentkezett,Világadapter című kötete „hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.”

Tóth Krisztina a Cimbora Klubban (Fotó/Forrás: Bulla Bea)

A lista másik versgyűjteménye Térey Jánosé. Az Asztalizene című drámája 2008-ban Aegon Művészeti Díjat nyert, most pedig „harminc év versterméséből komponálta meg az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja. Kikerült az eredeti kötetekből néhány vers, másokat a szerző alaposabban átdolgozott, lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait”.

Krasznahorkai László regényében Báró Wenckheim hazatér, Kun Árpádéban egy Kun Árpád nevű főszereplő pedig elutazik Magyarországról. „Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról.

Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre.”

Kun Árpád előző regénye, a Boldog Észak – Aegon Művészeti Díj 2014 – utószavában már célzott rá, hogy egyszer megírja, hogy „2006 októberében

elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon”.” A mű elkészült, és írójának így esélye van arra, hogy ismét díjazott legyen.

Vad, brutális és erős képek, történelmi háttér és mikrokörnyezetként néhány városmajori utca –    Zoltán Gábor Orgia    című regénye „a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra.”

A tavalyi Könyvhétre megjelenő kötetnek „fel kellene robbantania az egész irodalmi életet” - Németh Gábor szerint. Egy mormota nyara című regényével ő is díjesélyes idén.

A regény elbeszélője helyvadász. Lord Byron halálához keres alkalmas tengerpartot egy vámpírfilmbe.

"A szemlélődés a hivatása, de az értelmezés a szenvedélye. Utazása alatt vadásznaplót ír, hosszú levelet a fiának, de írás közben el-elkalandozik, az emlékezés szeszélyének engedve. Akármerre jár a világon, Amszterdamtól Rómán át Buenos Airesig, előbb-utóbb tanúja lesz valami jóvátehetetlennek...”.

Spiró Györgyöt válogatott esszéinek közreadásával köszöntötte hetvenedik születésnapján kiadója, a Magvető. „Az esszé mint panoptikum és kaleidoszkóp: olvashatunk a szláv kultúra fontos szerzőiről és attitűdjeiről, az ókori provinciák és a mindenkori perifériák történelmi és aktuális mozgásairól, saját régiónk zártságáról, Gorkij emberi karakteréről és Spiró legkedvesebb íróiról, életembereiről.” Az összegyűjtött írások – Válogatott esszék 1976-2016 – szerzője 2006-ban, Fogság című regényével lett Aegon Művészeti díjas.

Spiró György (Fotó/Forrás: Stekovics Gáspár / port.hu)

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk című műve három költő kisregénye egy kötetben – „Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre.”

A tízes lista két legfiatalabb szerzője Jászberényi Sándor és Szabó Róbert Csaba. Jászberényi „történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de

” A lélek legszebb éjszakája a szerző második elbeszéléskötete.

Szabó Róbert Csaba: Alakváltók című regénye a romániai diktatúra időszakában játszódik, „... izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában.”

Mind a tíz könyvről irodalmi óravázlat (tancsomag) készül középiskolai magyartanárok számára, ezek felkerülnek a díj  honlapjára  és ingyenesen elérhetőek majd, csakúgy, mint az eddigiek. A jelöltekről szóló egészestés film bemutatója a 2017-es Margó Fesztiválon lesz.