Könyv

Az örökké reménykedő poéta – 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály

2023.11.17. 11:25
Ajánlom
Bár mindösszesen 31 év adatott meg neki, Csokonai Vitéz Mihálynak sikerült megajándékoznia minket a magyar szerelmi és szentimentális líra legkiemelkedőbb alkotásaival. 

Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született egy jómódú családban, édesapja 1786-os halála után azonban a rokonok kiforgatták őket vagyonukból, így az egyébként is sokat betegeskedő fiú nehéz körülmények között nőtt fel.

Tehetségéről már korán tanúbizonyságot tett:

a legendás hírű református kollégium diákjaként a latin és a görög mellett hat nyelvet sajátított el, és már gyerekként rendkívüli igénnyel verselt.

Nagy hatással volt rá Földi János költő és természettudós, az ő közbenjárására kezdett Kazinczy Ferenccel levelezni, akinek verseit is elküldte, és haláláig becsülte-tisztelte. Az első magyar regényt író Dugonics András népiessége is hatott rá, de vonzotta a felvilágosodás is, magyarra fordította a francia filozófus, Holbach a korban rendkívül nagy hatású, ateista és materialista művét, A természet rendszerét.

Csokonai_by_FJ_1816-111439.jpg

Rézmetszet Csokonai Vitéz Mihályról Erőss János 1804-es rajza alapján (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A fiatal Csokonai a II. József 1790-ben bekövetkezett halála után megélénkülő légkörben írta első közéleti verseit (Magyar! hajnal hasad!, A pártütő), társadalombíráló allegóriáit és szatíráit (Az istenek osztozása, Békaegérharc) és szépprózai kísérleteit (A bagoly és a kócsag, A pillangó és a méh). 1793-ban jelentek meg első versei a Magyar Hírmondóban, a pesti színjátszóknak tucatnyi színművet ajánlott fel, fordításokat és saját műveit, köztük a magyar kulturális viszonyok elmaradottságát kipellengérező A méla Tempefőit, amelynek alcíme: Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.

1794-ben tógátus diákként a poétai osztály tanítója lett.

Növendékei rajongtak érte lebilincselő előadásmódja miatt, óráit gyakran a szabadban tartotta.

1795-ben azonban kicsapták fegyelemsértései miatt, de lehetséges, hogy ebben jakobinus kapcsolatai is közrejátszottak. Ezt követően a sárospataki jogakadémián tanult, illetve a pozsonyi országgyűlésen keresett támogatókat.

Csokonai 1797-ben Komáromban szeretett volna irodalmi lapot alapítani, próbálkozása azonban kudarccal járt. Ott tartózkodása azonban mégsem volt egészen hiábavaló: megismerkedett ugyanis Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő lányával, akit költeményeiben Lillának nevezett. Csokonainak azzal a feltétellel ígérték oda a lány kezét, ha állandó megélhetést szerez, ám hiába próbálkozott több településen is, nem kapott tanári állást. Vajda Juliannát másnak adták feleségül. A beteljesületlen szerelem ihlette Lilla-verseit, a magyar szerelmi líra legkiemelkedőbb alkotásait, A reményhez, A pillangóhoz, Köszöntő, Egy rózsabimbóhoz és az Újévi köszöntő című verseket.

Csokonai ezután egy éven keresztül Sisasszondban élt, Sárközy István szolgabíró házában, itt születtek szentimentális lírájának olyan darabjai, mint A tihanyi ekhóhoz és A magánossághoz című.

1799-ben Csurgón segédtanári állást szerzett, valamint sikerült mecénásokat is találnia Festetics György és Széchényi Ferenc személyében. 1800-ban gyalogszerrel Debrecenbe ment, hogy előfizetőket gyűjtsön versei kiadásához és Árpádról szóló nagy eposzához, de egyik terve sem valósult meg. Pesten tanulmányokba kezdett, hogy a földmérések miatt keresett mérnökséget kitanulja, és az egyetemet is látogatta. Bécsben jelentek meg Anakreoni versei, melyekben a dal, a bor, a természet és az asszonyok szépségét énekelte meg. 1802-ben leégett debreceni háza, kiújult tüdőbaja, gondjait csak a költő és botanikus Fazekas Mihályhoz fűződő barátsága enyhítette.

Janko_Csokonai_a_lakodalomban-111628.jpg

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869) című festménye (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Utolsó nagy műve a halotti versek (A lélek halhatatlansága), amely egy gazdag bihari földbirtokos feleségének temetésére született, és a szertartáson ő olvasta fel. A hidegben megfázott, majd tüdőgyulladást kapott, amelyből már nem épült fel. Alig 31 évesen, 1805. január 28-án halt meg Debrecenben, temetésén, amelyre az egész kollégium kivonult, barátja, Diószegi Sámuel beszélt,

a Bécsben kiadott Magyar Kurirban Kazinczy írt róla nekrológot.

Verseinek utóélete is különleges módon alakult: halála után ugyanis Kazinczy ki akarta javítani Csokonai némely sorát, sírjára pedig az Et in Arcadia ego (Árkádiában éltem én is) sort akarta vésetni, mondván: „itt virágzottak leginkább a múzsák mesterségei”. Ezt azonban a költő debreceni barátai, köztük Fazekas sértésnek vették, mert a kor egyik kedvelt lexikonja azt írta: „Arkádia – derék marhalegelő, kivált szamarakra”. A vita végül nyugvópontra jutott, de a síremléket csak 1836-ban állították fel.

Csokonait később Arany János és Petőfi Sándor a népies verselés mestereként méltatta, igazi jelentőségét a Nyugat nemzedéke ismerte fel, Ady Endre előfutárát látta benne.

Fejléckép: Rézmetszet Csokonai Vitéz Mihályról Erőss János 1804-es rajza alapján (Fotó/Forrás: Wikipedia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Milyen jövőt építünk így?” – erős videóban áll ki a gyermekekért és az oktatásért a Radnóti Színház

A videóban megjelenik Erdős Virág József Attila-díjas költő, író is, akinek Szóljatok című, ikonikus versét mondják el a művészek.
Zenés színház

Öt fiatal művésszel elindult a Marton Éva Nemzetközi OperaStúdió

Négy magyar és egy osztrák énekes részvételével megkezdte első félévét a Magyar Állami Operaház kétéves szakmai továbbképzése, amelynek fővédnöki tisztségét a világhírű drámai szoprán látja el.
Klasszikus

Elhunyt Kelemen Pál gordonkaművész

Kelemen Pál 1970-től 1999-ig a Liszt Ferenc Kamarazenekar csellistája volt, az együttessel több mint száz lemezfelvételt készített, emellett az ő nevéhez fűződik Magyarország első magán koncertközvetítő irodája is. A művész hetvenkilenc éves volt.
Színház

A Hippolyt, a lakájjal indítja új évadát a dunaújvárosi Bartók Színház

A társulat hét új bemutatót tart, klasszikus és kortárs művek, valamint családi és gyerekelőadások egyaránt színre kerülnek a 2024/2025-ös szezonban.
Klasszikus

Nemcsak koncerteznek, mesterkurzust is tartanak idén a Concerto Budapest sztárfellépői

Mesteriskola, világsztárok, A Hegedű Ünnepe, tematikus napok – a Concerto Budapest a 2024/25-ös évadban is izgalmas, sokrétű programkínálattal várja a közönséget a Zeneakadémián és a Müpában.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv podcast

„A nagymamák bedobják magukat rendesen” – Kapinya Viktória a Lírástudók vendége

Második regényében felbolydul egy tízemeletes panelház élete: eltűnik egy csomó pénz, és borterasz nyílik a tetőn. Kapinya Viktóriával beszélgetett Grisnik Petra a Lírástudók új évadának első adásában Panel Boogie című könyvről.
Könyv magazin

Beleolvasó – Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó

Ki vagy te valójában, Késmárki Bertalan? – erre a kérdésre talán még maga az érintett sem tud válaszolni. Iglódi Csaba kiváló alapanyagból gyúrja meg hősét, majd visszanyúl a kalandregény műfajához, és a közepébe állítja őt.
Könyv kritika

Csínyek és csodák

Nem egy Jón Kalman Stefánsson-műről beszélnénk, ha nem járná át a fejezeteket az idő múlása felett érzett, mélyen átélhető melankólia, amellett, hogy újra és újra felnevetünk a gyerekgondolkodás keresetlen őszinteségén meg a komikus helyzetek során.
Könyv hír

Ebből a tíz könyvből kerül ki az idei Margó-díjas

Tizedik alkalommal adják át idén a Margó Irodalmi Fesztiválon a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, amelynek célja a kortárs irodalom és az olvasás népszerűsítése, valamint hogy ráirányítsa a figyelmet a pályakezdőkre.
Könyv hír

Az Angelus-díj rövidlistájára is felkerült Totth Benedek kötete

Továbbra is szoríthatunk a magyar szerzőért, akinek itthon Margó-díjjal kitüntetett Holtverseny című regénye versenyben van rangos lengyel elismerésért. A végső nyertes nevét októberben jelentik be.