A Töredékektől az Angyalos könyvig – Babits Mihály pályakezdése a Copián című projektben az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) a Kézirattárában őrzött, 1890 és 1910 között keletkezett művek digitalizált változatait tette közzé, a versekhez kapcsolódó alapvető bibliográfiai és filológiai metaadatokkal együtt.
A Copia az MNMKK OSZK kéziratainak digitális tartalomszolgáltatása, amely arra hivatott, hogy kultúrtörténeti jelentőségű, illetve a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen dokumentumokat tegyen szabadon elérhetővé minden érdeklődő számára. E szolgáltatás keretében eddig többek között Kölcsey Ferenc költeményei, levelei és kritikai értekezései, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratai, az Ady–Léda-levelezés, valamint Keresztury Dezső és Egry József levelezése vált hozzáférhetővé.
Kapcsolódó
Egy viharos kapcsolat lenyomata – online olvashatjuk Ady és Léda levelezését
A magyar kultúrtörténet egyik legismertebb szerelmi történetébe nyerhetünk betekintést a Copia tartalomszolgálatás felületén, ahol digitalizáltan, bárki számára elérhetővé vált Ady Endre és Diósyné Brüll Adél 213 levele.
Babits Mihály a következő a sorban: a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött, életművének első szakaszából származó kéziratok egy jelentős része került fel digitalizált formában a Copiára, ezzel is segítve a Babits-versek kritikai kiadásához kapcsolódó kutatói munkát.
A most publikált anyagok tudományos szempontból is kiemelkedő jelentőségűek, hiszen a Babits-versek kritikai kiadásának első két kötetéhez kapcsolódnak, és
a hozzájuk rendelt leírások révén lehetővé válik a gyorsabb eligazodás nemcsak a kutatók, hanem az irodalom iránt érdeklődő közönség számára is
– olvasható az intézmény közleményében. Hozzátették, a versek digitalizált változatai és a leírások közvetlen linkeken keresztül kapcsolódnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja DigiPhil digitális filológiai projektjéhez, amely a magyar irodalom kritikai kiadásait strukturált, kereshető adatbázisban teszi hozzáférhetővé. A Copia és a DigiPhil összekapcsolása egy olyan kutatási infrastruktúra kiépülését teszi lehetővé, amelyben a digitalizált kéziratok, tudományos feldolgozásuk és metaadataik kölcsönösen erősítik egymást.
Babits Mihály Mozgókép című szövegének kézirata (Fotó/Forrás: MNMKK OSZK )
Kiemelkedő darabja a most közzétett anyagnak az úgynevezett Angyalos könyv, amely Babits Mihály fiatalkori költészetének egyik legfontosabb és legösszetettebb kézirategyüttese. A három különböző időszakban vezetett versfüzet utólagos egybekötésével létrejött kompozíció a kötéstáblán látható mandolinos angyalábrázolásról kapta nevét. A színes képet a költő felesége, Török Sophie festette 1935-ben Vittore Carpaccio reneszánsz festő Jézus bemutatása a templomban című műve nyomán.
A bőrkötéses, festett előlapú kötet ezzel nem csupán kéziratként, hanem műtárgyként is jelentős, egyben emlékeztetőként és ereklyetartóként őrzi Babits pályakezdésének sokszínű, gyakran kísérletező költői világát.
Mostantól az Angyalos könyv digitalizált formában is elérhető, ezáltal új lehetőségeket nyitva meg az irodalomtörténeti kutatás és az oktatás előtt.
Az Angyalos könyv első kötéstáblája (Fotó/Forrás: MNMKK OSZK )
Az OSZK közleménye úgy fogalmaz, a Copián elérhető Babits-kéziratok nem csupán forrásértékük révén jelentősek, hanem azért is, mert
új irányokat jelölnek ki a jövő digitális feldolgozási és közreadási gyakorlatainak kialakításához.
Az oktatás számára – különösen a fiatal kutatók, egyetemi hallgatók és tanárok körében – egyedülálló lehetőséget teremtenek arra, hogy a szövegkritika problémái, valamint az irodalmi szövegek keletkezéstörténete kézzelfogható módon váljon tanulmányozhatóvá.
Mint írták, a Babits-versek digitalizált formában történő közreadása nem csupán technológiai eredmény, hanem kulturális jelentőségű lépés is: lehetőséget teremt arra, hogy a magyar irodalom klasszikusai új módon, közvetlenül léphessenek kapcsolatba a mai olvasókkal – bárhol, bármikor, digitálisan.
Fejléckép: A Prológus című mű kézirata és Babits Mihály (Fotó/Forrás: MNMKK OSZK; Székely Aladár / Wikipedia)
hírlevél
