Könyv

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

Beleolvasó
2023.03.14. 14:40
Ajánlom
„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében, amelyben a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. Olvasson bele ön is a kötetbe!

Ahogy a Fidelio olvasói már megszokhatták, havonta megjelenő nyomtatott magazinunkban rendszeresen közlünk részleteket a Líra Könyv újdonságaiból. A 2023. márciusi számban Boldizsár Ildikó „Hogyan segítsek én terajtad" – Segítő kapcsolatok a mesékben című kötetéből találtak részletet, amely most online is olvasható.

Mítosz vagy meseterápia – avagy miért a mese alkalmasabb terápiás célokra?
– részlet –

Boldizsar_Ildiko-115028.jpg

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” (Fotó/Forrás: Lira Könyv)

Mesekutatóként elkerülhetetlennek bizonyult a mítoszokkal való találkozás, hiszen a mesék eredetét kutató irányzatok egyik markáns ága, az orosz mitológiai iskola, határozottan állítja, hogy a mesék mítoszokból keletkeztek. Magam is sokáig azon az állásponton voltam, hogy a mesék valóban egy törzs „szellemi kincstárának” szétgurult darabjai, s akkor alakultak ki, amikor a mítoszok kezdték érvényüket veszíteni egy közösségben: a bennük foglalt tudás már nem volt értelmezhető a közösség számára, fokozatosan elveszítette kapcsolatát a szenttel és szellemivel, azaz egyre inkább profanizálódott. A történetek átadását kísérő szertartások lassanként elmaradtak, a rituális háttér eltűnésével párhuzamosan pedig a szövegek elveszítették szakrális jellegüket. A „komplex tudás” szétforgácsolódott, a mítosz helyhez és időhöz kötött eseményei határozatlan időben és térben („egyszer volt, hol nem volt”) játszódó eseményekké alakultak, az istenek, istennők vagy félistenszerű héroszok, nagy formátumú mitikus hősök szegény legényekké és szegény leányokká váltak. A profanizálódás során a történetek egyre hétköznapibb jelleget öltöttek, a kultúrhéroszok helyére hétköznapi szereplők léptek, elhalványult az eredetmagyarázó tartalom, és a közösség sorsáról az egyén sorsára tevődött át a figyelem.

A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék.

Vlagyimir Jakovlevics Propp szerint „a szertartástól való elszakadás pillanata a mese történetének kezdete, a szertartással mutatott szinkretizmusa pedig az előtörténete”. Szerinte az elszakadás végbemehetett természetes úton, történeti szükségszerűségként, de mesterségesen is felgyorsulhatott az erőszakos hittérítésekkel és a törzsi életmód drasztikus megváltoztatásával.

Ez az elmélet azt sugallja, hogy a folyamat időbeli lehetett: előbb voltak a mítoszok, azután pedig jöttek a mesék. De ha alaposabban megvizsgáljuk a kettő kapcsolatát, láthatjuk, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A mesék ismeretében nem tartom túl valószínűnek, hogy az emberiség egy ideig mítoszokban beszélte el a világról szerzett tapasztalatait, s közben nem mondott volna meséket. Azt is nehéz elképzelni, hogy az archaikus embert ne érdekelték volna kezdetektől fogva a „kisemberek” mindennapi problémái, s csak kozmikus kérdésekkel foglalkozott volna. Véleményem szerint a mítosz és a mese egyszerre, egymás mellett létezett, s a köztük lévő különbségek nem történelmileg (időben) határozhatók meg, hanem a funkció és a hagyományozás módja szerint. Az egymás melletti létezést látszik igazolni az is, hogy minden kultúrában külön szó létezik a mítoszra és a mesére. Például a csukcsok megkülönböztették a pünült és a lümnült, a melanéziai kirivinek a liliut és a kukvanehet, és sorolhatnánk tovább a törzsi példákat.

Afrikában úgy tartják, hogy aki nappal mesél szórakoztató történetet (ntsomi), annak szarva nő, viszont legendákat (amabali) és történeti mondákat (imilando) bármikor lehetett mondani.

A mítoszokat nem lehetett elmondani, azokat „összművészeti tevékenység” keretében dallal, tánccal, dramatikus játékokkal adták elő. Az észak- és dél-amerikai indián törzsek legendáit, „meséit” vizsgálva még bonyolultabb a helyzet, mert olybá tűnik, mintha az állatokról szóló történetek egyszerre lennének „mítoszok” és „mesék”, és az elmondásuk körülményei alapján dől el, hogy éppen melyik funkciót töltik be. Ha például vadászat vagy bármely más vállalkozás előtt kerülnek elmondásra, a történet „mítoszként” funkcionál, ha pedig a vállalkozás levezetéseként, vicces történetté alakul ugyanez a szüzsé, mese lesz belőle. Ugyanez mondható el egyes szibériai népek történeteiről is, ezért is használnak különböző szavakat a különbözőképpen, különböző céllal és különböző „körítésekkel” elmondott történetekre. A perzsa-arab mesevilágban is megkülönböztették az „ujjból szopott” – azaz fiktív, mesés, vallási szempontból egyenesen veszélyes és haszontalan – történeteket, valamint azokat, amelyeket igaznak tartottak. Khuráfa, khabar, szamar, ászatír – mind mást jelentettek a valósághoz való viszonyuk szerint. Sajnos a törzsi mítoszok kutatása viszonylag későn kezdődött el, és sok félreértésre adott okot, hogy a kutatók az Európában kialakult fogalmakkal próbáltak megragadni egy egészen más jellegű anyagot, miközben a mítosz–monda–mese kategóriái egyáltalán nem illeszthetők azokra a történetekre, amelyeket például Óceániában vagy másutt gyűjtöttek. Még ennél is nagyobb zavart okozott a későbbiekben, hogy a kutatók nem jegyezték fel, hogy a gyűjtött történetek a helyi elbeszélők szerint hova tartoznak, hanem önkényesen kategorizálták azokat.

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” – Segítő kapcsolatok a mesékben

Magvető Kiadó
Megjelenés: 2023. március 7.

A könyv megrendelhető EZEN A LINKEN.

Fejléckép: Boldizsár Ildikó (Fotó/Forrás: Kecskés Kala / Líra Könyv)

„Elsősorban mesemondó vagyok” – Boldizsár Ildikó a Lírástudókban

Kapcsolódó

„Elsősorban mesemondó vagyok” – Boldizsár Ildikó a Lírástudókban

Újabb mesekönyve jelent meg Boldizsár Ildikónak. Az Amália álmai egy készülő trilógia első része, de a kötetben szereplő legelső mese már négy évtizede készen van. Szabó T. Anna beszélgetett a szerzővel a Lírástudók legújabb epizódjában.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bretz Gábor és Dragony Tímea kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2023-ban Bretz Gábor operaénekesnek és Dragony Tímea zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
Színház

Tizenhárom bemutatót tervez a Kecskeméti Nemzeti Színház az új évadban

Amennyiben végre nem lesznek nehezítő körülmények, a kecskeméti teátrum a musicaltől a thrillerig, a kortárs balettől a koncertszínházig, a vígoperától a mesejátékon át a drámáig számos műfajban kínál új produkciókat a 2023-24-es évadban.
Színház

Színház az egész világ? – néhány elgondolkodtató idézetet gyűjtöttünk össze a színházi világnap alkalmából

Shakespeare maximáját jól ismerjük, de azt már kevesebben tudjuk: milyen bonmot-val reagált erre Paul Beatty, mi baja volt Diderot-nak a színházzal, és hogyan állíthatta Váradi Hédi bármiféle arisztokraticizmus nélkül, hogy a színház a kiválasztottaké.
Színház

Samiha Ayoub üzenete a színházi világnapon

1962 óta ünnepeljük a színházi világnapot március 27-én. Ebből az alkalomból minden évben egy jelentős színházi személyiség fogalmazza meg üzenetét a művészeknek és a közönségnek. Idén az egyiptomi Samiha Ayoub osztotta meg gondolatait.
Klasszikus

Kortárs oratórium három zeneszerző tollából – Jób könyve hangzik el a Magyar Zene Házában

Nagypénteken egy ószövetségi témájú, vadonatúj zeneművet ismerhet meg a közönség a Magyar Zene Házában tartott koncerten. Dargay Marccell, Dinyés Dániel és Futó Balázs a bibliai Jób könyvét dolgozták fel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Kiss Noémi és Péntek Orsolya kapta a Békés Pál-díjat

Az elismerést olyan prózaírók kaphatják meg, akik műveikben a történetmondás hagyományának megőrzésére és megújítására tesznek kísérletet.
Könyv ajánló

Irodalom az egész családnak – Idén is megrendezik az IRKÁT

Második alkalommal rendezik meg az Irodalmi Kavalkád (IRKA) elnevezésű egynapos irodalmi és összművészeti programot, amelynek fókuszában ezúttal Petőfi Sándor költészete áll.
Könyv magazin

Beleolvasó – Prieger Zsolt: Kedves Teréz!

„Szentek leszünk, makulátlanok, szeplőtelenek, mint az állatok” – írja az Anima Sound System vezetője, aki új könyvében Martonvásárhely leghíresebb grófnőjéhez címzett leveleiben írja meg a gondolatait. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv hír

Jane Goodall Magyarországon népszerűsíti új könyvét

A világhírű főemlőskutató és környezetvédő május 9-én mutatja be A remény könyve című új kötetét, és előadást is tart az ELTE Lágymányosi Campusán.
Könyv világirodalom

Megvan, kik közül kerül ki 2023-ban a Nemzetközi Booker-díj győztese

Ukrajna egyik legnépszerűbb szerzője, egy halálból visszatért író, illetve olyan művész is szerepel a 2023-as Nemzetközi Booker-díj jelöltjei között, aki lediktálta a regényét – adta hírül a The Guardian online felületén.