Könyv

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

Beleolvasó
2023.03.14. 14:40
Ajánlom
„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében, amelyben a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. Olvasson bele ön is a kötetbe!

Ahogy a Fidelio olvasói már megszokhatták, havonta megjelenő nyomtatott magazinunkban rendszeresen közlünk részleteket a Líra Könyv újdonságaiból. A 2023. márciusi számban Boldizsár Ildikó „Hogyan segítsek én terajtad" – Segítő kapcsolatok a mesékben című kötetéből találtak részletet, amely most online is olvasható.

Mítosz vagy meseterápia – avagy miért a mese alkalmasabb terápiás célokra?
– részlet –

Boldizsar_Ildiko-115028.jpg

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” (Fotó/Forrás: Lira Könyv)

Mesekutatóként elkerülhetetlennek bizonyult a mítoszokkal való találkozás, hiszen a mesék eredetét kutató irányzatok egyik markáns ága, az orosz mitológiai iskola, határozottan állítja, hogy a mesék mítoszokból keletkeztek. Magam is sokáig azon az állásponton voltam, hogy a mesék valóban egy törzs „szellemi kincstárának” szétgurult darabjai, s akkor alakultak ki, amikor a mítoszok kezdték érvényüket veszíteni egy közösségben: a bennük foglalt tudás már nem volt értelmezhető a közösség számára, fokozatosan elveszítette kapcsolatát a szenttel és szellemivel, azaz egyre inkább profanizálódott. A történetek átadását kísérő szertartások lassanként elmaradtak, a rituális háttér eltűnésével párhuzamosan pedig a szövegek elveszítették szakrális jellegüket. A „komplex tudás” szétforgácsolódott, a mítosz helyhez és időhöz kötött eseményei határozatlan időben és térben („egyszer volt, hol nem volt”) játszódó eseményekké alakultak, az istenek, istennők vagy félistenszerű héroszok, nagy formátumú mitikus hősök szegény legényekké és szegény leányokká váltak. A profanizálódás során a történetek egyre hétköznapibb jelleget öltöttek, a kultúrhéroszok helyére hétköznapi szereplők léptek, elhalványult az eredetmagyarázó tartalom, és a közösség sorsáról az egyén sorsára tevődött át a figyelem.

A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék.

Vlagyimir Jakovlevics Propp szerint „a szertartástól való elszakadás pillanata a mese történetének kezdete, a szertartással mutatott szinkretizmusa pedig az előtörténete”. Szerinte az elszakadás végbemehetett természetes úton, történeti szükségszerűségként, de mesterségesen is felgyorsulhatott az erőszakos hittérítésekkel és a törzsi életmód drasztikus megváltoztatásával.

Ez az elmélet azt sugallja, hogy a folyamat időbeli lehetett: előbb voltak a mítoszok, azután pedig jöttek a mesék. De ha alaposabban megvizsgáljuk a kettő kapcsolatát, láthatjuk, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A mesék ismeretében nem tartom túl valószínűnek, hogy az emberiség egy ideig mítoszokban beszélte el a világról szerzett tapasztalatait, s közben nem mondott volna meséket. Azt is nehéz elképzelni, hogy az archaikus embert ne érdekelték volna kezdetektől fogva a „kisemberek” mindennapi problémái, s csak kozmikus kérdésekkel foglalkozott volna. Véleményem szerint a mítosz és a mese egyszerre, egymás mellett létezett, s a köztük lévő különbségek nem történelmileg (időben) határozhatók meg, hanem a funkció és a hagyományozás módja szerint. Az egymás melletti létezést látszik igazolni az is, hogy minden kultúrában külön szó létezik a mítoszra és a mesére. Például a csukcsok megkülönböztették a pünült és a lümnült, a melanéziai kirivinek a liliut és a kukvanehet, és sorolhatnánk tovább a törzsi példákat.

Afrikában úgy tartják, hogy aki nappal mesél szórakoztató történetet (ntsomi), annak szarva nő, viszont legendákat (amabali) és történeti mondákat (imilando) bármikor lehetett mondani.

A mítoszokat nem lehetett elmondani, azokat „összművészeti tevékenység” keretében dallal, tánccal, dramatikus játékokkal adták elő. Az észak- és dél-amerikai indián törzsek legendáit, „meséit” vizsgálva még bonyolultabb a helyzet, mert olybá tűnik, mintha az állatokról szóló történetek egyszerre lennének „mítoszok” és „mesék”, és az elmondásuk körülményei alapján dől el, hogy éppen melyik funkciót töltik be. Ha például vadászat vagy bármely más vállalkozás előtt kerülnek elmondásra, a történet „mítoszként” funkcionál, ha pedig a vállalkozás levezetéseként, vicces történetté alakul ugyanez a szüzsé, mese lesz belőle. Ugyanez mondható el egyes szibériai népek történeteiről is, ezért is használnak különböző szavakat a különbözőképpen, különböző céllal és különböző „körítésekkel” elmondott történetekre. A perzsa-arab mesevilágban is megkülönböztették az „ujjból szopott” – azaz fiktív, mesés, vallási szempontból egyenesen veszélyes és haszontalan – történeteket, valamint azokat, amelyeket igaznak tartottak. Khuráfa, khabar, szamar, ászatír – mind mást jelentettek a valósághoz való viszonyuk szerint. Sajnos a törzsi mítoszok kutatása viszonylag későn kezdődött el, és sok félreértésre adott okot, hogy a kutatók az Európában kialakult fogalmakkal próbáltak megragadni egy egészen más jellegű anyagot, miközben a mítosz–monda–mese kategóriái egyáltalán nem illeszthetők azokra a történetekre, amelyeket például Óceániában vagy másutt gyűjtöttek. Még ennél is nagyobb zavart okozott a későbbiekben, hogy a kutatók nem jegyezték fel, hogy a gyűjtött történetek a helyi elbeszélők szerint hova tartoznak, hanem önkényesen kategorizálták azokat.

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” – Segítő kapcsolatok a mesékben

Magvető Kiadó
Megjelenés: 2023. március 7.

A könyv megrendelhető EZEN A LINKEN.

Fejléckép: Boldizsár Ildikó (Fotó/Forrás: Kecskés Kala / Líra Könyv)

„Elsősorban mesemondó vagyok” – Boldizsár Ildikó a Lírástudókban

Kapcsolódó

„Elsősorban mesemondó vagyok” – Boldizsár Ildikó a Lírástudókban

Újabb mesekönyve jelent meg Boldizsár Ildikónak. Az Amália álmai egy készülő trilógia első része, de a kötetben szereplő legelső mese már négy évtizede készen van. Szabó T. Anna beszélgetett a szerzővel a Lírástudók legújabb epizódjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Vizuál

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Klasszikus

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Vizuál

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Színház

Hetvenötödik születésnapját ünnepli jövőre a Bábszínház

Formabontó kísérleti előadásokat és fesztiváldíjakat hozott az elmúlt évad a Budapest Bábszínháznak. A következő, 75. jubileumi évre programsorozattal és öt új bemutatóval készül a társulat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Ismét keresik az év legjobb első prózakötetét

Tizedik alkalommal hirdetik meg a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, illetve tizenötmillió forint értékű médiakampánnyal segítik könyve népszerűsítését.
Könyv hír

Kihirdették az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj nyerteseit

Bíró Kriszta, G. István László, Kiss Tibor Noé, Péntek Orsolya és Tompa Andrea számára hat hónapon keresztül biztosít támogatást a kerület a független, szabad alkotáshoz. A különdíjat Miklya Zsolt nyerte el. 
Könyv hír

Sikerlistás szerzőket díjazott a Libri

Mások mellett Náray Tamás, Frei Tamás, Karikó Katalin és Orvos-Tóth Noémi is Libri Irodalmi Díjban részesült. Az elismerést egy év kihagyást követően, új elv szerint, tizenkét kategóriában adták át. 
Könyv hír

Tarolt a Semmelweis a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Huszonkét kategóriában hirdettek nyertest hazánk legnagyobb filmes szemléjén. Koltai Lajos Semmelweis című történelmi drámája összesen hat – köztük a legjobb film és a legjobb rendező – kategóriában diadalmaskodott.
Könyv hír

Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Bartis Attilát

Első alkalommal érdemelte ki magyar szerző az Európai Újjáépítési Bank elismerését. A EBRD Literature Prize szűkített listáján egy másik magyar művész, Tóth Krisztina is szerepelt novelláskötetével.