Könyv

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

Beleolvasó
2023.03.14. 14:40
Ajánlom
„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében, amelyben a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. Olvasson bele ön is a kötetbe!

Ahogy a Fidelio olvasói már megszokhatták, havonta megjelenő nyomtatott magazinunkban rendszeresen közlünk részleteket a Líra Könyv újdonságaiból. A 2023. márciusi számban Boldizsár Ildikó „Hogyan segítsek én terajtad" – Segítő kapcsolatok a mesékben című kötetéből találtak részletet, amely most online is olvasható.

Mítosz vagy meseterápia – avagy miért a mese alkalmasabb terápiás célokra?
– részlet –

Boldizsar_Ildiko-115028.jpg

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” (Fotó/Forrás: Lira Könyv)

Mesekutatóként elkerülhetetlennek bizonyult a mítoszokkal való találkozás, hiszen a mesék eredetét kutató irányzatok egyik markáns ága, az orosz mitológiai iskola, határozottan állítja, hogy a mesék mítoszokból keletkeztek. Magam is sokáig azon az állásponton voltam, hogy a mesék valóban egy törzs „szellemi kincstárának” szétgurult darabjai, s akkor alakultak ki, amikor a mítoszok kezdték érvényüket veszíteni egy közösségben: a bennük foglalt tudás már nem volt értelmezhető a közösség számára, fokozatosan elveszítette kapcsolatát a szenttel és szellemivel, azaz egyre inkább profanizálódott. A történetek átadását kísérő szertartások lassanként elmaradtak, a rituális háttér eltűnésével párhuzamosan pedig a szövegek elveszítették szakrális jellegüket. A „komplex tudás” szétforgácsolódott, a mítosz helyhez és időhöz kötött eseményei határozatlan időben és térben („egyszer volt, hol nem volt”) játszódó eseményekké alakultak, az istenek, istennők vagy félistenszerű héroszok, nagy formátumú mitikus hősök szegény legényekké és szegény leányokká váltak. A profanizálódás során a történetek egyre hétköznapibb jelleget öltöttek, a kultúrhéroszok helyére hétköznapi szereplők léptek, elhalványult az eredetmagyarázó tartalom, és a közösség sorsáról az egyén sorsára tevődött át a figyelem.

A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék.

Vlagyimir Jakovlevics Propp szerint „a szertartástól való elszakadás pillanata a mese történetének kezdete, a szertartással mutatott szinkretizmusa pedig az előtörténete”. Szerinte az elszakadás végbemehetett természetes úton, történeti szükségszerűségként, de mesterségesen is felgyorsulhatott az erőszakos hittérítésekkel és a törzsi életmód drasztikus megváltoztatásával.

Ez az elmélet azt sugallja, hogy a folyamat időbeli lehetett: előbb voltak a mítoszok, azután pedig jöttek a mesék. De ha alaposabban megvizsgáljuk a kettő kapcsolatát, láthatjuk, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A mesék ismeretében nem tartom túl valószínűnek, hogy az emberiség egy ideig mítoszokban beszélte el a világról szerzett tapasztalatait, s közben nem mondott volna meséket. Azt is nehéz elképzelni, hogy az archaikus embert ne érdekelték volna kezdetektől fogva a „kisemberek” mindennapi problémái, s csak kozmikus kérdésekkel foglalkozott volna. Véleményem szerint a mítosz és a mese egyszerre, egymás mellett létezett, s a köztük lévő különbségek nem történelmileg (időben) határozhatók meg, hanem a funkció és a hagyományozás módja szerint. Az egymás melletti létezést látszik igazolni az is, hogy minden kultúrában külön szó létezik a mítoszra és a mesére. Például a csukcsok megkülönböztették a pünült és a lümnült, a melanéziai kirivinek a liliut és a kukvanehet, és sorolhatnánk tovább a törzsi példákat.

Afrikában úgy tartják, hogy aki nappal mesél szórakoztató történetet (ntsomi), annak szarva nő, viszont legendákat (amabali) és történeti mondákat (imilando) bármikor lehetett mondani.

A mítoszokat nem lehetett elmondani, azokat „összművészeti tevékenység” keretében dallal, tánccal, dramatikus játékokkal adták elő. Az észak- és dél-amerikai indián törzsek legendáit, „meséit” vizsgálva még bonyolultabb a helyzet, mert olybá tűnik, mintha az állatokról szóló történetek egyszerre lennének „mítoszok” és „mesék”, és az elmondásuk körülményei alapján dől el, hogy éppen melyik funkciót töltik be. Ha például vadászat vagy bármely más vállalkozás előtt kerülnek elmondásra, a történet „mítoszként” funkcionál, ha pedig a vállalkozás levezetéseként, vicces történetté alakul ugyanez a szüzsé, mese lesz belőle. Ugyanez mondható el egyes szibériai népek történeteiről is, ezért is használnak különböző szavakat a különbözőképpen, különböző céllal és különböző „körítésekkel” elmondott történetekre. A perzsa-arab mesevilágban is megkülönböztették az „ujjból szopott” – azaz fiktív, mesés, vallási szempontból egyenesen veszélyes és haszontalan – történeteket, valamint azokat, amelyeket igaznak tartottak. Khuráfa, khabar, szamar, ászatír – mind mást jelentettek a valósághoz való viszonyuk szerint. Sajnos a törzsi mítoszok kutatása viszonylag későn kezdődött el, és sok félreértésre adott okot, hogy a kutatók az Európában kialakult fogalmakkal próbáltak megragadni egy egészen más jellegű anyagot, miközben a mítosz–monda–mese kategóriái egyáltalán nem illeszthetők azokra a történetekre, amelyeket például Óceániában vagy másutt gyűjtöttek. Még ennél is nagyobb zavart okozott a későbbiekben, hogy a kutatók nem jegyezték fel, hogy a gyűjtött történetek a helyi elbeszélők szerint hova tartoznak, hanem önkényesen kategorizálták azokat.

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” – Segítő kapcsolatok a mesékben

Magvető Kiadó
Megjelenés: 2023. március 7.

A könyv megrendelhető EZEN A LINKEN.

Fejléckép: Boldizsár Ildikó (Fotó/Forrás: Kecskés Kala / Líra Könyv)

„Elsősorban mesemondó vagyok” – Boldizsár Ildikó a Lírástudókban

Kapcsolódó

„Elsősorban mesemondó vagyok” – Boldizsár Ildikó a Lírástudókban

Újabb mesekönyve jelent meg Boldizsár Ildikónak. Az Amália álmai egy készülő trilógia első része, de a kötetben szereplő legelső mese már négy évtizede készen van. Szabó T. Anna beszélgetett a szerzővel a Lírástudók legújabb epizódjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Anyámnak meg kellett ígérnie, hogy nem bánik velem csodagyerekként” – olvasson bele Arthur Rubinstein memoárjába

Június 11-én jelent meg az Európa Kiadó gondozásában Arthur Rubinstein Ifjúi éveim című memoárja, amelyben a művész életének a legmélyére leshetünk be, mintha csak társunk volna. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Klasszikus

Vivalditól a Coldplayig – Sturcz Quartet a Benczúr Kertben

A nyári esték varázslatos hangulatával és páratlan ízeivel várja a közönséget június 23-án a Benczúr Ház kertjében a Music & Wine, azaz Zene és bor című rendezvény.
Klasszikus

Vezető karnagyot keres a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) nyílt pályázatot hirdetett a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagyi pozíciójának betöltésére. A jelentkezés határideje július 30. 
Klasszikus

Jótékonysági koncerttel segítik a székelyföldi árvízkárosultakat

Június 22-én, vasárnap 16 órától Budapesten, a Kálvin téri református templomban jótékonysági koncertet hallhat a közönség. Az eseményre a belépés díjtalan, a helyszíni adományok teljes összegé a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel.
Színház

Évadot zárt a Budaörsi Latinovits Színház

Több mint 31 ezren voltak kíváncsiak a Budaörsi Latinovits Színház előadásaira. Berzsenyi Bellaagh Ádám az évadzárón elmondta, a színház rendkívül sikeres szezont tudhat maga mögött.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

„Anyámnak meg kellett ígérnie, hogy nem bánik velem csodagyerekként” – olvasson bele Arthur Rubinstein memoárjába

Június 11-én jelent meg az Európa Kiadó gondozásában Arthur Rubinstein Ifjúi éveim című memoárja, amelyben a művész életének a legmélyére leshetünk be, mintha csak társunk volna. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv podcast

„Ezt a kincset csiszolgattam” – Kiss László a Lírástudók vendége

Új regénye a második világháború idején, Gyulán játszódik, a történetet nagynénje mesélte el neki. Kiss Lászlót korábbi műveiről, két zenészportréjáról és frissen megjelent gyermekkönyvéről is kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Könyv hír

Fiatalok hangok, megdöbbentő írások – kihirdették az első élet.történet. pályázat győzteseit

Kihirdették a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány által indított első élet.történet pályázat díjnyertes írásait. Volt, aki novellában, más esszében vagy versben írta meg fiatal életének tapasztalatait. A nyertes írásokból részlet is olvasható cikkünkben.
Könyv hír

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.