Beleolvasó – Luca Mazzucchelli: Az 1% ereje

Az 1% ereje – Avagy hogyan hozd ki magadból a legjobbat a szokásaid révén
– részlet –

Ez a könyv a szokásokról szól: arról, hogyan lehet elhagyni azokat, amelyek észrevétlenül felemésztenek bennünket, de elsősorban arról, hogyan sajátíthatjuk el azokat, amelyek segíthetnek jobbá tenni az életünket és elérni a céljainkat.

Miért van szükség egy szokásokról szóló könyvre? 

Mert te ma tulajdonképpen az öt évvel ezelőtti szokásaid eredménye vagy. Mit szoktál csinálni? Naponta háromszor egészségesen táplálkozni vagy csak gyorsan bedobni valamit? Napi négy órát kockulsz, vagy ennek az időnek a felében könyvekkel és dokumentumfilmekkel táplálod az agyadat? Általában inkább spórolsz vagy költekezel? Keresni szoktad a nehézségek jó oldalát, vagy hagyod, hogy lehúzzon a melankólia és a pesszimizmus? Ha nyugtalan vagy, leülsz írni, vagy egy üveg borra bízod magad? Minden reggel edzel tíz percet, vagy mindennap elszívsz egy doboz cigit? Minden este kihagyhatatlan randid van egy doboz sörrel, vagy inkább a kora reggeli narancsléhez ragaszkodsz?

Ezek azok a cselekedeteid, amelyek nagyrészt meghatározzák, milyen ember vagy ma, de azt is, hogy apránként milyenné fogsz válni. Tulajdonképpen a szokásaid tanulmányozásával meglesheted a jövődet is:

Luca Mazzucchelli: Az 1 százalék ereje (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Szóval nagy a tét! Szerintem máris elég jó okkal szolgáltam ahhoz, hogy tudatossá válj a szokásaid terén, amelyek elhelyeznek a világban, és elgondolkodj azon, hogy melyeken kellene változtatnod, vagy épp melyeket érdemes erősítened. […]

A múltunkat vizsgálva rájövünk, hogy rengeteg szokásunk a neveltetésünkből adódik, a szüleinktől ered. Sokszor azonban a környezetünk (család, tanárok, barátok) megfigyelése, hatása, a tévéműsorok, amiket néztünk, vagy az olvasmányélményeink is elegendők voltak ahhoz, hogy szokásokat alakítsanak ki. Természetesen a saját tapasztalatainkat is beépítettük az életünkbe szokásokként: megfigyeltük, mitől érezzük jól magunkat, és mi vezet rosszhoz, tehát felvettünk olyan szokásokat, amelyek segítettek elérni a pozitív állapotokat vagy épp elkerülni a negatívakat. Magyarul, minden, ami csak körülvett (és körülvesz) minket, olyan erőt képviselt (és képvisel), amely képes alakítani a szokásainkon.

Hogy teljesen világos legyen: a szóhasználatunk, a testbeszédünk, az, ahogyan mozgunk, eszünk, telefonálunk, számítógépezünk, mind-mind szokás. És ugyanígy szokás az is, ahogyan közönség előtt beszélünk, tanulunk, dolgozunk, ahogyan mások előtt mutatkozunk, vagy – tovább tágítva a kört – ahogyan a természet ingereire reagálunk. Tehát még ha nem is vesszük észre, életünket a szokásaink irányítják, amelyek nem mások, mint az idő múlásával kialakított alapvető viselkedési rendszerek.

Ám eljöhet egy pillanat az ember életében, amikor szeretne tudatosan elsajátítani új szokásokat (például rendszeresen edzeni, egészségesen táplálkozni vagy tudatosabban, hatékonyabban élni a hétköznapokat, és nem csak halogatni azt, amihez nincsen kedve, esetleg meditálni, nyitottabban viszonyulni másokhoz, és így tovább). Ha könnyű lenne új szokásokat elsajátítani, vagy elég lenne csak sportos testet akarni ahhoz, hogy mindennap elmenj az edzőterembe, ezen a ponton abba is hagyhatnám az írást. De az igazság az, hogy létrehozni és leginkább megtartani az új szokásokat igencsak embert próbáló feladat lehet, ha nem vagyunk kellően felfegyverkezve. Annak ellenére, hogy az életünk temérdek szokásból tevődik össze, minden egyes alkalommal, amikor úgy döntünk, felveszünk egy újat, szépen újra kell rendeznünk saját magunkat, főleg az elménket, ami bizony elég nehéz feladat, csaknem lehetetlen. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk, mik azok a tényezők, amelyek hatással vannak az elsajátítani kívánt magatartásra, megérthetjük, hogy eddig milyen akadályokba ütköztünk, amikor megpróbáltunk megtartani egy új szokást. […]

Ha ebből indulunk ki, az egész szokáskérdéskör új jelentést kap, valóságos laboratóriummá válhat, ahol szabadon kísérletezhetünk, hogy valami újat tanuljunk magunkról, és megértsük, mi az, ami majd szárnyakat ad.

Fejléckép: Luca Mazzucchelli (Fotó/Forrás: Líra Könyv)