Ahogy a Fidelio olvasói már megszokhatták, havonta megjelenő nyomtatott magazinunkban rendszeresen közlünk részleteket a Líra Könyv újdonságaiból. A 2023. áprilisi számban Puskás Panni Megmenteni bárkit című kötetéből találtak részletet, amely most online is olvasható.
Megmenteni bárkit
– részlet –
Jött egy hajó
Puskás Panni Megmenteni bárkit című könyve (Fotó/Forrás: Lira.hu)
Ülök a mocskos strandon. Körülöttem üvegszilánkok, cigarettacsikkek a húgyszagú homokban. Vastagon kéne bekennem magam naptejjel, hogy ne égjen le a vállam. Le kéne égnie a vállamnak, hogy érezzek valami ismerősen rosszat. Fúj a szél. Szemembe fújja a bűzlő, sós homokot. Várom, hogy történjen valami. Igazából jobb lenne, ha nem történne semmi.
Egy férfi megszólít. Összerezzenek. Csináljak róluk egy képet. Róla meg a feleségéről. Nászúton vannak, boldogok. Mindig ezek a nászutasok. A saját boldogságukon kívül más nem is érdekli őket. Megcsinálom a képet, szerelmesen mosolyognak egymásra, a háttérben a tenger, a háttérben jachtok, a háttérben a menekültek hajója. Ezt ők persze nem tudják. Bőven elég, hogy én tudom. Szép ez a kontraszt a képen.
A menekülteket nem sok különbözteti meg most a nyaralóktól. Annyi csak, hogy a nyaralóknak jogukban áll abbahagyni a nyaralást.
A menekültek hajója tegnap érkezett, az olasz hatóságok nem engedik kikötni. Körülbelül kétszázan lehetnek. Férfiak, nők, gyerekek. Csónakokba ültek Líbiában, és elkezdtek evezni a Földközi-tengeren. Mi kéne ahhoz, hogy elkezdjek egy csónakban evezni a Földközi-tengeren? Bátorság. Vagy félelem. Where are you from? Kérdezik a nászutasok, ők Németországból jöttek. Mindig ezek a német nászutasok. Nincs sok kedvem a small talkhoz, de megbántani sem szeretném őket. Milánóból költöztem ide, mondom. Nagyon jó lehet itt élni, mondják. Kedvesen bólogatok, pedig itt is olyan, mint máshol. Meséljek érdekes dolgokat Siracusáról, olyanokat, amik nem szerepelnek az útikönyvekben. Nem tudok mit mondani.
Felhők gyűlnek az égre, a strandolók összehajtják a napernyőiket, kirázzák a törülközőiket. Behunyom a szemem, nehogy újra belemenjen a homok. Tompa fájdalmat érzek a gyomromban. Hanyatt dőlök, elnyújtózom. Ha így fekszem egy ideig, és erősen koncentrálok, akkor el fog múlni. Nem múlik el. Lassan csöpögni kezd az eső, mindjárt ideér a vihar. Furcsa ez itt ebben az évszakban. Elképzelem, hogy az eső belemossa a tetememet a talajba. Körmeimből üvegszilánkok lesznek, fogaimból csikkek, a bőrömből homok. Lassan kezdem magam jobban érezni. A nászutasok rázogatják a vállam, hogy keljek fel, mert itt a vihar. Kedvesen megköszönöm, kelletlenül pakolászni kezdek. Még a vihar előtt hazaérek.
Maria szerint az a bajom, hogy nem eszem eleget. Ha elállt az eső, elvisz engem vacsorázni. A festőállványa előtt ül, egy nagy teljesítményű lámpa alatt kever össze kéket fehérrel és sárgával. Alig lát, de még mindig csodás képeket készít.
Nem különösebben zavarja, hogy egészen meg fog vakulni. Azt mondja, akkor lesz majd belőle a világ legjobb festője.
Tele van örömmel, ragyog, mint a nap. Szeretem. Remélem, nem áll el az eső. Fáradt vagyok, nem vagyok éhes. Maria mellém fekszik az ágyra, göndör fekete haját, kerek arcát a hasamhoz dörgöli, megsimogatja a bordáimat. Lehet, hogy igaza van, mostanában még nyelni is nehéz. Az eső eláll, erőt veszek magamon. Lemosom a testemről a tengerparti koszt, mélyen dekoltált, hosszú ruhát veszek fel, azt a feketét, amit tőle kaptam. Segítek neki felöltözni. Ő a fehér, csipkés ruháját választja. Olyan benne, mint egy angyal. Kézen fogom, és lassan elindulunk a városba. Jókedv és hangzavar mindenhol. Van ebben az állandó karneváli hangulatban valami visszataszító. Szépek a fények, mondja ő, ahogy összefolynak a hangokkal. Elhatározom, hogy ma jókedvű leszek.
Puskás Panni: Megmenteni bárkit
Magvető Kiadó
Megjelenés: 2023. április 5.
A könyv megrendelhető EZEN A LINKEN.
Fejléckép: Puskás Panni (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Líra Könyv)
hírlevél
