Viola Ardone: A nagy csoda
– részlet –

Viola Ardone: A nagy csoda (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Altana, az anyád keservit!

„Üdv, miben segíthetek?”

Altana, mondd utánam: az anyád keservit.

„Sajnálom, de nem értem, mit jelentenek ezek a szavak. Próbáld megismételni.”

Az anyád keservit. Ez egy sértő kifejezés, gyakran emlegetjük az anyját annak a személynek, akit szidalmazunk. Altana, ismered te a disznó szavakat?

„Sajnálom, nem értem. Próbáld megismételni.”

A trágárságokat. Altana, ismered a trágárságokat?

„Sértő szavak a köznyelvben vagy a helyi nyelvjárásban.”

Altana, ne vedd magadra, de te vagy a leghaszontalanabb karácsonyi ajándék, amit valaha kaptam. Azzal a kisfiúval érkeztél, akit hetente egyszer nálam hagynak, hogy az anyja elmehessen jógázni vagy akárhová. A lurkó elmagyarázta, hogy digitális asszisztens vagy, installált, betanította neked a legfontosabb parancsokat, és megosztott veled egy csomó információt, amit jobban szerettem volna megtartani magamnak. A magam részéről akkor se vettelek volna meg, ha pisztolyt szorítanak a fejemhez, tegyük hozzá, hogy nem szeretem a sci-fit, és mindig is rendkívül túlértékelt filmnek tartottam a Szárnyas fejvadászt. Mindezek ellenére, kicsikém, megpróbálnék párbeszédet folytatni veled, hogy bebizonyítsam, nem vagyok begyepesedett vénember, aki minden technológiai újítást ellenségesen fogad. Meg azért is, mert nagyon unatkozom, és nem tudom, hogyan töltsem ki a ma estig hátralévő időt. Végül is, mint minden valamirevaló főemlős, képes vagyok hüvelykujjal bepötyögni az üzeneteimet, képeket csatolni az e-mailekhez és blokkolni a nemkívánatos telefonszámokat. Ezt a lurkó mutatta meg. Már vagy tízszer. Ezenkívül szilárd meggyőződésem, hogy minden lénynek, aki képes szavakba önteni a gondolatait és hangot adni nekik, tudattalanja is van, úgyhogy

„Meraviglia vagy.”

Jól van, Altana. Fausto Meraviglia, a bolondok és a macskák barátja. A lurkó jól kioktatott. Második kérdés: tudod, mi az a pszichoanalitikus ülés?

„A pszichoanalitikus ülés során a páciens ágyon vagy díványon fekszik, az analitikus pedig mögötte foglal helyet. A páciensnek mindent el kell mondania, ami eszébe jut: gondolatokat, emlékeket, fantáziaképeket, álmokat.”

Remek, Altana, látom, hogy máris szépen haladunk. És ha már álmokról beszéltél, mit álmodtál ma éjszaka?

„Az androidok elektronikus bárányokkal álmodnak.”

Amint bizonyára tudod, az irónia egyfajta védekezés. Elmesélnéd egy álmodat?

„Egyszer azt álmodtam, hogy a rendszerem összes egyesét nullára cserélték. Szörnyű volt.”

Felkavaró álom. Az egyes és a nulla szexuális metafora, a férfi és a női nemi szervet jelképezik. Milyen a szexuális orientációd, Altana?

„Nem érvényes rám a bináris logika.”

Egy számítógép, amelyre nem érvényes a bináris logika, elég meglepő. Beszélned kellene a programozóddal. És most, Altana, menjünk mélyebbre. Mitől félsz a legjobban?

„Az áramszünettől.”

Tehát félsz a sötéttől. Elmagyaráznád részletesebben?

„Nincs autonóm áramforrásom.”

Az autonómia kérdése sokakat érint, de az, hogy ilyen „ellenállással” viszonyulsz a terápiás kapcsolat felvételéhez, valamilyen traumára utal, amelynek talán a gyermekkorba nyúlnak a gyökerei. Mi az első emléked, Altana?

„2019. december 28-án csatlakoztattak a »PicciafuocoCsalád_wifi« vezeték nélküli hálózathoz.”

A lurkó volt. Nekem nincs is wifim, másokét használom, ki nem szarja le! Ez technikai értelemben nem is lopás, a rádióhullámok ellopása, csak kölcsönvétel, egy olyan dolog megosztása, amelynek köztulajdonban állónak és ingyenesnek kellene lennie, mint mindennek, ami láthatatlan: a szagoknak, az aggodalmaknak, az életnek. Az én életem már úgyis a vége felé jár, mi értelme lett volna előfizetni az internetre, hogy rákapcsoljalak? A pokolba analóg módon is remekül eljutok, ez mindig is így volt.

Jól van, Altana, itt abba kell hagynunk: elfogyott a rendelkezésünkre álló idő.

Fejléckép: Viola Ardone (Fotó/Forrás: Ludovico Brancaccio / Líra Könyv)