Könyv

Bemutatták a 90 éves Andrásfalvy Bertalan exkluzív mesegyűjteményét

2021.11.18. 11:30
Ajánlom
A legendás néprajztudós, a rendszerváltás utáni első kultuszminiszter, Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapján jelent meg eddig kiadatlan meséinek gyűjteménye, Mátyás és a török basa címmel. Az ötvenes években gyűjtött dél-dunántúli mesék először jelennek meg a nyilvánosság előtt.

A Magyar Versmondók Egyesülete hosszas, kétéves előkészítő munka eredményeként jelentette meg a Versmondók Könyvtára sorozat legújabb kiadványaként a nyomtatott kötetet és a hozzá tartozó virtuális hangoskönyvet. A gyűjtemény megjelenésének kuriózumát az adja, hogy a kötetben található mesék – más, hasonló meseszövegek kiadásától eltérően – nem közgyűjteményekből kerültek elő, hanem magának a gyűjtőnek a saját archívumából, a hangfelvételek a közelmúltig Andrásfalvy Bertalan birtokában voltak, a sok száz oldalt kitevő jegyzeteket is most először rendszerezték a szakemberek. Ha ez most nem történt volna meg, nyom nélkül eltűnhettek volna el a magyar paraszti kultúra itt felbukkanó jellegzetes kordokumentumai, az élőszóban elmondott népmesék.

A Széchenyi-díjas tudós a a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a járványhelyzet miatt online, videó-beszélgetés formájában volt jelen. Andrásfalvy Bertalant Lutter Imre, a kötet gondozója, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke kérdezte arról, hogy milyen szembesülni a hetven évvel ezelőtt rögzített vagy lejegyzetelt mesékkel. A professzor elmondta:

Nagy öröm számomra, hogy – több mint hét évtizeddel az első mesekutatásaim után – az eddig kiadatlan gyűjtéseim megjelenhetnek. Meseszövegeim kötetté rendezése már régi adósságom, de mivel sohasem szakosodtam mesekutatásra, így az évek során ezen gyűjtéseim nem kerülhettek közlésre. Nagyon boldog vagyok, hogy e kötet ennyi évtized után most megjelenhet.” 

Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, egyetemi tanár 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter volt. Néprajzkutatóként az egész Kárpát-medencét bejárta, számos maradandó monográfiával gazdagítva a néprajztudomány ismereteit. Alapvetően nem a mesék gyűjtése miatt járta a falvakat, hanem a magyar néptánc jellegzetességeit próbálta feltárni, de közben megtalálták a mesék, s elkezdte rögzíteni, jegyzetelni őket.

A most megjelent kötet az 1950 és 1963 között gyűjtött, a meglévő, Dél-Dunántúli mesegyűjtéseket gazdagítja. A közreadott 45 mese kilenc település tizenegy mesemondójától származik.

A mesék többsége Tolna megyében került rögzítésre, de vannak olyanok is, melyek más tájegységekről (pl. Perkáta, Tiszasziget) származnak. A mesék pedig valóban nem lehetnének ma újra a kultúrkincs részei, ha a Versmondók Egyesülete, Tóth Gábor és a szakemberek nem karolták volna fel és dolgoztak volna rajta hónapokon át, hogy a könyv megszülethessen.

HuzellaPeterasajtotajekoztaton-110105.jpg

Huzella Péter zenél a könyvbemutatón (Fotó/Forrás: Magyar Versmondók Egyesülete)

Tóth Gábor, a kötet szerkesztője a kiadvány folklorisztikai jelentőségét emelte ki a könyvbemutatón, hiszen forráskötetként az volt elsődleges cél, hogy a szövegeket a lehető leghitelesebben adhassák vissza, és minél kevésbé teremtsenek olyan környezetet, ami a meseszövegeket a gyűjtéstől eltérő nyelvi kontextusba helyezné. Az 1800-as évek végén született népmesemondók hiteles meseszövegei állnak az olvasók és hallgatók rendelkezésére. Mint mondta:

Nem hagyományos értelemben vett mesekönyvről van szó, hanem Andrásfalvy Bertalan előtanulmányával, életrajzi adatokkal, környezeti bemutatóval, mesekatalógussal, tudománytörténeti összefoglalóval, képmelléklettel, illusztrációkkal, idegenszavak jegyzékével és virtuális hangoskönyvvel ellátott, hiánypótló népmesegyűjtésről.

Andrásfalvy Bertalan gyűjtései nagy kincsek a mai világban – fogalmazott, ugyanis a néprajztudós az 1870-es években született mesemondókkal is készített felvételeket akkor, amikor ebben senki nem támogatta. Ezek a felvételek az ő munkája nélkül mára feledésbe merültek volna.

Lutter Imre, a kötet menedzsere és gondozója a kiadvány elsődleges értékének azt tartja, hogy a múlt egy jelentős szeletét, a mai identitásunkat közvetlenül is meghatározó paraszti kultúra részét képező mondott meséket sikerült megőrizni és visszaadni az országnak. Úgy fogalmazott: a kötet a néprajztudomány és a hazai folklorisztika hiánypótló darabja, mely teljes egészében mutatja be a magyar népmesék változatos világát. Lutter Imre bemutatta a kötethez tartozó hangoskönyvet is, amelyen egyaránt hallgathatunk autentikus, és friss felvételeket is. Ezekből részleteket is bejátszottak, egykori fotókat és a mai illusztrációkat is megmutatva. A könyv különlegessége, hogy a mesegyűjteményben szereplő illusztrációk gyermekalkotások, amelyek a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület keretében készültek. A meséket Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja fűzte össze megzenésített versekkel, mesékkel.

Matyas_es_a_torok_basa_cimlap-110105.jpg

Mátyás és a török basa, borító (Fotó/Forrás: Magyar Versmondók Egyesülete)

A kiadvány a Magyar Versmondók Egyesülete Versmondók Könyvtára sorozat részeként, egyúttal a Petőfi Kulturális Ügynökség Kincsestár sorozatában jelent meg, 4000 példányban. A könyv hamarosan megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban, s már most elérhető az Írók Boltjában és a vers.hu oldal webáruházában.

A hangoskönyvet az érdeklődők regisztráció után ITT tudják elérni és meghallgatni.

 

Fejléckép: Lutter Imre beszélget Andrásfaly Bertalannal / fotó: Magyar Versmondók Egyesülete

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Új regénnyel jelentkezik Murakami Haruki áprilisban

Egyelőre nem sokat tudni a japán művész áprilisban megjelenő könyvéről, a kiadó sem a címét, sem pedig a cselekmény részleteit nem árulta el.
Könyv magyar irodalom

Ők kapják idén a Baumgarten-díjat

Február 8-án szerdán, 18 órakor adják át az idei Baumgarten-emlékdíjat, illetve a Baumgarten-emlékjutalmat a Vörösmarty téri Szamos Gourmet Házban.
Könyv hír

Küldj egy könyvölelést Valentin-napra!

Február 14-én Csehov, Jane Austen vagy épp Nyáry Krisztián könyvújdonságaival fejezhetjük ki az érzéseinket a Líra kampánya segítségével.
Könyv magazin

Az író, aki létre akarta hozni az USA 51. államát – 100 éve született Norman Mailer

Norman Mailert a modern próza- és újságírás úttörőjeként tartják számon, aki a leghitelesebben tudta kifejezni az 50-es és 60-as évek amerikai fiatalságának életérzését. Megítélését azonban némileg beárnyékolják életének bizonyos epizódjai.
Könyv magazin

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?