A Magyar Versmondók Egyesülete hosszas, kétéves előkészítő munka eredményeként jelentette meg a Versmondók Könyvtára sorozat legújabb kiadványaként a nyomtatott kötetet és a hozzá tartozó virtuális hangoskönyvet. A gyűjtemény megjelenésének kuriózumát az adja, hogy a kötetben található mesék – más, hasonló meseszövegek kiadásától eltérően – nem közgyűjteményekből kerültek elő, hanem magának a gyűjtőnek a saját archívumából, a hangfelvételek a közelmúltig Andrásfalvy Bertalan birtokában voltak, a sok száz oldalt kitevő jegyzeteket is most először rendszerezték a szakemberek. Ha ez most nem történt volna meg, nyom nélkül eltűnhettek volna el a magyar paraszti kultúra itt felbukkanó jellegzetes kordokumentumai, az élőszóban elmondott népmesék.
A Széchenyi-díjas tudós a a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a járványhelyzet miatt online, videó-beszélgetés formájában volt jelen. Andrásfalvy Bertalant Lutter Imre, a kötet gondozója, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke kérdezte arról, hogy milyen szembesülni a hetven évvel ezelőtt rögzített vagy lejegyzetelt mesékkel. A professzor elmondta:
Nagy öröm számomra, hogy – több mint hét évtizeddel az első mesekutatásaim után – az eddig kiadatlan gyűjtéseim megjelenhetnek. Meseszövegeim kötetté rendezése már régi adósságom, de mivel sohasem szakosodtam mesekutatásra, így az évek során ezen gyűjtéseim nem kerülhettek közlésre. Nagyon boldog vagyok, hogy e kötet ennyi évtized után most megjelenhet.”
Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, egyetemi tanár 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter volt. Néprajzkutatóként az egész Kárpát-medencét bejárta, számos maradandó monográfiával gazdagítva a néprajztudomány ismereteit. Alapvetően nem a mesék gyűjtése miatt járta a falvakat, hanem a magyar néptánc jellegzetességeit próbálta feltárni, de közben megtalálták a mesék, s elkezdte rögzíteni, jegyzetelni őket.
A most megjelent kötet az 1950 és 1963 között gyűjtött, a meglévő, Dél-Dunántúli mesegyűjtéseket gazdagítja. A közreadott 45 mese kilenc település tizenegy mesemondójától származik.
A mesék többsége Tolna megyében került rögzítésre, de vannak olyanok is, melyek más tájegységekről (pl. Perkáta, Tiszasziget) származnak. A mesék pedig valóban nem lehetnének ma újra a kultúrkincs részei, ha a Versmondók Egyesülete, Tóth Gábor és a szakemberek nem karolták volna fel és dolgoztak volna rajta hónapokon át, hogy a könyv megszülethessen.
Huzella Péter zenél a könyvbemutatón (Fotó/Forrás: Magyar Versmondók Egyesülete)
Tóth Gábor, a kötet szerkesztője a kiadvány folklorisztikai jelentőségét emelte ki a könyvbemutatón, hiszen forráskötetként az volt elsődleges cél, hogy a szövegeket a lehető leghitelesebben adhassák vissza, és minél kevésbé teremtsenek olyan környezetet, ami a meseszövegeket a gyűjtéstől eltérő nyelvi kontextusba helyezné. Az 1800-as évek végén született népmesemondók hiteles meseszövegei állnak az olvasók és hallgatók rendelkezésére. Mint mondta:
Nem hagyományos értelemben vett mesekönyvről van szó, hanem Andrásfalvy Bertalan előtanulmányával, életrajzi adatokkal, környezeti bemutatóval, mesekatalógussal, tudománytörténeti összefoglalóval, képmelléklettel, illusztrációkkal, idegenszavak jegyzékével és virtuális hangoskönyvvel ellátott, hiánypótló népmesegyűjtésről.
Andrásfalvy Bertalan gyűjtései nagy kincsek a mai világban – fogalmazott, ugyanis a néprajztudós az 1870-es években született mesemondókkal is készített felvételeket akkor, amikor ebben senki nem támogatta. Ezek a felvételek az ő munkája nélkül mára feledésbe merültek volna.
Lutter Imre, a kötet menedzsere és gondozója a kiadvány elsődleges értékének azt tartja, hogy a múlt egy jelentős szeletét, a mai identitásunkat közvetlenül is meghatározó paraszti kultúra részét képező mondott meséket sikerült megőrizni és visszaadni az országnak. Úgy fogalmazott: a kötet a néprajztudomány és a hazai folklorisztika hiánypótló darabja, mely teljes egészében mutatja be a magyar népmesék változatos világát. Lutter Imre bemutatta a kötethez tartozó hangoskönyvet is, amelyen egyaránt hallgathatunk autentikus, és friss felvételeket is. Ezekből részleteket is bejátszottak, egykori fotókat és a mai illusztrációkat is megmutatva. A könyv különlegessége, hogy a mesegyűjteményben szereplő illusztrációk gyermekalkotások, amelyek a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület keretében készültek. A meséket Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja fűzte össze megzenésített versekkel, mesékkel.
Mátyás és a török basa, borító (Fotó/Forrás: Magyar Versmondók Egyesülete)
A kiadvány a Magyar Versmondók Egyesülete Versmondók Könyvtára sorozat részeként, egyúttal a Petőfi Kulturális Ügynökség Kincsestár sorozatában jelent meg, 4000 példányban. A könyv hamarosan megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban, s már most elérhető az Írók Boltjában és a vers.hu oldal webáruházában.
A hangoskönyvet az érdeklődők regisztráció után ITT tudják elérni és meghallgatni.
Fejléckép: Lutter Imre beszélget Andrásfaly Bertalannal / fotó: Magyar Versmondók Egyesülete
hírlevél
