Könyv

Bizarr történetekkel közelítünk a lengyelekhez

Interjú Petneki Noémi fordítóval
2020.06.18. 20:25
Ajánlom
Bizarr határátlépések, félig növény, félig ember lények, nemváltás – Olga Tokarczuk művei azoknak ajánlott, akik nem riadnak vissza a különös dolgoktól. A tavaly megjelent Bizarr történetek című kötetének fordítója, Petneki Noémi nemcsak arról mesélt nekünk, hogy miért izgalmasak Tokarczuk szövegei, hanem abban is segít, hogy milyen művekkel kezdjük az ismerkedést a lengyel irodalommal.

 A lengyel író 2019 októberében nyerte el a 2018-as, de abban az esztendőben a testületen belüli botrányok miatt ki nem osztott irodalmi Nobel-díjat. Magyarul eddig hat kötete jelent meg.

20200618_132209-134833.jpg

Petneki Noémi fordító

– Hogyan bukkantál rá Tokarczuk könyveire?

Amikor rendesen megtanultam lengyelül és kiköltöztem Krakkóba, nyáron nem nagyon volt mit csinálnom, és rávetettem magam a lengyel irodalomra. Akkor olvastam tőle az első könyvet, ami nagyon megtetszett, és később ezért követtem a munkásságát.

– Hogy lett ebből „munkakapcsolat”?

A Bizarr történetek már 2018-as megjelenésekor nagyon tetszett. A Wacław Felczak Alapítvány műfordításra, illetve lengyel témájú könyv kiadására ír ki pályázatot, amire azonban csak kiadók pályázhattak, ezért a Vince kiadóhoz fordultam, hiszen velük már korábban is együttműködtem.

A pályázati kiírás ekkor még igen rövid határidőt szabott (ez azóta változott), így nagyon gyorsan fordítottam le.

– Miért épp erre a kötetre esett a választásod? Mi fogott meg benne?

Tokarczuk kézjegye a furcsaság, minden könyvében akad számos belőlük.

A Bizarr történetekben szereplő írások rövid történetek, amelyek nagyítólencseként gyűjtik magukba a fantasztikumot.

Mindegyik más miatt lehet bizarr. Engem leginkább a különböző létformák közötti határátlépések fogtak meg. Ember és állat vagy ember és növény között nincsen olyan nagy különbség, illetve elképzelhetőek köztes lények. A kötetben található egy 17. századi fiktív tündérmese, amelyben létezik egy egészen különleges nép, amely mintha az emberek és a növények közt foglalna el egy idilli helyet.

1709414-230343.jpg

Olga Tokarczuk: Bizarr Történetek (2019, ford. Petneki Noémi) (Fotó/Forrás: Líra)

A kötet egy másik novellája Ovidius Átváltozásait idézi: egy ember átváltozik állattá. Ebben az elképzelt világban Ovidius kötete hever a szállodákban, ahogy nálunk a Biblia. Mivel én eredetileg latin szakos voltam, ahol az Átváltozások alapműnek számít, így Tokarczuknak ez a gesztusa nagyon megfogott. Az író más műveiben a nemek közti határátlépésről, egyfajta nemváltásról vagy részleges nemváltásról van szó. Más szövegeiben megjelenik a farkasemberré változás motívuma vagy a lélekvándorlás is. Megmutatja, hogy a lét milyen sokféle, és sok átjárás lehet a létformák között.

Tokarczuk egész munkásságát annak tudom ajánlani, aki nem riad vissza a különös dolgoktól, akit nem hoznak zavarba a különböző perspektívák,

vagy ha zavarba is hozzák, akkor az katarzist okoz benne, és nem hajítja a sarokba a könyvet. Nem kell mindent komolyan venni benne – hisz ez fikció –, de érdemes elgondolkozni rajta.

– Miért érezted azt, hogy Tokarczuk a magyar olvasókhoz is szólhat?

Amikor elkezdtem dolgozni, azt éreztem, hogy ez az a könyv, amit muszáj, hogy ismerjenek a magyar olvasók. Lássák, milyen izgalmas, sokszínű és jövőbe tekintő tud lenni a lengyel irodalom.

Vegyék észre, milyen érdekesek azok a határátlépések, amelyekre a Nobel-díj odaítélői is hivatkoztak.

Akkor még nem volt szó a Nobelről, „csak” a Man Booker-díjat nyerte el egy másik könyve.

Tokarczuk korai jelentős könyveit nagy késéssel adták ki Magyarországon, a későbbiek pedig egyáltalán nem jelentek meg. A Nobel-díj után gyors tempóban elkezdték fordítani a régebbi köteteket is. Magyarországon él egy marék elszánt polonista, akik próbálkoznak különböző úton-módon kiadni a lengyel irodalmat. Nincs átfogó stratégia, csak lelkes emberek munkája...

Stanislaw_Bizanski-HSienkiewicz-225845.jpg

Henryk Sienkiewicz az 1880-as években (Fotó/Forrás: wikipedia)

– Mi volt a legnagyobb kihívás a fordításban? Mi okozott nehézséget?

Minden novella más. Említettem a 17. században játszódót, ennek a nyelve erősen stilizált, Sienkiewicz könyveinek nyelvére hasonlít (ő szintén egy Nobel-díjas lengyel író, aki a századfordulón alkotott és írt egy, a 17. században játszódó trilógiát – ez a Tűzzel-vassal, az Özönvíz és A kislovag.) Valahol Lengyelország perifériáján, részben egy mitikus helyen játszódik. A nyelvét elég nehéz volt lefordítani, a stilizációt nem lehetett visszaadni teljesen. Ha a magyarban akkoriban használt elbeszélő múlttal fordítom, az túl nehezen érthető lett volna. Másrészt

mi rengeteg nyelvújítás-korabeli kifejezést használunk, míg a lengyelben ezeket a szavakat nem változtatták meg, vagy már korábban voltak szláv megfelelőik. Erőltetett lett volna például plántát írni növény helyett.

Így a nyelvújítás kori kifejezéseket nem tudtam kikerülni, de adtam a szövegnek egy 17. századi ízt. Ehhez részben Sienkiewicz magyar fordításai adták az ihletet, részben a korabeli erdélyi emlékírók szép, ízes magyar nyelve.

Stanislaw_Lem-225843.jpg

Stanisław Lem 1966-ban egy játékűrhajóssal (Fotó/Forrás: wikipedia)

– Bár a mondás szerint a lengyelekkel hagyományosan jó viszonyt ápolunk, a lengyel irodalom és kultúra valahogy mégsem igazán ismert itthon. Mi lehet ennek az oka? Nagyon más irodalmi hagyományaik vannak?

Sok mindent lefordítottak az elmúlt évtizedekben, de ezek nincsenek benne a köztudatban. Valahogy a közép-európai népek keveset tudnak egymás irodalmáról. Közvetlen szomszédainkat is kevéssé ismerjük ebből a szempontból. A lengyel irodalom rendelkezik egy rajongótáborral, de kellene egy átfogó stratégia, amivel szélesebb körben is lehetne népszerűsíteni, hiszen a XX. században is maradandót alkottak a szerzők. Több Nobel-díjassal is büszkélkedhetnek, de rajtuk kívül is sok érdekes és figyelemre méltó alkotó van ezen a nyelvterületen.

– Kiket ajánlasz azoknak, akik megismerkednének a lengyel irodalommal?

A XX. századi nagyok felé érdemes fordulni! Ha valakit a költészet érdekel, Czesław Miłosz, Zbigniew Herbert, Wisława Szymborska műveivel érdemes próbálkoznia. Intellektuális, de jól érthető költészet, jobbára szabadversek.

A keményvonalas groteszk kedvelőinek Sławomir Mrożek és Witold Gombrowicz műveit ajánlom.

(Gombrowicz műveiről Kőhalmi Zoltán is lelkesen nyilatkozott lapunknak adott interjújában - a szerk.)

A regények közül a XX. században elveszített Litvániában játszódik, egyúttal iniciációs regény is Czesław Miłosz: Az Issza völgye című műve. Hasonló témát dolgoznak fel Tadeusz Konwicki Szerelmi krónika, illetve Bohiń című kötetei. Bruno Schulz Fahajas boltok című könyvét Hrabal állítólag minden évben újraolvasta.

Witold_Gombrowicz_by_Bohdan_Paczowski_-_detail-230118.jpg

Witold Gombrowicz (Fotó/Forrás: wikipedia)

Az új nemzeti alaptantervben is szerepel egy lengyel szerző, viszont ő az egyik legnehezebben olvasható: a holokauszttal foglalkozó Tadeusz Borowski. Az a különös helyzet állt elő, hogy ebben a témában az ő műveit olvassa kötelező olvasmányként a magyar diák Kertész Imre helyett, bár hasonló a látásmódjuk.

A Solarist is jegyző Stanisław Lem erős filozofikus tartalmú sci-fijei mellett a Kiberiáda például könnyedebb, humoros, jó bevezető a világába.

A kortársak közül is érdemes válogatni! Az idősebb generáció tagjai közül Wiesław Myśliwski Értekezés a babfejtésről (ford. Hermann Péter) című könyve nagyon nehezen található meg, de érdemes felkutatni! Nem vidám darab, mert XX. századi történelem határozza meg a hős életútját, de valahogy mégis pozitív a kicsengése.

A fiatalabb generációból Szczepan Twardochot, a lengyel irodalom fenegyerekét a könnyen olvasható, mégis "kemény" irodalom kedvelőinek ajánlom (XX. századi történelembe ágyazott könyvek; ford. Körner Gábor).

Akit a fantasy érdekel, az a Netflixen is futó Vaják című sorozat eredeti könyvváltozatával próbálkozzon.

769px-Andrzej_Sapkowski_-_Lucca_Comics_and_Games_2015_2-231142.jpg

Andrzej Sapkowski, lengyel fantasyíró, a Vaják regényciklus alkotója (Fotó/Forrás: wikipedia)

Andrzej Sapkowski a 80-as években egy Galaktika-szerű lengyel folyóiratban kezdte közölni az elbeszéléseit, amik végül regényfolyammá nőttek. Először játék készült belőle, és az tette igazán népszerűvé a művet, ezután forgatták a sorozatot. A Vaják regényciklus kötetei jól megírt könyvek, a magyar fordításukban is nagyon sok a nyelvi lelemény. Utóbbi Kellermann Viktória, majd az utolsó kötet esetében Hermann Péter munkáját dicséri.

Szívmelengető, mégis giccsmentes, keresztény alapú, de ateistáknak is bátran ajánlható "lelki táplálék" Józef Tischner Rövid életkalauz című munkája (most jelent meg Éles Márta fordításában). Janusz Korczak, akinek film is készült az életéről, érthetően, szépen megírt pedagógiai könyvek szerzője. Ilyen a Flaccus kiadó sorozata, illetve az I. Matykó király (ford. Mócsai-Karaba Márta), ami egy felnőtteknek – is – való gyerekregény). A női szerzőkről Kellermann Viktóriának hála egy egész portálról válogathatunk magyarul.

Aki magáról a lengyel irodalomról szeretne olvasni, az Pálfalvi Lajos esszéit, kritikáit keresse, de be lehet iratkozni a PPKE-re lengyel szakára (- komolyan!), ahol remek tanárok és mentorok dolgoznak.

Olga Tokarczuk

1962-ban született a lengyelországi Sulechówban, jelenleg Wrocławban él. A szülei tanárok voltak, az édesapja emellett az iskola könyvtárosa volt, így gyakorlatilag mindent elolvasott a könyvtárban, amire rá tudta tenni a kezét. Ekkor alakult ki az irodalmi ízlése. A Varsói Egyetemen hallgatott pszichológiát, majd 1993-ban mutatkozott be íróként a Podróz ludzi Księgi (‘The Journey of the Book-People’) című kötetével. Az igazi áttörést a harmadik regénye, az 1996-ban megjelent Prawiek i inne czasy’(‘Primeval and Other Times’) hozta meg számára. A könyv az 1989 utáni lengyel irodalom szép példája, ami ellene megy a morális ítéletnek és nem hajlandó megmutatni a nemzet lelkiismeretét. Ehelyett a művei a képzelőerő hihetetlen adományát mutatják, amit a művészi kifinomultság magas foka kísér.

Tokarczuk magnum opusa a 2014-ben kiadott Księgi Jakubowe’ (‘The Books of Jacob’) című történeti regény. Ebben a szerző váltogatja a műfajt és a hangnemet. Több évnyi történelmi kutatómunka előzte meg a kötet megírását. Tokarczuk ebben a könyvében megmutatta a regénynek azt a képességét, hogy olyasmit is bemutasson, ami szinte túl van az emberi megértésen.

Magyarul megjelent kötetei:

Az Őskönyv nyomában; fordította: Mihályi Zsuzsa; Európa, Budapest, 2000
Sok dobon játszani. 19 elbeszélés; fordította: Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos; Napkút, Budapest, 2006
Őskor és más idők; fordította: Körner Gábor, utószó Márton László; L'Harmattan, Budapest, 2011 (Valahol Európában) 
Nappali ház, éjjeli ház; fordította: Körner Gábor; L'Harmattan, Budapest, 2014
Bizarr történetek; fordította: Petneki Noémi; Vince, Budapest, 2019
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át; ford. Körner Gábor; L' Harmattan, Bp., 2019

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Kapcsolódó

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.

Először nyerte el lengyel szerző a Nemzetközi Man Booker-díjat

Először nyerte el lengyel szerző a Nemzetközi Man Booker-díjat

Krasznahorkai Lászlónak sajnos nem sikerült a duplázás, de a díj a szomszédba ment: Olga Tokarczuk lengyel írónő Flights című kötetének ítélte a zsűri az 57 ezer eurós díját - jelentették be kedden este a Victoria and Albert Museumban tartott gálán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Elhunyt Ferenc pápa

A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, húsvéthétfőn, április 21-én reggel 7 óra 35 perckor érte a halál.
Könyv

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Vizuál

David Lynch, Stanley Kubrick és Mijazaki Hajao filmjei is szerepelnek az Artmozik éjszakáján

Mindössze két mozijegy áráért hetven film közül válogathatunk az egész éjszakán át tartó Artmozik éjszakáján, amely során az elmúlt év legkiválóbb darabjait láthatja a közönség a fővárosi művészmozikban. A programban klasszikus alkotások is szerepelnek. 
Színház

Még háromszor látható A vágy villamosa Budaörsön

Blanche DuBois még három alkalommal kér bebocsátást a húga, Stella otthonába és életébe a Budaörsi Latinovits Színházban. Tennessee Williams klasszikusa, az Ördög Tamás által rendezett A vágy villamosa – amit a 2024. februári bemutató óta közel háromezren láttak – május 30-án búcsúzik Budaörstől.
Vizuál

15 sor film: Csongor és Tünde

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Csongor és Tünde animációs filmről szól. 15 sor film.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Könyv interjú

Dragomán György: „Azt szeretnénk, hogy ez az alkotóház mindenki otthona lehessen”

Mint arról beszámoltunk, alkotóházként születhet újjá Esterházy Péter egykori, rómaifürdői családi háza. Bár az épülettel még rengeteg munka van, a tervek szerint az első vendégek már ősszel megérkezhetnek. Az alkotóház egyik megálmodójával, Dragomán György József Attila-díjas íróval beszélgettünk. Villáminterjú.
Könyv hír

A kortárs magyar irodalom elismerésére alapított díjat az Esterházy Magyarország Alapítvány

Az Esterházy Irodalmi Díjat a magyar nyelven kiemelkedő értéket alkotó kortárs irodalmárok között osztják ki. Az elismerést első alkalommal idén szeptemberben adják át a shortlistre felkerült szerzők valamelyikének.
Könyv hír

Akár már szeptembertől megkezdheti működését az Esterházy Péter-alkotóház

Várhatóan már ősszel megérkezhetnek az első vendégek Esterházy Péter egykori családi házába, amelyet a közösség jelentős támogatásával irodalmi alkotóházzá alakítanak. Az épületben zajló munkálatokról, a jövőbeli tervekről Vámos Miklós és Dragomán György árult el részleteket.
Könyv gyász

Elhunyt Mario Vargas Llosa

A Nobel-díjas író, esszéista, újságíró és irodalomkritikus halálhíréről családja számolt be. A perui művész, aki műveiben a hatalom és a totalitarizmus bűneivel vetett számot, 89 éves volt.