Azt illetően nincs vita, hogy a jelenlegi gazdasági struktúra csődöt mondott, ráadásul csak extra természeti terhelés mellett tartható fenn. A problémára kézenfekvő válasz lenne a fogyasztási szokások megváltoztatása, azonban ha valaki csak utalni mer erre, azonnal a dilettáns hippi kategóriában találja magát, pedig Bhutánban már több évtizede a bruttó nemzeti össztermék (GDP) helyett a buddhista közgazdaságtanon alapuló bruttó nemzeti boldogság (GNH) az értékmérő, és ennek köszönhetően nemcsak a lakosok elégedettsége, hanem az erdős területek aránya is nőtt. Mindez pedig nagyobb léptékekben is kivitelezhető és egyértelmű haszonnal jár, mint azt ez a kiváló tanulmánykötet is példázza, amelyben a téma legnagyobb szakértőinek és úttörőinek olvasmányos írásait találjuk Zsolnai László ‒ egyetemi tanár és a Buddhist Economics Research Platform alapítója ‒ szerkesztésében.

Boldogság és gazdaság (Typotex, 2010)

szerkesztette: Zsolnai László