Abraham Stoker hét gyermek közül harmadikként látta meg a napvilágot Dublinben, legidősebb bátyjából neves orvos lett, aki még bárói rangot is kapott.
napjait ágyhoz kötve, mélyen gondolataiba merülve töltötte. Hétéves korában váratlan és megmagyarázhatatlan módon felépült, olyannyira, hogy sportolni kezdett és a híres Trinity College legsikeresebb atlétáinak sorába küzdötte föl magát. Matematikai tanulmányait 1870-ben kitüntetéssel fejezte be, diákévei alatt a Történettudományi Társaság revizorrá, az egyetemi Filozófiatudományi Társaság elnökévé választotta.
Köztisztviselői pályán helyezkedett el, s tízévi hivatalnokoskodása idején csak az árulta el az irodalom iránti vonzódását, hogy az egyik helyi lapba honorárium nélkül színikritikákat írt. A kor híres és bálványozott színésze,
1878-ban feleségül vette a szépséges Florence Balcombot, akinek korábban Oscar Wilde udvarolt.
Bram Stoker (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)
Stoker Irving hívására költözött Londonba, ahol a színészfejedelem tulajdonában lévő Lyceum Színház üzleti menedzsere lett. Bekerült a társasági élet forgatagába, megismerkedett a rémregényeket író J. Sheridan Le Fanuval és a detektívregény műfaját megteremtő Sir Arthur Conan Doyle-lal. Viszonylag későn kezdett publikálni, első regénye, A kígyó útja 1890-ben jelent meg.
Nevét csak hét évvel később kapta szárnyra a világhír, amikor kiadta a vámpírtörténetek ősatyját, a Drakulát. A történet megírása előtt nyolc évig tanulmányozta az európai népmeséket és vámpírtörténeteket, forgatta Emily Gerard Erdélyi babonaságok című könyvét (a skót asszony lengyel katonatiszt férje sokáig Nagyszebenben és Brassóban állomásozott),
Művét megelőzte és részben inspirálta Mary Shelley Frankensteinje, a vérben fürdő Báthory Erzsébet legendája is. Valószínű, hogy a kegyetlen havasalföldi uralkodó, a Drakulaként emlegetett Vlad Tepes életét behatóan nem ismerte, csak nevét kölcsönözte - a vámpír alakjának valódi ihletője a viselkedésében arisztokratikus, de színházát zsarnoki kegyetlenséggel irányító Irving lehetett.
A drámai feszültségű és hátborzongató fordulatokkal teli történetet reálisnak tűnő, fabrikált naplórészletekből, táviratokból, levelekből és londoni lapok újságkivágataiból áll össze, az egyes szám első személyű "igaz történet" technikával élő szerző hitelesen tudja bemutatni a vérszomjas vámpír rettenetes históriáját.
A fantasztikus, okkult és természetfölötti elemekből szőtt regény erdélyi tájakon kezdődik: a félelmetes és vérszomjas Drakula gróf kastélyában rabul ejt egy angol ügyvédet, de annak sikerül megszöknie és Londonba menekülnie. A természetfeletti erők birtokában lévő Drakula utána megy és vadászni kezd rá és szeretteire, egy fiatal lány harapásától maga is vámpír lesz. A vámpírvadászok aztán Drakula nyomába erednek, s végül sikerül végezniük a rémmel.
A Dracula 1931-es filmváltozata (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)
Stoker ezt követően gyors egymásutánban még tucatnyi regényt írt, de egyik sem közelítette meg a Drakula sikerét. Az író 1912. április 20-án halt meg.
- ebből derült ki, hogy Stoker eredetileg az élőhalott címet akarta adni művének, s csak az utolsó pillanatban döntött a Drakula mellett. A regény révén Drakula bevonult a köztudatba, Erdély neve az angolszász világban elválaszthatatlanul összefonódott a vámpírokkal.
A vérszívó gróf nevével több mint kétszáz filmet forgattak, a legemlékezetesebbek a Lugosi Béla főszereplésével készült 1931-es amerikai horror-klasszikus, az 1960-as Christopher Lee-filmek és Francis Ford Coppola 1992-es Drakula-újraértelmezése. A történetből készült tévésorozat, képregény, egész könyváradat, de még musical és opera is. A vámpírok a múlt század végén jöttek ismét divatba, de sok ilyen témájú alkotásban a félelmetes vérszívó sármos figurává szelídült, mint például az Alkonyat sorozat Edwardja, akit Robert Pattinson személyesített meg.
hírlevél
