Könyv

Bram Stoker, aki a vámpírok földjévé tette Erdélyt

2017.11.11. 10:11
Ajánlom
Százhetven éve, 1847. november 8-án született Drakula figurájának megteremtője. Stoker népmeséket olvasott és Vámbéry Ármin elbeszéléseiből merített ihletet a vérszívó nemes alakjából.

Abraham Stoker hét gyermek közül harmadikként látta meg a napvilágot Dublinben, legidősebb bátyjából neves orvos lett, aki még bárói rangot is kapott. 

Egészen kiskorában rejtélyes betegség támadta meg, évekig sem állni, sem járni nem tudott,

napjait ágyhoz kötve, mélyen gondolataiba merülve töltötte. Hétéves korában váratlan és megmagyarázhatatlan módon felépült, olyannyira, hogy sportolni kezdett és a híres Trinity College legsikeresebb atlétáinak sorába küzdötte föl magát. Matematikai tanulmányait 1870-ben kitüntetéssel fejezte be, diákévei alatt a Történettudományi Társaság revizorrá, az egyetemi Filozófiatudományi Társaság elnökévé választotta.

Köztisztviselői pályán helyezkedett el, s tízévi hivatalnokoskodása idején csak az árulta el az irodalom iránti vonzódását, hogy az egyik helyi lapba honorárium nélkül színikritikákat írt. A kor híres és bálványozott színésze, 

Sir Henry Irving Hamletjéről írott kritikája felkeltette Irving érdeklődését, akivel hamarosan életre szóló barátságot kötöttek.

1878-ban feleségül vette a szépséges Florence Balcombot, akinek korábban Oscar Wilde udvarolt.

GettyImages-2661698

GettyImages-2661698 (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Stoker Irving hívására költözött Londonba, ahol a színészfejedelem tulajdonában lévő Lyceum Színház üzleti menedzsere lett. Bekerült a társasági élet forgatagába, megismerkedett a rémregényeket író J. Sheridan Le Fanuval és a detektívregény műfaját megteremtő Sir Arthur Conan Doyle-lal. Viszonylag későn kezdett publikálni, első regénye, A kígyó útja 1890-ben jelent meg.

Nevét csak hét évvel később kapta szárnyra a világhír, amikor kiadta a vámpírtörténetek ősatyját, a Drakulát. A történet megírása előtt nyolc évig tanulmányozta az európai népmeséket és vámpírtörténeteket, forgatta Emily Gerard Erdélyi babonaságok című könyvét (a skót asszony lengyel katonatiszt férje sokáig Nagyszebenben és Brassóban állomásozott), 

éjszakákat töltött a magyar orientalista Vámbéry Ármin társaságában.

Művét megelőzte és részben inspirálta Mary Shelley Frankensteinje, a vérben fürdő Báthory Erzsébet legendája is. Valószínű, hogy a kegyetlen havasalföldi uralkodó, a Drakulaként emlegetett Vlad Tepes életét behatóan nem ismerte, csak nevét kölcsönözte - a vámpír alakjának valódi ihletője a viselkedésében arisztokratikus, de színházát zsarnoki kegyetlenséggel irányító Irving lehetett.

Stoker sejtelmes címet akart regényének adni, így döntött a román Dracul szó mellett, amelynek jelentése ördög, sárkány.

A drámai feszültségű és hátborzongató fordulatokkal teli történetet reálisnak tűnő, fabrikált naplórészletekből, táviratokból, levelekből és londoni lapok újságkivágataiból áll össze, az egyes szám első személyű "igaz történet" technikával élő szerző hitelesen tudja bemutatni a vérszomjas vámpír rettenetes históriáját.

A fantasztikus, okkult és természetfölötti elemekből szőtt regény erdélyi tájakon kezdődik: a félelmetes és vérszomjas Drakula gróf kastélyában rabul ejt egy angol ügyvédet, de annak sikerül megszöknie és Londonba menekülnie. A természetfeletti erők birtokában lévő Drakula utána megy és vadászni kezd rá és szeretteire, egy fiatal lány harapásától maga is vámpír lesz. A vámpírvadászok aztán Drakula nyomába erednek, s végül sikerül végezniük a rémmel.

GettyImages-588253486

GettyImages-588253486 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

Stoker ezt követően gyors egymásutánban még tucatnyi regényt írt, de egyik sem közelítette meg a Drakula sikerét. Az író 1912. április 20-án halt meg.

A Drakula kéziratát sokáig elveszettnek hitték, de az 1980-as években előkerült egy pennsylvaniai farmon

 - ebből derült ki, hogy Stoker eredetileg az élőhalott címet akarta adni művének, s csak az utolsó pillanatban döntött a Drakula mellett. A regény révén Drakula bevonult a köztudatba, Erdély neve az angolszász világban elválaszthatatlanul összefonódott a vámpírokkal.

A vérszívó gróf nevével több mint kétszáz filmet forgattak, a legemlékezetesebbek a Lugosi Béla főszereplésével készült 1931-es amerikai horror-klasszikus, az 1960-as Christopher Lee-filmek és Francis Ford Coppola 1992-es Drakula-újraértelmezése. A történetből készült tévésorozat, képregény, egész könyváradat, de még musical és opera is. A vámpírok a múlt század végén jöttek ismét divatba, de sok ilyen témájú alkotásban a félelmetes vérszívó sármos figurává szelídült, mint például az Alkonyat sorozat Edwardja, akit Robert Pattinson személyesített meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Százharminc éves Debrecen első nyilvános könyvtára

 A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.
Könyv magazin

Az irodalom "bonyolult" férfialakjainak társkereső hirdetései

A könyvekben élvezzük a bonyolult jellemmel rendelkező titokzatos férfiakat, akik nehéz sorsot cipelnek, esetleg titkokat is rejtegetnek. Kérdés, hogy ezek a tulajdonságok egy randi esetén is ilyen vonzóak lennének-e.
Könyv ajánló

Napi Tandori a Tiszatájon

A Tiszatáj folyóirat és a Tiszatájonline szerkesztősége sorozatot indít, a szerző kéziratos töredékeiből, vázlataiból, írásokból és rajzokból, valamint a művész jellegzetes ideogrammáiból naponta bemutatnak egyet.
Könyv magazin

Tönkretették a Doktor Zsivágó írójának életét a Nobel-díj miatt

Az orosz költő, író eleinte festőnek, majd zenei pályára készült, zeneelméletet és zeneszerzést is tanult a moszkvai konzervatóriumban. 1890. február 10-én, 130 éve született Borisz Paszternak.
Könyv hír

Milan Kundera művei több mint 2700 kiadásban jelentek meg

Milan Kundera Párizsban élő cseh író műveinek eddig legkedvesebb 2739 kiadása jelent meg a világon, több tucat - köztük perzsa, szingaléz, maláj, kurd, hindi és urdu - nyelven - derül ki a Milan Kundera fordításokban című, Csehországban most megjelent tanulmánykötetből.