Könyv

Bram Stoker, aki a vámpírok földjévé tette Erdélyt

2017.11.11. 10:11
Ajánlom
Százhetven éve, 1847. november 8-án született Drakula figurájának megteremtője. Stoker népmeséket olvasott és Vámbéry Ármin elbeszéléseiből merített ihletet a vérszívó nemes alakjából.

Abraham Stoker hét gyermek közül harmadikként látta meg a napvilágot Dublinben, legidősebb bátyjából neves orvos lett, aki még bárói rangot is kapott. 

Egészen kiskorában rejtélyes betegség támadta meg, évekig sem állni, sem járni nem tudott,

napjait ágyhoz kötve, mélyen gondolataiba merülve töltötte. Hétéves korában váratlan és megmagyarázhatatlan módon felépült, olyannyira, hogy sportolni kezdett és a híres Trinity College legsikeresebb atlétáinak sorába küzdötte föl magát. Matematikai tanulmányait 1870-ben kitüntetéssel fejezte be, diákévei alatt a Történettudományi Társaság revizorrá, az egyetemi Filozófiatudományi Társaság elnökévé választotta.

Köztisztviselői pályán helyezkedett el, s tízévi hivatalnokoskodása idején csak az árulta el az irodalom iránti vonzódását, hogy az egyik helyi lapba honorárium nélkül színikritikákat írt. A kor híres és bálványozott színésze, 

Sir Henry Irving Hamletjéről írott kritikája felkeltette Irving érdeklődését, akivel hamarosan életre szóló barátságot kötöttek.

1878-ban feleségül vette a szépséges Florence Balcombot, akinek korábban Oscar Wilde udvarolt.

GettyImages-2661698

GettyImages-2661698 (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Stoker Irving hívására költözött Londonba, ahol a színészfejedelem tulajdonában lévő Lyceum Színház üzleti menedzsere lett. Bekerült a társasági élet forgatagába, megismerkedett a rémregényeket író J. Sheridan Le Fanuval és a detektívregény műfaját megteremtő Sir Arthur Conan Doyle-lal. Viszonylag későn kezdett publikálni, első regénye, A kígyó útja 1890-ben jelent meg.

Nevét csak hét évvel később kapta szárnyra a világhír, amikor kiadta a vámpírtörténetek ősatyját, a Drakulát. A történet megírása előtt nyolc évig tanulmányozta az európai népmeséket és vámpírtörténeteket, forgatta Emily Gerard Erdélyi babonaságok című könyvét (a skót asszony lengyel katonatiszt férje sokáig Nagyszebenben és Brassóban állomásozott), 

éjszakákat töltött a magyar orientalista Vámbéry Ármin társaságában.

Művét megelőzte és részben inspirálta Mary Shelley Frankensteinje, a vérben fürdő Báthory Erzsébet legendája is. Valószínű, hogy a kegyetlen havasalföldi uralkodó, a Drakulaként emlegetett Vlad Tepes életét behatóan nem ismerte, csak nevét kölcsönözte - a vámpír alakjának valódi ihletője a viselkedésében arisztokratikus, de színházát zsarnoki kegyetlenséggel irányító Irving lehetett.

Stoker sejtelmes címet akart regényének adni, így döntött a román Dracul szó mellett, amelynek jelentése ördög, sárkány.

A drámai feszültségű és hátborzongató fordulatokkal teli történetet reálisnak tűnő, fabrikált naplórészletekből, táviratokból, levelekből és londoni lapok újságkivágataiból áll össze, az egyes szám első személyű "igaz történet" technikával élő szerző hitelesen tudja bemutatni a vérszomjas vámpír rettenetes históriáját.

A fantasztikus, okkult és természetfölötti elemekből szőtt regény erdélyi tájakon kezdődik: a félelmetes és vérszomjas Drakula gróf kastélyában rabul ejt egy angol ügyvédet, de annak sikerül megszöknie és Londonba menekülnie. A természetfeletti erők birtokában lévő Drakula utána megy és vadászni kezd rá és szeretteire, egy fiatal lány harapásától maga is vámpír lesz. A vámpírvadászok aztán Drakula nyomába erednek, s végül sikerül végezniük a rémmel.

GettyImages-588253486

GettyImages-588253486 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

Stoker ezt követően gyors egymásutánban még tucatnyi regényt írt, de egyik sem közelítette meg a Drakula sikerét. Az író 1912. április 20-án halt meg.

A Drakula kéziratát sokáig elveszettnek hitték, de az 1980-as években előkerült egy pennsylvaniai farmon

 - ebből derült ki, hogy Stoker eredetileg az élőhalott címet akarta adni művének, s csak az utolsó pillanatban döntött a Drakula mellett. A regény révén Drakula bevonult a köztudatba, Erdély neve az angolszász világban elválaszthatatlanul összefonódott a vámpírokkal.

A vérszívó gróf nevével több mint kétszáz filmet forgattak, a legemlékezetesebbek a Lugosi Béla főszereplésével készült 1931-es amerikai horror-klasszikus, az 1960-as Christopher Lee-filmek és Francis Ford Coppola 1992-es Drakula-újraértelmezése. A történetből készült tévésorozat, képregény, egész könyváradat, de még musical és opera is. A vámpírok a múlt század végén jöttek ismét divatba, de sok ilyen témájú alkotásban a félelmetes vérszívó sármos figurává szelídült, mint például az Alkonyat sorozat Edwardja, akit Robert Pattinson személyesített meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Könyv interjú

„Az írók csak a könyvekben mondanak igazat” – interjú Háy Jánossal

Háy János legújabb könyvében a magyar irodalom legismertebb figuráit veszi számba. A Kik vagytok ti? nem tankönyv, de Háy reméli, tanárok, diákok és mindenki más is hasznosnak és élvezetesnek találják majd. Emellett az irodalomoktatásról és az írói szerepekről is kérdeztük.
Könyv Budapest ikonikus könyvesboltjai

Tűzeset, rablás és különleges vásárlói kérések az ország egykori első önkiszolgáló könyvesboltjában

Egykor az ország legnagyobb könyvesboltja volt, de ma is őrzi évtizedekkel ezelőtti hangulatát - és polcait. A Fókusz Könyváruház boltvezetője mesélt nekünk az üzlet történetéről és arról is, miért izgalmas itt dolgozni.
Könyv hír

Négynapos raktárvásárra készül a Móra

A Hatszín Teátrumba várják a vérbeli könyvmolyokat július 3-6. között, ahol nagy kedvezményekkel juthatunk több ezer könyvhöz.
Könyv hír

Elhunyt Ungvári Tamás író, műfordító

A Széchenyi- és József Attila-díjas író, műfordító, irodalomtörténész 88 éves volt. A halálhírről a család tájékoztatta a Népszavát.