Könyv

Bram Stoker, aki a vámpírok földjévé tette Erdélyt

2017.11.11. 10:11
Ajánlom
Százhetven éve, 1847. november 8-án született Drakula figurájának megteremtője. Stoker népmeséket olvasott és Vámbéry Ármin elbeszéléseiből merített ihletet a vérszívó nemes alakjából.

Abraham Stoker hét gyermek közül harmadikként látta meg a napvilágot Dublinben, legidősebb bátyjából neves orvos lett, aki még bárói rangot is kapott. 

Egészen kiskorában rejtélyes betegség támadta meg, évekig sem állni, sem járni nem tudott,

napjait ágyhoz kötve, mélyen gondolataiba merülve töltötte. Hétéves korában váratlan és megmagyarázhatatlan módon felépült, olyannyira, hogy sportolni kezdett és a híres Trinity College legsikeresebb atlétáinak sorába küzdötte föl magát. Matematikai tanulmányait 1870-ben kitüntetéssel fejezte be, diákévei alatt a Történettudományi Társaság revizorrá, az egyetemi Filozófiatudományi Társaság elnökévé választotta.

Köztisztviselői pályán helyezkedett el, s tízévi hivatalnokoskodása idején csak az árulta el az irodalom iránti vonzódását, hogy az egyik helyi lapba honorárium nélkül színikritikákat írt. A kor híres és bálványozott színésze, 

Sir Henry Irving Hamletjéről írott kritikája felkeltette Irving érdeklődését, akivel hamarosan életre szóló barátságot kötöttek.

1878-ban feleségül vette a szépséges Florence Balcombot, akinek korábban Oscar Wilde udvarolt.

GettyImages-2661698

GettyImages-2661698 (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Stoker Irving hívására költözött Londonba, ahol a színészfejedelem tulajdonában lévő Lyceum Színház üzleti menedzsere lett. Bekerült a társasági élet forgatagába, megismerkedett a rémregényeket író J. Sheridan Le Fanuval és a detektívregény műfaját megteremtő Sir Arthur Conan Doyle-lal. Viszonylag későn kezdett publikálni, első regénye, A kígyó útja 1890-ben jelent meg.

Nevét csak hét évvel később kapta szárnyra a világhír, amikor kiadta a vámpírtörténetek ősatyját, a Drakulát. A történet megírása előtt nyolc évig tanulmányozta az európai népmeséket és vámpírtörténeteket, forgatta Emily Gerard Erdélyi babonaságok című könyvét (a skót asszony lengyel katonatiszt férje sokáig Nagyszebenben és Brassóban állomásozott), 

éjszakákat töltött a magyar orientalista Vámbéry Ármin társaságában.

Művét megelőzte és részben inspirálta Mary Shelley Frankensteinje, a vérben fürdő Báthory Erzsébet legendája is. Valószínű, hogy a kegyetlen havasalföldi uralkodó, a Drakulaként emlegetett Vlad Tepes életét behatóan nem ismerte, csak nevét kölcsönözte - a vámpír alakjának valódi ihletője a viselkedésében arisztokratikus, de színházát zsarnoki kegyetlenséggel irányító Irving lehetett.

Stoker sejtelmes címet akart regényének adni, így döntött a román Dracul szó mellett, amelynek jelentése ördög, sárkány.

A drámai feszültségű és hátborzongató fordulatokkal teli történetet reálisnak tűnő, fabrikált naplórészletekből, táviratokból, levelekből és londoni lapok újságkivágataiból áll össze, az egyes szám első személyű "igaz történet" technikával élő szerző hitelesen tudja bemutatni a vérszomjas vámpír rettenetes históriáját.

A fantasztikus, okkult és természetfölötti elemekből szőtt regény erdélyi tájakon kezdődik: a félelmetes és vérszomjas Drakula gróf kastélyában rabul ejt egy angol ügyvédet, de annak sikerül megszöknie és Londonba menekülnie. A természetfeletti erők birtokában lévő Drakula utána megy és vadászni kezd rá és szeretteire, egy fiatal lány harapásától maga is vámpír lesz. A vámpírvadászok aztán Drakula nyomába erednek, s végül sikerül végezniük a rémmel.

GettyImages-588253486

GettyImages-588253486 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

Stoker ezt követően gyors egymásutánban még tucatnyi regényt írt, de egyik sem közelítette meg a Drakula sikerét. Az író 1912. április 20-án halt meg.

A Drakula kéziratát sokáig elveszettnek hitték, de az 1980-as években előkerült egy pennsylvaniai farmon

 - ebből derült ki, hogy Stoker eredetileg az élőhalott címet akarta adni művének, s csak az utolsó pillanatban döntött a Drakula mellett. A regény révén Drakula bevonult a köztudatba, Erdély neve az angolszász világban elválaszthatatlanul összefonódott a vámpírokkal.

A vérszívó gróf nevével több mint kétszáz filmet forgattak, a legemlékezetesebbek a Lugosi Béla főszereplésével készült 1931-es amerikai horror-klasszikus, az 1960-as Christopher Lee-filmek és Francis Ford Coppola 1992-es Drakula-újraértelmezése. A történetből készült tévésorozat, képregény, egész könyváradat, de még musical és opera is. A vámpírok a múlt század végén jöttek ismét divatba, de sok ilyen témájú alkotásban a félelmetes vérszívó sármos figurává szelídült, mint például az Alkonyat sorozat Edwardja, akit Robert Pattinson személyesített meg.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.