Bödőcs Tibor

Listánk belgája Bödőcs Tibor humorista, aki az irodalom kategóriában kapott helyet, amihez 2017-ben megjelent, Addig se iszik című könyve szolgált alapul. Éppilyen jogosan kerülhetett volna a színházrovathoz is önálló estjei, néhány mozdulattal vagy csupán hanglejtéssel felskiccelt paródiái okán. A zsűri tagjai egyhangúan döntöttek úgy, hogy személyében először képviseltesse magát a humor a KULT50 összeállításában. Az irodalmi stílusparódiákat tartalmazó kötete mellett kiemelkedő a politikai humor területén kifejtett munkássága.

– jelentette ki többször. 2001 óta foglalkozik humorral. Eleinte Zalában lépett fel, majd Budapestre költözött, ahol az ELTE magyar szakára járt. Rendszeresen mikrofon mögé állt a stand-uposok törzshelyévé kinövő Godot Kávéházban, majd a 2004-ben megalakult Dumaszínház tagja lett. Ekkortól rendszeres vendége a Rádiókabarénak is. A televízióban 2005-ben debütált a Fábry-showban, ezzel országos ismertséget szerezve nemcsak magának, hanem szülőfalujának, Búcsúszentlászlónak és a lakóinak is. A műfaj üstökösszerű hazai felívelésével az ő pályája is meglódult. Kétszer nyert Bonbon-díjat, 2010-ben megkapta a Karinthy-gyűrűt. Sikerei csúcsán, 2008-ban kivált a Dumaszínház társulatából, és egyedül folytatta tovább. Döntését a vezetőséggel való művészi nézetkülönbségekkel indokolta. Ezt egy hosszabb hiátus követte, ami után 2015-ban tért vissza önálló estjével. Azóta vendégművészként újra fellép a Dumaszínházzal, ezúttal azonban saját feltételei szerint.

Bödőcs Hofi Géza legtöbbször emlegetett trónörökösének számít. Az interjúkban visszatérően nekiszegezett, kettejük hasonlóságát érintő kérdésre a választ nem a stílusukban, hanem a témáikban és a munkamódszerükben látja. „Hofi életműve arról szólt, hogy a hatékonytalanságot és a rosszul működő rendszert kritizálta. Ő ezért nagyon maximalista volt, precíz és alapos, mert, ha te nem vagy alapos, hogyan tudnád a hatékonytalanokat kritizálni. Ma is, a demokráciával nem az a gond, hogy demokrácia van, hanem hogy rosszul működik” – magyarázta Kadarkai Endre Arckép című műsorában.

A vidéki élet apró rezdüléseit – vagy még inkább mozdulatlanságát – ugyanolyan szemléletességgel festi le, mint a nagyvárosi lét vagy az értelmiség fordulatait, visszásságait. Otthonosan mozog mindkét közegben, ugyanakkor egyfajta kívülállással képes kezelni őket, emiatt mindkettőt hitelesen, mértani pontossággal ábrázolja, akár egyetlen gesztussal vagy szófordulattal.

Bödőcs Tibor: Addig se iszik

A különféle mezőgazdasági munkákat és művelőiket ugyanúgy ismeri, mint a világirodalom klasszikusait vagy a közéleti viszonyokat. Tavaly megjelent könyvének odaszúrósan zsémbes címe (Addig se iszik) és az Így írtok ti stílusparódiáit idéző tartalma remekül mutatja ezt a kettősséget. Barokkos jelzőhalmozásai és popkultúrával kevert definíciói („A stílfűrész a vidék jedikardja”) beleragadtak a köztudatba.

A kötetben ezeket a képességeit az irodalom szolgálatába állítva hozza létre Hemingway, Márquez, Ottlik, Kosztolányi vagy épp Esterházy és Nádas – aktuális áthallásoktól sem mentes – paródiáit. Az egyes írókhoz készült steampunk-Szerb Antal-os jellemzések már önmagukban is megállnák a helyüket olvasásnépszerűsítő kampányként.

Míg a stand-uposok többségére jellemző a közélettől a magánélet és a könnyedebb témák felé fordulás, addig Bödőcs nem riad vissza a politikai humortól, legyen szó szilveszteri Áder János-paródiáról vagy ál-Orbán Viktor-interjúról. Törekszik középen maradni, nem egyik vagy másik oldalt, hanem a visszásságokat kritizálja. „A humor csak a kritikai gondolatok hordozórakétája, amely igyekszik célba juttatni az olyan üzeneteket, amelyek egyébként mindenkinek szólnak” – vallotta meg a Népszabadságnak. „…egyfajta permetszer a nyílt társadalomban is jelen lévő baktériumok, a csőlátás, a fanatizmus és a butaság ellen. A humor vitamin. Cinkosság a nézővel, összekacsintás, hogy kiröhögjük azokat. Vagy ezeket.”