Könyv

Cincin Lovag Legendája

2009.11.30. 14:24
Ajánlom
Bercsényi Péter bábszínész, a Budapest Bábszínház tagja

Egy olyan világban, ahol oly sok embert gyötörnek nap mint nap válogatott kínok, menedékként szolgálhat Kate DiCamillo "meseregényecskéje", a Cincin Lovag Legendája. (A kicsinyítő képző egyáltalán nem a mű értékére, inkább terjedelmére vonatkozik.) Az írónő biztos kezű zsonglőrként három különböző idősíkon játszódó történettel dolgozik, melyeket a könyv végére bravúrosan egy nagy mutatvánnyá varázsol. Mindeközben az érzelmek olyan széles skáláját használja, hogy az ember érzelmi hullámvasúton érzi magát. A szereplők, habár klasszikus mesei régmúltban élnek, mégsem tipikus mesehősök; senki sem egyértelműen jó vagy rossz. Akad olyan is, aki az egyik oldalról fokozatosan kerül át a másikra. Végeredményként az olvasó elérzékenyülve és emelkedetten csukja be a könyvet, melyet Timothy Basil Ering überbájos illusztrációi tesznek remekművé. Ez a szívhezszóló mese azon kevés irodalmi alkotások közé tartozik, amely a felnőtteket ugyanúgy magával ragadja, mint a gyerekeket, vagy, ha úgy tetszik, minket is újra gyermekké varázsol - mindezt úgy, hogy nem próbálja rózsaszín cukormáz alá rejteni az élet valójában nem is olyan omlós piskótáját.

Kate DiCamillo: Cincin Lovag Legendája - egy kisegér, egy hercegnő, egy kis leves és egy orsó vörös cérna története (Könyvmolyképző Kiadó, 2008)

  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv kritika

Damaszkusz illata az arab tavasz előttről

A Szofia - avagy minden történet kezdete című könyvben megelevenedő Szíria egyszerre csábító, de veszélyes hely. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei miatt már csak az utóbbi mondható el róla. A regény bemutatja, miért menekülnek el onnan tömegével az emberek, de azt is, a tragédiák ellenére miért vágyna vissza.
Könyv kányádi sándor

Versei minden nap velünk vannak

Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből - mondta Gryllus Dániel. Szabó T. Anna szerint a költő tanító volt a szó legnemesebb értelmében.
Könyv gyász

Elhunyt Kányádi Sándor

A Kossuth-díjas költő 89 éves volt.
Könyv képregény

Lorántffy Zsuzsanna, a képregényhős

A Nyugat + zombik alkotója 1655-be teleportálja magát, hogy beszámoljon Apáczai Csere János és II. Rákóczi összetűzéséről. A képregény csak lazán épít a történelmi tényekre, inkább sajátos humorú kedvcsináló.
Könyv

"Hollywoodban úgy tartották: ezek a közép-európaiak, ezek tudják a szakmát"

Volt idő, amikor referenciának számított Hollywoodban, ha valaki Közép-Európából származott - mondta el Muszatics Péter, akinek a jelenségről írt könyve most, a Könyvhétre jelent meg. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a régióból származó filmesek hatása még mindig kézzel tapintható az amerikai filmeken.