Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

2019.05.17. 13:05
Ajánlom
Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.

Petőfi Sándor a magyar Alföld Homérosza: városok egész sora verseng szülötti jogáért. A tankönyvekbe Kiskőrös került be, de minden igaz félegyházi tudja, hogy ez csak a kiskőrösi lobbi hatása – a költő valójában Kiskunfélegyházán látta meg a napvilágot. Így nem véletlen, hogy ide szervezik május 18-án, a Petőfi Emlékév keretében a Petrovicsok és Hrúzok félegyházi találkozóját. A Félegyházi Közlöny beszámolója szerint eddig 66 utód jelezte, hogy részt vesz a találkozón a városháza dísztermében. 

petofitali-122923.jpg

Petőfi rokonok (Fotó/Forrás: Félegyházi közlöny)

A költő saját mítoszát már életében elkezdte építeni, huszonhat éves korában bekövetkezett halálával (persze ha elfogadjuk a segesvári helyszínt és időpontot) nemcsak megalapította, de egy évvel meg is előzte a 27-esek klubját, még mielőtt egyáltalán feltalálták volna a rockzenét. Halála csak tovább növelte a személye körüli felhajtást, újabb mendemondákkal és összeesküvés-elméletekkel ellátva a közönséget.  

Petofi_Zoltan_1860-123017.jpg

Petőfi Zoltán 1860 körül (Fotó/Forrás: wikipedia)

Aki most hosszas fejtörés után sem tudja felidézni irodalmi tanulmányai alapján Petőfi leszármazottainak sorát, ne magát okolja.

A lánglelkű költő Szendrey Júliával kötött házasságából 1848-ban egyetlen gyermeke született.

Zoltán nevű fia édesapja nyomdokain maga is próbálkozott a versírással, azonban beteges szervezete és kicsapongó életmódja miatt 1870-ben, mindössze 21 évesen elhunyt, a tudomány mai ismeretei szerint utód nélkül (a feljegyzések szerinti kicsapongó életmódja miatt itt nem zárnánk ki minden eshetőséget).

A találkozó szervezői nem is egyenesági rokonokat várnak, hanem a távolabbi család ma élő tagjait. Az ötletet Borzák Tibor 2016-ban megjelent, Rokonom, Petőfi című kötete adta. A könyv címével ellentétben maga a szerző nem áll rokonságban a néhai költővel, csupán több évnyi kutatással felgöngyölítette a családi szálakat.

"Ugyan Petőfi Sándornak nincs egyenes ági leszármazottja, édesanyja, Hrúz Mária, és édesapja, Petrovics István testvéreinek utódai viszont mindmáig köztünk élnek. Közéjük tartozik például Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, illetve Hankiss Elemér szociológus, aki szintén rokonnak tudhatta magát" - írja Borzák.

"Hihetetlenül érdekes élettörténeteket tárnak fel a hajdani anyakönyvek, a levéltári dokumentumok, a családi fényképek, amelyeket a szerző hosszú éveken át tartó búvárkodással és nyomozással kutatott fel" - taglalja a könyvismertető. "Legendák és tények váltják egymást: a kerepesi Hrúz Ádám kocsmájában állítólag Sissi és Ferenc József is megfordult, a bólyi Petrovicsok számára nem kétséges a költő felmenőinek nemesi származása, a Petőváry család legfiatalabb, magyar-japán szülőktől származó tagja Tokióban él, nemcsak unokatestvéri, hanem baráti viszony is volt Petőfi és Orlai Petrics Soma közt. Ennyi idő távlatából arra is

fény derül, ki vette nevére a szabadszállási Herpai Zsuzsanna bábaasszony házasságon kívül született lányait, és hol lehet az a porcelánbögre, amelyből Petőfi Zoltánka is ivott.


rokonompetofi-123003.jpg

Borzák Tibor könyvének borítóján egy távoli másod-unokatestvér fotója látható, Lutz Péter Károlyé (1920–73) (Fotó/Forrás: libir.hu)

A könyvben mintegy száz fotográfia is szerepel az irodalomtörténetbe bevonult família tagjairól.  A kötetet a háromszoros Red Dot-díjas Borzák Márton tervezte. 

A tervezett program szerint a családtörténeti összefoglalóban a kutató még az érkezőket is meglepi majd a Petőfi rokonságáról szóló részletekkel. Emellett közreadja a Hrúzok és a Petrovicsok családfáját, amelyet a rendelkezésére álló adatok alapján készített el. A Petrovicsok és Hrúzok találkozója május 18-án, szombaton a városháza dísztermében kezdődik. A polgármesteri köszöntő után a konferencián előadások hangzanak el Petőfi emlékének és kultuszának ápolásáról, a költő oldalági rokonságáról és még számos olyan témában, amelyek teljessé tehetik a költő és családja életének megismerését. A konferencia után a Petőfi-szülőket megörökítő emléktáblát avatják fel a Hattyúházban, majd koszorút helyeznek el a költő szobránál és az emlékháznál.  

 

Város és legenda

Petőfi születési helyének témakörében a helyi szájhagyományban számos történet kering. Állítólag amikor az ügyet vizsgáló bizottság megérkezett a városba a félegyháziak épp iszogattak/kártyáztak, és nem voltak hajlandóak abbahagyni. A megsértett bizottság pedig bosszúból a kiskőrösieknek adott igazat. A fiaskót utólag jóvátenni igyekvő félegyháziak, mikor megneszelték, hogy a Segesvárról Budapestre hozott Petőfi-szobrot a környéken tervezik felállítani, mindent megtettek annak megszerzéséért. Sikerrel is jártak, a felállítására azonban már nem volt pénzük, így a Pestről a városba szállított emlékmű hosszan várta, hogy méltó helyére kerülhessen. 

Hattyu-haz_Kiskunf3-122938.jpg

A Hattyú-ház, ahol Petőfi atyjának mészárszéke állott - ma városi könyvtár (Fotó/Forrás: wikipedia)

A vita eldöntésének salamoni módja az a verzió, hogy a két város között félúton, egy szekéren született - ráadásul nem is január 1-jén - és a szülei csak Kiskőrösre érve jelentették be a hivatalban a gyereket. A félegyháziak mindenesetre büszkén mutatják meg a kézzel fogható bizonyítékokat, hogy a város jogos jussa a költő: a Petrovics-család egykori házát, amely ma múzeum, a helyi könyvtárat, "ahol Petőfi atyjának mészárszéke állott", vagy az Angyalos kutat, ahol a kis Sanyi a játéklovát itatta.

És persze a perdöntő magának a költőnek a szava, aki Szülőföldemen című, Félegyházán keletkezett (!) költeményében világosan leírja: "Itt születtem én ezen a tájon..."

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

Kapcsolódó

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Vizuál

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait. Idén ünnepli 93. születésnapját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv kiállítás

A fiatal Kertész Imrét mutatja be ez a kiállítás a Szabó Ervin Könyvtárban

Részben eddig kiadatlan fotókon és vallomásokon keresztül, digitális tartalmakkal kiegészülve tekinti át Kertész Imre Nobel-díjas író tanulóéveit a Kertész Imre Intézet utazó kiállítása, amely csütörtökön nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) auditóriumában.
Könyv interjú

Vámos szemérmetlenebb új kötetében, mint megszokhattuk

Hetvenedik születésnapja apropóján Vámos Miklós tőle szokatlan műfajjal lepte meg olvasóit: a Hetvenkedő kötetben limerickjeit gyűjtötte össze. Ahelyett, hogy mit olvassunk, házi szerzőnket most az ötsorosokba szedett vallomásokról, a regénnyé váló lakóhelyéről és az összegzésről kérdeztük.
Könyv hír

Százharminc éves Debrecen első nyilvános könyvtára

 A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.
Könyv magazin

Az irodalom "bonyolult" férfialakjainak társkereső hirdetései

A könyvekben élvezzük a bonyolult jellemmel rendelkező titokzatos férfiakat, akik nehéz sorsot cipelnek, esetleg titkokat is rejtegetnek. Kérdés, hogy ezek a tulajdonságok egy randi esetén is ilyen vonzóak lennének-e.
Könyv ajánló

Napi Tandori a Tiszatájon

A Tiszatáj folyóirat és a Tiszatájonline szerkesztősége sorozatot indít, a szerző kéziratos töredékeiből, vázlataiból, írásokból és rajzokból, valamint a művész jellegzetes ideogrammáiból naponta bemutatnak egyet.