Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

2019.05.17. 13:05
Ajánlom
Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.

Petőfi Sándor a magyar Alföld Homérosza: városok egész sora verseng szülötti jogáért. A tankönyvekbe Kiskőrös került be, de minden igaz félegyházi tudja, hogy ez csak a kiskőrösi lobbi hatása – a költő valójában Kiskunfélegyházán látta meg a napvilágot. Így nem véletlen, hogy ide szervezik május 18-án, a Petőfi Emlékév keretében a Petrovicsok és Hrúzok félegyházi találkozóját. A Félegyházi Közlöny beszámolója szerint eddig 66 utód jelezte, hogy részt vesz a találkozón a városháza dísztermében. 

petofitali-122923.jpg

Petőfi rokonok (Fotó/Forrás: Félegyházi közlöny)

A költő saját mítoszát már életében elkezdte építeni, huszonhat éves korában bekövetkezett halálával (persze ha elfogadjuk a segesvári helyszínt és időpontot) nemcsak megalapította, de egy évvel meg is előzte a 27-esek klubját, még mielőtt egyáltalán feltalálták volna a rockzenét. Halála csak tovább növelte a személye körüli felhajtást, újabb mendemondákkal és összeesküvés-elméletekkel ellátva a közönséget.  

Petofi_Zoltan_1860-123017.jpg

Petőfi Zoltán 1860 körül (Fotó/Forrás: wikipedia)

Aki most hosszas fejtörés után sem tudja felidézni irodalmi tanulmányai alapján Petőfi leszármazottainak sorát, ne magát okolja.

A lánglelkű költő Szendrey Júliával kötött házasságából 1848-ban egyetlen gyermeke született.

Zoltán nevű fia édesapja nyomdokain maga is próbálkozott a versírással, azonban beteges szervezete és kicsapongó életmódja miatt 1870-ben, mindössze 21 évesen elhunyt, a tudomány mai ismeretei szerint utód nélkül (a feljegyzések szerinti kicsapongó életmódja miatt itt nem zárnánk ki minden eshetőséget).

A találkozó szervezői nem is egyenesági rokonokat várnak, hanem a távolabbi család ma élő tagjait. Az ötletet Borzák Tibor 2016-ban megjelent, Rokonom, Petőfi című kötete adta. A könyv címével ellentétben maga a szerző nem áll rokonságban a néhai költővel, csupán több évnyi kutatással felgöngyölítette a családi szálakat.

"Ugyan Petőfi Sándornak nincs egyenes ági leszármazottja, édesanyja, Hrúz Mária, és édesapja, Petrovics István testvéreinek utódai viszont mindmáig köztünk élnek. Közéjük tartozik például Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, illetve Hankiss Elemér szociológus, aki szintén rokonnak tudhatta magát" - írja Borzák.

"Hihetetlenül érdekes élettörténeteket tárnak fel a hajdani anyakönyvek, a levéltári dokumentumok, a családi fényképek, amelyeket a szerző hosszú éveken át tartó búvárkodással és nyomozással kutatott fel" - taglalja a könyvismertető. "Legendák és tények váltják egymást: a kerepesi Hrúz Ádám kocsmájában állítólag Sissi és Ferenc József is megfordult, a bólyi Petrovicsok számára nem kétséges a költő felmenőinek nemesi származása, a Petőváry család legfiatalabb, magyar-japán szülőktől származó tagja Tokióban él, nemcsak unokatestvéri, hanem baráti viszony is volt Petőfi és Orlai Petrics Soma közt. Ennyi idő távlatából arra is

fény derül, ki vette nevére a szabadszállási Herpai Zsuzsanna bábaasszony házasságon kívül született lányait, és hol lehet az a porcelánbögre, amelyből Petőfi Zoltánka is ivott.


rokonompetofi-123003.jpg

Borzák Tibor könyvének borítóján egy távoli másod-unokatestvér fotója látható, Lutz Péter Károlyé (1920–73) (Fotó/Forrás: libir.hu)

A könyvben mintegy száz fotográfia is szerepel az irodalomtörténetbe bevonult família tagjairól.  A kötetet a háromszoros Red Dot-díjas Borzák Márton tervezte. 

A tervezett program szerint a családtörténeti összefoglalóban a kutató még az érkezőket is meglepi majd a Petőfi rokonságáról szóló részletekkel. Emellett közreadja a Hrúzok és a Petrovicsok családfáját, amelyet a rendelkezésére álló adatok alapján készített el. A Petrovicsok és Hrúzok találkozója május 18-án, szombaton a városháza dísztermében kezdődik. A polgármesteri köszöntő után a konferencián előadások hangzanak el Petőfi emlékének és kultuszának ápolásáról, a költő oldalági rokonságáról és még számos olyan témában, amelyek teljessé tehetik a költő és családja életének megismerését. A konferencia után a Petőfi-szülőket megörökítő emléktáblát avatják fel a Hattyúházban, majd koszorút helyeznek el a költő szobránál és az emlékháznál.  

 

Város és legenda

Petőfi születési helyének témakörében a helyi szájhagyományban számos történet kering. Állítólag amikor az ügyet vizsgáló bizottság megérkezett a városba a félegyháziak épp iszogattak/kártyáztak, és nem voltak hajlandóak abbahagyni. A megsértett bizottság pedig bosszúból a kiskőrösieknek adott igazat. A fiaskót utólag jóvátenni igyekvő félegyháziak, mikor megneszelték, hogy a Segesvárról Budapestre hozott Petőfi-szobrot a környéken tervezik felállítani, mindent megtettek annak megszerzéséért. Sikerrel is jártak, a felállítására azonban már nem volt pénzük, így a Pestről a városba szállított emlékmű hosszan várta, hogy méltó helyére kerülhessen. 

Hattyu-haz_Kiskunf3-122938.jpg

A Hattyú-ház, ahol Petőfi atyjának mészárszéke állott - ma városi könyvtár (Fotó/Forrás: wikipedia)

A vita eldöntésének salamoni módja az a verzió, hogy a két város között félúton, egy szekéren született - ráadásul nem is január 1-jén - és a szülei csak Kiskőrösre érve jelentették be a hivatalban a gyereket. A félegyháziak mindenesetre büszkén mutatják meg a kézzel fogható bizonyítékokat, hogy a város jogos jussa a költő: a Petrovics-család egykori házát, amely ma múzeum, a helyi könyvtárat, "ahol Petőfi atyjának mészárszéke állott", vagy az Angyalos kutat, ahol a kis Sanyi a játéklovát itatta.

És persze a perdöntő magának a költőnek a szava, aki Szülőföldemen című, Félegyházán keletkezett (!) költeményében világosan leírja: "Itt születtem én ezen a tájon..."

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

Kapcsolódó

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Színház

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Még az oldalán is könyveket szállít az egri könyvtárbusz

Heves megye 23 települését rendszeresen látogató és ott mobil könyvtári szolgáltatásokat nyújtó, korszerűen felszerelt könyvtárbuszt adtak át pénteken Egerben.
Könyv gyász

„Összeurópai tekintély volt” – Így búcsúztatják Konrád Györgyöt a németek

A német sajtó számos jelentős orgánuma nekrológgal emlékezett meg a hét végén Konrád Györgyről. A Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus szeptember 13-án, pénteken hunyt el.
Könyv magazin

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Könyv hír

Elhunyt Konrád György

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus - tudatta a család pénteken az MTI-vel.
Könyv magazin

Író, orvos, zenekritikus - 100 éve hunyt el Csáth Géza

A Nyugat egyik nagyreményű tehetsége, az egyik első hazai freudista mindössze harminchárom éves volt, amikor 1919. szeptember 11-én öngyilkos lett.