Könyv

Damaszkusz illata az arab tavasz előttről

Rafik Schami: Szofia - könyvkritika
2018.06.23. 10:00
Ajánlom
A Szofia - avagy minden történet kezdete című könyvben megelevenedő Szíria egyszerre csábító, de veszélyes hely. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei miatt már csak az utóbbi mondható el róla. A regény bemutatja, miért menekülnek el onnan tömegével az emberek, de azt is, a tragédiák ellenére miért vágyna vissza.

Nem is érkezhetett volna jobbkor Magyarországra az emigráns szír-német író könyve. Most, amikor mindenki gyanús, aki idegen, aki más nyelven beszél vagy sötétebb a bőre, különösen aktuális ez a szörnyű valósággal átitatott népmese, amit a Szofiában olvashatunk.

Már az író neve - Rafik Schami - is álnév, jelentése: Damaszkusz barátja.

A könyvet olvasva pedig tökéletesen meg is értjük ezt: a lapokon szinte megcsapja az orrunkat a szíriai város szaga; a poros utcákkal, és ősrégi, ódon városkapukkal tagolt Damaszkuszé, ahol a boltokból kardamon és frissen őrölt kávé illata terjeng.

Itt tanult maga az író is, egészen addig, amíg a katonai szolgálat és a cenzúra elől el nem szökött az országból - Németországban kötött ki, itt telepedett le és vált íróvá. A Wikipedia szerint számtalan könyv, és annál is több irodalmi elismerés birtokosa, művei pedig elsősorban a szeretet és a szerelem erejéről szólnak - Schami így igyekezett megoldást találni az izraeli-palesztin konfliktusra, mint tapasztalhatjuk, eddig sikertelenül.

A Szofia is hasonló hangnemben íródott: elsődleges tanítása a származás és vallás felett álló szeretet és elfogadás, ami lehet, hogy ebben a formában blődlin hangzik, de a regényben abszolút működik.

rafik-085719.jpg

Rafik Schami (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Schami műve ugyanis nem más, mint egyfajta népmese: a szerelem, az árulás vagy a családi kötelékek által sújtott alakok próbálnak boldogulni benne, sorsuk sokszor eleve elrendelt,  de mindig valamiféle egyszerű tanulságot nyújt - az egyszerűség viszont nem ássa alá a sokszor meglepően mély drámát, amit magukban hordoznak. Schami szeretete hazája iránt egyértelmű, ugyanakkor nem fordítja el fejét az olyan dolgoktól sem, mint a korrupció, a barbár hagyományok, vagy a vallási fanatizmus.

A regény döcögősen kezdődik, nehéz eligazodni a több szálon futó történet nevei, helyszínei és évszámai között - ráadásul a száraz, mitológiába illő eredettörténetek sem segítik az olvasói élményt. Ebből a kezdeti kavalkádból aztán két fő szál emelkedik ki: az egyik Szofiáé, Karimé és Aidáé, akik a klánok, ítélkező hagyományok és ingatag politikai-társadalmi rendszer ellenében próbálják túlélni a hétköznapokat. A másik történet főszereplője Szalman, aki elhagyja Szíriát, és az íróhoz hasonlóan Németországban, majd később Olaszországban telepszik meg, de szírként nem tudja elfelejteni hazáját, ezért visszatér látogatóba – ebből születnek majd a bonyodalmak.

Schami egyszerű, keresetlen stílusban ír, mondatai mégis színesek, történetei pedig a mesékhez hasonlóan hol szórakoztatóak, hol megrázóak. Persze néha túlzásba esik, és idézetekkel taglalt fejezetcímeivel már-már nyálassá és közönségessé válik; az is előfordul, hogy párbeszédei zavaróan közhelyesek és egybitesek. Ennek ellenére a Szofia szép és olvasmányos regény, ami pont az arab tavasznál ér véget – vagyis ott, ahol az átlagember velük kapcsolatos félelme elkezdődik. A regény kicsit közelebb hozza hozzánk ezeket az embereket, akik, amíg le nem rombolták otthonaikat, vagy meg nem gyilkolták családtagjaikat, ugyanúgy csak a boldogságot, a megélhetést, a szerelmet keresték, mint mi – csak mondjuk kardamommal itták a kávét, vagy épp más Istent tisztelek.

Rafik Schami: Szofia, avagy minden történet kezdete
Lábnyom Kiadó, 492 oldal

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.