Könyv

Damaszkusz illata az arab tavasz előttről

Rafik Schami: Szofia - könyvkritika
2018.06.23. 10:00
Ajánlom
A Szofia - avagy minden történet kezdete című könyvben megelevenedő Szíria egyszerre csábító, de veszélyes hely. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei miatt már csak az utóbbi mondható el róla. A regény bemutatja, miért menekülnek el onnan tömegével az emberek, de azt is, a tragédiák ellenére miért vágyna vissza.

Nem is érkezhetett volna jobbkor Magyarországra az emigráns szír-német író könyve. Most, amikor mindenki gyanús, aki idegen, aki más nyelven beszél vagy sötétebb a bőre, különösen aktuális ez a szörnyű valósággal átitatott népmese, amit a Szofiában olvashatunk.

Már az író neve - Rafik Schami - is álnév, jelentése: Damaszkusz barátja.

A könyvet olvasva pedig tökéletesen meg is értjük ezt: a lapokon szinte megcsapja az orrunkat a szíriai város szaga; a poros utcákkal, és ősrégi, ódon városkapukkal tagolt Damaszkuszé, ahol a boltokból kardamon és frissen őrölt kávé illata terjeng.

Itt tanult maga az író is, egészen addig, amíg a katonai szolgálat és a cenzúra elől el nem szökött az országból - Németországban kötött ki, itt telepedett le és vált íróvá. A Wikipedia szerint számtalan könyv, és annál is több irodalmi elismerés birtokosa, művei pedig elsősorban a szeretet és a szerelem erejéről szólnak - Schami így igyekezett megoldást találni az izraeli-palesztin konfliktusra, mint tapasztalhatjuk, eddig sikertelenül.

A Szofia is hasonló hangnemben íródott: elsődleges tanítása a származás és vallás felett álló szeretet és elfogadás, ami lehet, hogy ebben a formában blődlin hangzik, de a regényben abszolút működik.

rafik-085719.jpg

Rafik Schami (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Schami műve ugyanis nem más, mint egyfajta népmese: a szerelem, az árulás vagy a családi kötelékek által sújtott alakok próbálnak boldogulni benne, sorsuk sokszor eleve elrendelt,  de mindig valamiféle egyszerű tanulságot nyújt - az egyszerűség viszont nem ássa alá a sokszor meglepően mély drámát, amit magukban hordoznak. Schami szeretete hazája iránt egyértelmű, ugyanakkor nem fordítja el fejét az olyan dolgoktól sem, mint a korrupció, a barbár hagyományok, vagy a vallási fanatizmus.

A regény döcögősen kezdődik, nehéz eligazodni a több szálon futó történet nevei, helyszínei és évszámai között - ráadásul a száraz, mitológiába illő eredettörténetek sem segítik az olvasói élményt. Ebből a kezdeti kavalkádból aztán két fő szál emelkedik ki: az egyik Szofiáé, Karimé és Aidáé, akik a klánok, ítélkező hagyományok és ingatag politikai-társadalmi rendszer ellenében próbálják túlélni a hétköznapokat. A másik történet főszereplője Szalman, aki elhagyja Szíriát, és az íróhoz hasonlóan Németországban, majd később Olaszországban telepszik meg, de szírként nem tudja elfelejteni hazáját, ezért visszatér látogatóba – ebből születnek majd a bonyodalmak.

Schami egyszerű, keresetlen stílusban ír, mondatai mégis színesek, történetei pedig a mesékhez hasonlóan hol szórakoztatóak, hol megrázóak. Persze néha túlzásba esik, és idézetekkel taglalt fejezetcímeivel már-már nyálassá és közönségessé válik; az is előfordul, hogy párbeszédei zavaróan közhelyesek és egybitesek. Ennek ellenére a Szofia szép és olvasmányos regény, ami pont az arab tavasznál ér véget – vagyis ott, ahol az átlagember velük kapcsolatos félelme elkezdődik. A regény kicsit közelebb hozza hozzánk ezeket az embereket, akik, amíg le nem rombolták otthonaikat, vagy meg nem gyilkolták családtagjaikat, ugyanúgy csak a boldogságot, a megélhetést, a szerelmet keresték, mint mi – csak mondjuk kardamommal itták a kávét, vagy épp más Istent tisztelek.

Rafik Schami: Szofia, avagy minden történet kezdete
Lábnyom Kiadó, 492 oldal

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.
Könyv hírek

Lakáséttermet találhat a buszmegállókban

Ecsédi Orsolya Lakásétterem című művével nyerte meg az idei Álljon meg egy novellára! című pályázat fődíját.