Könyv

Damaszkusz illata az arab tavasz előttről

Rafik Schami: Szofia - könyvkritika
2018.06.23. 10:00
Ajánlom
A Szofia - avagy minden történet kezdete című könyvben megelevenedő Szíria egyszerre csábító, de veszélyes hely. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei miatt már csak az utóbbi mondható el róla. A regény bemutatja, miért menekülnek el onnan tömegével az emberek, de azt is, a tragédiák ellenére miért vágyna vissza.

Nem is érkezhetett volna jobbkor Magyarországra az emigráns szír-német író könyve. Most, amikor mindenki gyanús, aki idegen, aki más nyelven beszél vagy sötétebb a bőre, különösen aktuális ez a szörnyű valósággal átitatott népmese, amit a Szofiában olvashatunk.

Már az író neve - Rafik Schami - is álnév, jelentése: Damaszkusz barátja.

A könyvet olvasva pedig tökéletesen meg is értjük ezt: a lapokon szinte megcsapja az orrunkat a szíriai város szaga; a poros utcákkal, és ősrégi, ódon városkapukkal tagolt Damaszkuszé, ahol a boltokból kardamon és frissen őrölt kávé illata terjeng.

Itt tanult maga az író is, egészen addig, amíg a katonai szolgálat és a cenzúra elől el nem szökött az országból - Németországban kötött ki, itt telepedett le és vált íróvá. A Wikipedia szerint számtalan könyv, és annál is több irodalmi elismerés birtokosa, művei pedig elsősorban a szeretet és a szerelem erejéről szólnak - Schami így igyekezett megoldást találni az izraeli-palesztin konfliktusra, mint tapasztalhatjuk, eddig sikertelenül.

A Szofia is hasonló hangnemben íródott: elsődleges tanítása a származás és vallás felett álló szeretet és elfogadás, ami lehet, hogy ebben a formában blődlin hangzik, de a regényben abszolút működik.

rafik-085719.jpg

Rafik Schami (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Schami műve ugyanis nem más, mint egyfajta népmese: a szerelem, az árulás vagy a családi kötelékek által sújtott alakok próbálnak boldogulni benne, sorsuk sokszor eleve elrendelt,  de mindig valamiféle egyszerű tanulságot nyújt - az egyszerűség viszont nem ássa alá a sokszor meglepően mély drámát, amit magukban hordoznak. Schami szeretete hazája iránt egyértelmű, ugyanakkor nem fordítja el fejét az olyan dolgoktól sem, mint a korrupció, a barbár hagyományok, vagy a vallási fanatizmus.

A regény döcögősen kezdődik, nehéz eligazodni a több szálon futó történet nevei, helyszínei és évszámai között - ráadásul a száraz, mitológiába illő eredettörténetek sem segítik az olvasói élményt. Ebből a kezdeti kavalkádból aztán két fő szál emelkedik ki: az egyik Szofiáé, Karimé és Aidáé, akik a klánok, ítélkező hagyományok és ingatag politikai-társadalmi rendszer ellenében próbálják túlélni a hétköznapokat. A másik történet főszereplője Szalman, aki elhagyja Szíriát, és az íróhoz hasonlóan Németországban, majd később Olaszországban telepszik meg, de szírként nem tudja elfelejteni hazáját, ezért visszatér látogatóba – ebből születnek majd a bonyodalmak.

Schami egyszerű, keresetlen stílusban ír, mondatai mégis színesek, történetei pedig a mesékhez hasonlóan hol szórakoztatóak, hol megrázóak. Persze néha túlzásba esik, és idézetekkel taglalt fejezetcímeivel már-már nyálassá és közönségessé válik; az is előfordul, hogy párbeszédei zavaróan közhelyesek és egybitesek. Ennek ellenére a Szofia szép és olvasmányos regény, ami pont az arab tavasznál ér véget – vagyis ott, ahol az átlagember velük kapcsolatos félelme elkezdődik. A regény kicsit közelebb hozza hozzánk ezeket az embereket, akik, amíg le nem rombolták otthonaikat, vagy meg nem gyilkolták családtagjaikat, ugyanúgy csak a boldogságot, a megélhetést, a szerelmet keresték, mint mi – csak mondjuk kardamommal itták a kávét, vagy épp más Istent tisztelek.

Rafik Schami: Szofia, avagy minden történet kezdete
Lábnyom Kiadó, 492 oldal

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Zenés színház

Nem ért egyet az Operettszínház társulata és a bírálóbizottság a főigazgató személyének kérdésében

A társulat a jelenlegi igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja, a bírálóbizottság Kiss B. Atillát látná szívesen az Operettszínház élén. A döntés Kásler Miklós, az Emmi miniszterének kezében van.
Klasszikus

Arvo Pärt megkönnyezte a Fesztiválzenekar játékát

A klasszikus zene főpapját meghatotta, ahogyan a Budapesti Fesztiválzenekar és a Cantemus Vegyeskar a Te Deum című művét adta elő szeptember 21-én a Müpában.
Zenés színház

Miklósa Erika és Kolonits Klára a Kolozsvári Magyar Opera új évadában

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Lesznek neves vendégművészek is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Íróként saját magam és szereplőim igazságát képviselem - Interjú Légrádi Gergellyel

Ügyvéd, író, de mindezek felett egy gondolkodó, kételyekkel élő ember. Légrádi Gergellyel harmadik, Nélkülem című kötetéről és a gondolkodás, lassítás, valamint a pillanatok megélésének fontosságáról beszélgettünk.
Könyv john updike

Először jelenik meg magyarul Updike Nyúlcipő regényének teljes szövege

John Updike életműsorozatot indít a 21. Század Kiadó 2018 őszén, ennek megnyitásaként újra kiadják a szerző Nyúl-sorozatát.
Könyv lázár ervin

Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa személyes tárgyait ajándékozták gyerekeik a PIM-nek

Az író és felesége gyermekeinek jóvoltából újabb darabokkal gyarapodik a Petőfi Irodalmi Múzeum Lázár Ervin-gyűjteménye. A hagyaték átruházásáról szóló szerződést kedden írták alá az örökösök és Prőhle Gergely, a múzeum igazgatója.
Könyv gyász

Elhunyt Rónay László irodalomtörténész

Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában hétfőn elhunyt Budapesten Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Könyv videó

Misi Mókus és Kakuk Marci megalkotója, a füttyművész író

Százharminc éve, 1888. szeptember 12-én született Nagybányán Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, a "virgonc szavak virgonc királya".