Erich Kästner sokak emlékezetében ifjúsági szerzőként él, ám az Emil és a detektívek és A két Lotti szerzője költőként és íróként is maradandót alkotott. Az 1920-as években az akkor divatos, extravagáns expresszionizmussal szemben az „új tárgyilagosság” irányzatával összhangban alkotott. Grisnik Petra a német íróról kérdezte Győri Lászlót, az Ebek harmincadja és az Interjú a Mikulással fordítóját. Mindkét könyv a Trend Kiadó gondozásában jelent meg.

Erich Kastner könyvei (Fotó/Forrás: fidelio.hu)

Az Ebek harmincadja talán az író legjelentősebb könyve. 1931-ben jelent meg először Fabian, egy moralista regénye címmel. Már az első kiadásban cenzúrázták, a nácik hatalomra kerülése után pedig tiltólistára került. 1933-ban maga Kästner is ott volt a berlini Opernplatzon, hogy tanúja legyen sikerkönyve elégetésének. A regény magyarul először 1932-ben jelent meg, majd negyed évszázaddal később újrafordították. Ám csak 2013-ban rekonstruálták a cenzúramentes változatot, ami a szerzőnek is ínyére lenne. Ez a változat jelent meg most Győri László fordításában, immár az eredetinek megfelelő címmel.

Az Interjú a Mikulással fanyar humorú kötet, amely Kästner karácsonyról szóló történeteit, újságcikkeit és verseit gyűjti egybe, és tükröt tart a társadalomnak. A lírai szakaszokat Papolczy Péter fordította.

Győri László 1954-ben született, a pesti bölcsészkaron német-skandinavisztika szakon végzett, és évtizedekig dolgozott újságíróként és rádiósként. Günter Grass két regényének fordításáért 2009-ben megkapta a Wessely Lászlóról elnevezett műfordítói díjat. A közelmúltban Sasha Marianna Salzmann Az emberben legyen szép minden, valamint Michael Ende Momo című könyveinek fordításán is dolgozott.

A beszélgetés után három könyvet ajánlunk a Líra Könyvtől

Könyvajánló (Fotó/Forrás: fidelio.hu)

G. István László: Visszáján végtelen (Magvető Kiadó)

Az új versek egy tudatosan építkező költői világ alakulásának remekbe szabott eredményei. A szerzőt szenvedélyesen érdeklő témák – a családi kapcsolatok analízise, a közéleti megszólalás költőileg érvényes lehetőségei vagy az irracionális álmok mint a valóság megismerésének eszközei – gyűrűznek végig ebben a kötetben is.

Ramon Gener: Egy zongora története – 31887 (Athenaeum Kiadó)

A díjnyertes regény központi szereplője egy zongora: különös, rejtélyes múltú hangszer, amelynek billentyűi titkokat rejtenek. Az elbeszélő nemcsak a zongora viszontagságos történetéről mesél, hanem feltárja az egész 20. századi európai történelem rejtett, személyes oldalát.

Hayley Gelfuso: Az elveszett órák könyve (General Press)

Sodró lendületű regény két kivételes nőről, akik a második világégés idején és a hidegháborús Amerikában végzik különleges, az átlagemberek szeme elől végig rejtve maradó feladatukat. Egy titokzatos helyen, az időtérben, távolabbi és közelebbi korok tanúinak emlékeit tárolják könyvek formájában.

A Lírástudók felvételei a Pentaton Hangstúdióban készülnek. Bővebb információ itt érhető el. >>>