Nagyjából erre jutottak az angol szakértők is: bár az olvasás nem gyógyítja a depressziót, esetenként csökkentheti az antidepresszánsok szükségességét.
Az angol háziorvosok rekord mennyiségű antidepresszánst írnak fel, 2016-ban 64,7 millió gyógyszert adtak a depressziós, szorongó, vagy pánikbeteg pácienseiknek. Ez azt jelenti, hogy éves szinten megduplázódott az ilyen szerek használata az elmúlt évtizedben. Egyesek attól tartanak, az orvosok túlságosan gyakran fordulnak ehhez a módszerhez olyan esetekben is, ahol az alternatív gyógymódok, mint a beszélgetéseken alapuló terápiás ülések esetleg többet segíthetnének. Ezekre azonban az államilag támogatott keretek között hosszú várólisták vannak Angliában – és feltehetőleg itthon is.
Bármilyen valószínűtlenül is hangzik, az olvasás hasznos orvosság lehet.
Két, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint az enyhe vagy mérsékelt depresszióban szenvedők esetében az olvasás – pontosabban a szakember javaslatára a megfelelő kötetek olvasása, vagyis a biblioterápia – javulást hozott a kedélyállapotukban és a pszichológiai állapotukban is.
A rendszeresen olvasók között nem ritka, hogy valaki nem az ismerősök ajánlása, az új megjelenések vagy a kritikusok véleménye, hanem a hangulata alapján választ olvasnivalót. Az a jelenség is ismert, hogy az embernek a könyvek segítenek valamilyen problémájában, és itt most nem az önsegítő könyvekről beszélünk, hanem arról, amikor a mezei szépirodalomat használják terápiás célokra, vagyis a biblioterápiáról.
A hatás akár hosszútávú is lehet.
A Torinói Egyetem kutatóinak eredményei alapján nemcsak érzékelhető javulás mutatkozott a depresszióval érintett páciensek esetében, de ez akár az olvasásterápiás kurzust követően három évvel is éreztette hatását. 2017 szeptemberében a Clinical Psychology Review-ban publikálták tíz, biblioterápiával kapcsolatos kutatásukból legalább hat megerősítette a fentieket.
"Úgy tűnik, a biblioterápia hatékony lehet a depressziós tünetek enyhítésében hosszútávon is, illetve egy elérhető alternatívát kínál arra, hogy csökkentsék a gyógyszerek használatát" – foglalták össze a kutatás eredményeit.
Agatha Christie (1890-1976) a könyvei francia kiadását dedikálja 1965 körül (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)
Egy másik, szintén tavaly közölt kutatásban a holland Groningen-i Egyetem azt vizsgálta, hogy a nem gyógyszeres terápiák, mint amilyen az olvasás, milyen eredményekkel járnak az idősek depressziójának kezelésében. Az évtizedeken keresztül folytatott kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nyugdíjasok hangulatát javíthatja az olvasás.
Az olvasás ilyen típusú felhasználása akkor lett igazán népszerű – a pszichiátriai gyakorlatban is –, amikor
2013-ban az angol egészségügyi minisztérium kiadta a Könyvek receptre elnevezésű listáját.
A "receptre felírt" kötetek között akadnak önsegítő könyvek, mint a Legyőzni a depressziót Paul Gilberttől, a Derby Egyetem pszichológia professzorától vagy a Szabályozd a hangulatodat: Változtasd meg az érzéseidet azzal, hogy megváltoztatod a gondolkodásodat című kötet. Ezek mellett a kézenfekvő választások mellett akadnak hangulatjavító klasszikusok, drámák és versek is, például Winston Graham Poldark című regénye, amiből a BBC nagysikerű tévésorozatot forgatott a hetvenes években és 2015-ben is. A kezdeményezés indulása óta állítólag közel 700 ezer mentális problémákkal küzdőnek segített a módszer. 20 százalékuknak a háziorvos vagy a pszichológus ajánlotta a terápiát, a többiek maguktól kezdték el, miután hallottak róla.
A depresszióval küzdők sokszor érzik elszigeteltnek magukat, azonban ha más emberek tapasztalatairól olvasnak - még ha azok képzeletbeliek is - az reményt adhat nekik"
- magyarázza Dr Liz Brewster, a Lancaster Medical School egyik tanára, aki maga is a biblioterápia mentális betegségekre gyakorolt hatását tanulmányozza. "A Könyvek receptre a kezelés első lépése vagy az antidepresszánsok helyett vagy azok mellett, amíg a páciensnek esetleg nincs lehetősége a beszélgetésen alapuló terápiás üléseket igénybe venni."
Még a krimik is segítenek a depressziós páciensek panaszain Dr Brewster tavaly a Medical Humanities című lapban publikálta kutatása szerint. "Az alapgondolat az, hogy az olvasás viselkedésbeli változásokat okoz a leírt szavakra adott érzelmi válaszokon keresztül, így inkább ezt használják, mint az agyban keletkező kémiai változásokat, amit a gyógyszerek idéznek elő."
Sőt, úgy tűnik, hogy nemcsak a leírt szavak képesek erre. A Teheráni Egyetem kutatói 60 idős - nem depressziós - ember hangulatingadozásait vizsgálták, miközben egy nyolcrészes hangoskönyv-sorozatot hallgattak. A résztvevőknek javult a hangulatuk, kevésbé szorongtak és csökkent az agresszivitásuk is számoltak be az eredményekről a Basic And Clinical Neuroscience szaklapban.
Carmine Pariante, a londoni King’s College professzora szerint a nyomtatott szöveg és a hangoskönyv hatásosabbak, mint a hasonló tévéműsorok, mivel előbbiek esetében az olvasó dönti el, mennyi időt szán a könyv olvasásra vagy a hallgatásra. Dr Brewster ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az olvasás nem gyógymód: "Az olvasás mellett a betegeknek más területeken is változtatniuk kell - például többet kell mozogniuk, vagy egy egészségesebb étrendet kell kialakítani -, hogy javuljon a mentális és fizikai egészségük."
Az olvasás nem helyettesíti az antidepresszánsokat azoknál a betegeknél, akiknek valóban szükségük van a gyógyszerekre"
- szögezi le Pariante professzor.
(via Dailymail)
hírlevél
