Könyv

Dickens tehet a fehér karácsony mítoszáról

2019.01.28. 15:35
Ajánlom
Bár a tények ritkán támasztják alá, mégis általánosan elfogadott vágy él bennünk a karácsonyi havazás iránt. Hitte volna, hogy ezt csak Dickens miatt gondoljuk így?

Persze a jó szerző nem a havazásról tehet meg a télről, hanem arról az elképzelésről, hogy az idilli karácsony elengedhetetlen díszlete a havas táj. A kisgyerekek fehér karácsonyra vágynak, azonban a legtöbb esetben a havazás, pláne a több napig tartó fehér hótakaró elmarad az ünnepek alatt (legalábbis Angliában, amivel kapcsolatban a fordítás alapjául szolgáló BBC cikk született. Itthon sem jobb a helyzet: a Qubit cikke szerint mindössze kilenc alkalommal volt fehér karácsony 1900 és 2017 között.) Ezt a korai csalódást a legtöbben feldolgozzák, akad azonban olyan is, aki megpróbál utánajárni miért nem havazik karácsonykor, vagy legalábbis miért várjuk. Utóbbiak közé tartozik George Adamson, aki a londoni King’s College-ban tanít földrajzot. 

Adamson az Egyesült Királyságban nőtt fel, ahol a december nem számít kifejezetten havas hónapnak, ennek ellenére a karácsonyi témájú képeslapok, könyvek, fotók mind hóborította képekkel illusztrálják az ünnepet. Honnan ered ez az elképzelés? A szakértők szerint a kulturális emlékezetből, kicsit konkrétabban pedig az 1810-es évek különösen hideg teleiből.

GettyImages-629451647-122700.jpg

Karácsonyi képeslap (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Éppen ez az évtized volt az, amikorra a későbbi író, Charles Dickens gyerekévei is estek. 

Dickens “a leghidegebb évtizedben nőtt fel, amelyet Anglia látott az 1690-es évek óta, ez az élmény pedig rajta hagyta a nyomát a novelláin, mint a Karácsonyi ének"

- írta A kis jégkorszak (The Little Ice Age) című könyvében Brian Fagan antropológus.

Ebben az időszakban olyan hideg volt, hogy 1814 februárjában még a Temze is befagyott. London ebben az évben tartott utoljára négy napig tartó fagyvásárt; népünnepélyt és vásárt a Temze jegén. Az emberek sátrakat állítottak a befagyott folyón, sőt egy elefántot is átsétáltattak a jégen a Blackfriars-híd alatt. Bár az 1812-ben született Dickensnek konkrétan erről a télről nem valószínű, hogy voltak emlékei, de egész kiskorában hasonlóan fagyos teleket élt át. Így amikor később leült írni, történeteiben ezeknek a teleknek az emléke bukkant fel.

A kérdés az, hogy terjedhetett el ennyire a fehér karácsony kifejezés, amikor az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata szerint az, hogy december 25-én hótakaró borítsa az országot meglehetősen ritka. Az elmúlt ötven évben harminc alkalommal szállingózott valamennyi hó ezekben a napokban, de az, hogy 260 megfigyelő állomásról jelentsenek összefüggő hótakarót, mint 1982-ben - különösen ritka. Január és március közötti időszakban sokkal nagyobb eséllyel havazik az országban, mint decemberben. 

Ha a tények nem támasztják alá, hogy lett mégis ilyen általánosan elfogadott a havas karácsony? 

Angliában Dickenset szokták emlegetni, mint az embert, aki újra divatba hozta a karácsonyt. Az ipari forradalom miatt az emberek az ország más vidékeire költöztek, a korábbi hagyományok feledésbe merültek, a szokások elvesztek. Az 1800-as évek első évtizedeiben Sir Walter Scott és Washington Irving is lamentált a korábbi ünnepek, tradíciók elvesztésén.

Amikor 1843-ban megjelent a Karácsonyi ének, a viktoriánus Angliát elvarázsolta az ebben ábrázolt tökéletes ünnep,  mivel sok középkorú angol gondolt vissza nosztalgiával a fiatalságuk karácsonyaira.

"Tekintve, hogy Dickens szinte egyedül alkotta meg a ma is ismert, modern karácsonyt" - írja Peter Ackroyd, Dickens életrajzírója,"érdemes megjegyezni, hogy

az író életének első nyolc évében valóban minden alkalommal fehér volt a karácsony. Vagyis néha a valóság hamarabb létezik, mint a fantáziakép."

Fejléckép: Téli hangulat 1868-ból (forrás: Getty Images Hungary)

Advent

Legolvasottabb

Vizuál

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Színház

„Ezek a hibák a bizalmat rombolják” – a Magyar Színházi Társaság válaszokat vár a Kolibri Színház ügyében

A szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Hankó Balázs miniszter felé, írásukban egyebek közt arra kérik a tárcavezetőt, adjon választ arra, miért Zalán Jánost nevezte ki a Kolibri Színház élére, miközben a társulat túlnyomó többsége nem az ő pályázatát támogatta.
Színház

Üdvözli az igazgatói kinevezéseket, és töretlen alkotókedvet kíván a Magyar Teátrumi Társaság

A hazai előadóművészeti szféra legnagyobb szakmai-érdekképviseleti szervezete reagált a Magyar Színházi Társaság közleményére.
Vizuál

Megérkezett Borbély Alexandra új filmjének előzetese

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra (Testről és lélekről) egy felemelő alkotás főszereplőjeként tér vissza a mozikba. Az Emma és a halálfejes lepke februártól lesz látható itthon.
Színház

Mundruczó Kornél rendezése Németország legjobb előadásai között

A Proton Színház Parallax című előadása Németországban versenyben van a 2024-es év legjobb előadása címért. A produkcióra január 15-ig lehet szavazni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

A Líra javára döntött a Kúria az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv ügyében

A Kúria megtagadta a kormányhivatal keresetét, így nem vizsgálják újra a Francesca Cavallo és Elena Favilli könyve kapcsán indított ügyet. Indoklásuk szerint a rendkívüli perorvoslati eljárást önmagában nem alapozza meg az, hogy a kormányhivatal nem ért egyet a jogerős ítélet jogértelmezésével.
Könyv magazin

Beleolvasó – Nyáry Krisztián: Itt kávéztak ők

A kávéházak korszaka lejárt, de egykori művész vendégeik öröksége ma is velünk él. Az ő törzskávéházaikról, mindennapjaikról, komoly vitáikról és komolytalan mulatságaikról szól ez a könyv. Olvasson bele ön is!
Könyv hír

Több mint kétszáz mű vált ingyenesen hozzáférhető közkinccsé a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Mások mellett Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, valamint Robert Capa kötetei is szabadon hozzáférhetővé váltak, miután lejárt a rájuk vonatkozó szerzői jogvédelem.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Lávsztori a cseresznyéskertben

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az amerikai író, Ann Patchett Tom Lake című regényét ajánlja. Gondolataira a 21. Század Kiadó kommunikációs vezetője, Finy Petra reagál.
Könyv interjú

Nyáry Krisztián: „Tőlem nincs olyan távol Petőfiék kora, hogy ne látnám folyton a nyomait”

Nyáry Krisztián Itt kávéztak ők című kötetének lapjait legnagyobb művészeink és a hozzájuk fűződő legendás anekdoták töltik be. A Líra kreatív igazgatójával egyebek közt a magyar kávéházi kultúra sajátos jellemzőiről, kialakulásáról és utóéletéről beszélgettünk.