Könyv

Digitálisan olvasható a Kertész-hagyaték egy része

2018.11.11. 10:40
Ajánlom
89 éves lenne Kertész Imre. A nevét viselő kutatóintézet az évforduló alkalmából bemutatott új digitális tudástára, túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével mutatja be az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét.

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója bemutatta a www.kerteszintezet.hu nevű oldalt, és kiemelte: az intézet internetes oldalán közzétett, folyamatosan bővülő digitális tudástár az "ismeretlen Kertész Imrét", a pénteken 89 éve született író életrajzát, műveit és korabeli fogadtatásukat igyekszik bemutatni túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével.

A tudástár része egy 2018. augusztusig minden Kertész Imre művet és vele kapcsolatos szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta: a Kertész Imre Intézet céljaira a fővárosi önkormányzattól 600 millió forintért megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti, 1910-ben épült, hosszú ideje lakatlan villaépület felújítása megkezdődött, a tervek szerint 2019 végére készül el. Az épület eredeti pompájának visszaállítása mellett kialakítanak egy konferenciatermet, valamint kutatói lakások is épülnek - fűzte hozzá.

kertesz_imre-103438.jpg

Kertész Imre (Fotó/Forrás: PIM)

A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését. A szerző kéziratainak jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik.

Hafner Zoltán felidézte: a megállapodás értelmében az intézethez került mintegy 10 ezer oldalnyi elektronikus fájl formában őrzött kézirat, Kertész Imrének az 1940-es években írt újságcikkei, valamint az író első feleségének és édesanyjának hagyatéka is.

Jelenleg az intézet legfőbb célja összegyűjteni azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet gyűjteményében nem találhatóak meg - hangsúlyozta az igazgató. Kiemelte:

eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzését és tíz műfordításkötet szöveggondozását, lektorálását fejezték be. Elkészült az író teljes életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia, valamint folytatják Kertész Imre kötetben meg nem jelent műveinek feldolgozását és csaknem 200 magyar és német levél rendszerezését, fordítását is.

Az intézet elkezdte a külföldi közgyűjteményben vagy magánkézben lévő, Kertész Imrével kapcsolatos dokumentumok feltérképezését, eddig 800 tételnyi dokumentumot összegyűjtve - mondta Hafner Zoltán. Hozzátette:

az író utolsó 30 évéből 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra. 

Kitért arra is: az intézetben őrzik Petri György (1943-2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a feldolgozását, összeállítva egy 1700 tételes bibliográfiát. A költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag fotóanyaggal decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából. 2017 végén került az intézethez Sziveri János (1954-1990) vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok terveznek kiadni a következő években - hangsúlyozta Hafner Zoltán.


 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Klasszikus

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Vizuál

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Jane Goodall Magyarországon népszerűsíti új könyvét

A világhírű főemlőskutató és környezetvédő május 9-én mutatja be A remény könyve című új kötetét, és előadást is tart az ELTE Lágymányosi Campusán.
Könyv világirodalom

Megvan, kik közül kerül ki 2023-ban a Nemzetközi Booker-díj győztese

Ukrajna egyik legnépszerűbb szerzője, egy halálból visszatért író, illetve olyan művész is szerepel a 2023-as Nemzetközi Booker-díj jelöltjei között, aki lediktálta a regényét – adta hírül a The Guardian online felületén.
Könyv podcast

„Szerelmes vagyok Martonvásárba” - Prieger Zsolt a Lírástudók vendége

Az Anima Sound System tagját első könyvéről, lokálpatrióta lelkesedésről, a férfilélek női oldaláról és jövőbeli terveiről kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv magazin

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv interjú

„A legnagyobb tanítóim a gyerekek” – interjú Samuel Allo mesemondóval és Gombos Kata kiadóvezetővel

Húsz évvel ezelőtt egy bretagne-i tanár felkerekedett, hogy bejárja a világot, és szállásért, fuvarért cserébe meséket osszon meg az emberekkel. Samuel Allo vándor mesemondó a Kisgombos Könyvek alapítójával, Gombos Katával együtt mesélt lapunknak.