Könyv

Dokumentumregényt mutattak be Bartókról

2012.04.26. 15:06
Ajánlom
"Ez az én Bartókom" - így jellemezte hamarosan megjelenő könyvét Temesi Ferenc író a székesfehérvári sajtótájékoztatón.

"Tudom, hogy sokan azt fogják mondani, Bartók kicsit sokat beszél a könyvben. Valószínű, hogy nem beszélt ennyit a valóságban, de ez az én Bartókom. Amennyiben valaki írni akar Bartókról, majd bemutatja máshogy, én azonban ilyennek szerettem volna ábrázolni" - fogalmazott Temesi Ferenc az április 24-i, székesfehérvári sajtótájékoztatón. A szerző elmondta: főhőse ugyanolyan problémákkal küzd, mint egy átlagos ember: szerelem, házasság, csalódások, válás, pénztelenség. "Idol helyett emberként kívántam bemutatni. Olyan dolgokat igyekeztem megmutatni, amire az olvasók kíváncsiak" - tette hozzá az író. A könyv címe eredeti elképzelései szerint a 4856-os zongora lett volna, végül Száraz Miklós György rábeszélésére lett belőle Bartók. A 110 fejezetből álló, 655 gépelt oldalas mű még nincs kinyomtatva, ezért a rendezvényen csak a kéziratokból felolvasva kaptak ízelítőt az érdeklődők. Temesi Ferenc könyvét dokumentumregénynek tartja, amelynek vázát a tények adják, de a különböző szituációk között vannak általa kitaláltak is. Olyannak mutatta be Bartókot, amilyennek megismerte műveiből, írásaiból, leveleiből. Mindig tanúkat szólaltat meg, akik jól ismerték a zeneszerzőt.

Temesi Ferenc 1949-ben született Szegeden. A gimnáziumi tanulmányi versenyeken elért eredményei miatt felvételi nélkül került be a szegedi egyetem magyar-angol szakára, ahol 1974-ben szerzett diplomát. 1975-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, ettől kezdve szabadúszó író, műfordító. Első könyve, a játékos, ironikus, a hagyományos elbeszélés megszüntetésére irányuló írásokat tartalmazó Látom, nekem kell lemennem című novelláskötet 1977-ben jelent meg. Több mint háromévnyi folyamatos írás után 1986-87-ben megjelent első, s mindmáig talán legolvasottabb, legsikeresebb regénye, a Por első és második kötete. A Porral kezdődő regényciklus második darabja az 1993-as Híd volt, amelynek cselekménye "a tarot és a kínai pálcikás jövőmondás köré szerveződött", a ciklus harmadik darabjában, az 1996-os Pest címűben a kínai harcművészet 36 titkos hadicsele adja a mű szervező erejét. 1988-ban hosszabb utazást tett Kínában, ebben az évben ösztöndíjasként részt vett az Iowai Írói Program munkájában, 1991-ben előadásokat tartott Mexikóban, a VI. Nemzetközi Írói Szimpozionon. 1977-től a Művészeti Alap, 1984-től a Magyar Írószövetség, 1987-től a magyar PEN Club, 2004-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságáért több elismerést is kapott, 1988-ban József Attila-, A Jövő Irodalmáért-, 1992-ben Nagy Lajos-, 2002-ben Pro Literatura-, 2007-ben Szépirodalmi Figyelő díjat. Híd című regénye 1993-ban az év könyve lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2011-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal tüntették ki.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.