A Berlini Művészeti Akadémia tagbővítésről tavaly novemberben döntött az intézmény, azóta pedig minden új tag elfogadta a felkérést. Ezzel 426-ra növekedett a taglétszám. Az irodalmi tagozatba Dragomán György írót is beválasztották. Dragomán neve igen jól cseng külföldön is, műveit számos nyelvre lefordították, második regényét, A fehér királyt pedig egy nemzetközi filmkészítő gárda álmodta vászonra, ami szintén segített megismertetni a szerző nevét a világgal.
Dragomán György (Fotó/Forrás: Dragomán György)
Marosvásárhelyen született, de a család életét ellehetetlenítette a magyarellenes hangulat és a diktatúra. Családjával 1988-ban szöktek át Magyarországra. Szombathelyre érkeztek, itt ismerte meg a gimnáziumi évek alatt későbbi feleségét, Szabó T. Anna költőt, akivel két fiút nevelnek, Gábort és Pált.
Dragomán tizenhárom éves kora óta ír. Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége.
Az ELTE angol-filozófia szakára járt, tagja volt a neves Eötvös József Collegiumnak és a Láthatatlan Kollégiumnak is. Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a hároméves PhD-képzést is, közben öt éven át írta A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely világszerte több mint harminc nyelven jelent meg, köztük németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul és finnül. Ezután jött a Máglya 2014-ben, az Oroszlánkórus 2015-ben, a Rendszerújra 2018-ban, majd rá egy évre a Jég című novella.
Dragomán nemcsak kiváló író, de szenvedélyes szakács is, régi és új ételek őrzője és megalkotója, receptek lelkes egyszerűsítője és kíváncsi bonyolítója. 2020-ban jelentkezett a főzésről (és evésről) szóló művével, a Főzőskönyvvel.
Fejléckép: Dragomán György (fotó: Dragomán György Facebook-oldala)
hírlevél
