Könyv

Dragomán új novellái ütést mérnek az olvasóra

Kritika Dragomán György Rendszerújra című könyvéről
2018.11.28. 17:50
Ajánlom
Dragomán György új novelláskötetének olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után vannak, sokszor egyfajta fordulópont előtt.

A South Park című animációs sorozat alkotói nyilatkozták, hogy ma, a fake news, a kvázi-diktatúrák, Trump és társainak világában baromi nehéz szatírát, paródiát csinálni – az élet ugyanis egyszerűen lepipálja a készítőket. Persze nem kell Amerikáig menünk: a Hírcsárda című viccoldalt is alig lehet már megkülönböztetni más sajtótermékektől. Ez, vagyis hogy a valóság utoléri a képzeletet, más téren is igaz:

van-e értelme még disztópikus sci-fiket írni, amikor Kínában pár éven belül valósággá válik a totális megfigyelés?

A fénysebességgel robogó technológiai fejlődés korában a Fekete tükör (Black Mirror) című sorozat gyakorlatilag minden témába vágó diskurzus megkerülhetetlen darabjává vált. Nem azért, mert ez szólt először, vagy a legegyedibb módon a nem is olyan távoli jövő nem is olyan napos oldaláról, hanem mert eddig nem látott, széles közösséget ért el, és legtöbbször tökéletesen választotta ki azt a határmezsgyét, ahol még tökéletesen hihető az egyes részek sztorija, de valami még pont hiányzik ahhoz, hogy bekövetkezzen.

Dragomán György új novelláskötete is hasonló történetekből áll: olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után állnak; de sokszor épp egyfajta fordulópont előtt. A novellák tétje pedig általában az, elfogadják-e az új állapotokat, alkalmazkodnak hozzá, kihasználják azt, esetleg kitörnek belőle. A Fekete tükör egyik legjobb epizódjában egy disztópikus jövőben járunk, ahol az emberek a megélhetésüket jelentő pontokért cserébe egész nap szobabiciklin termelik az energiát, a megszerzett pontokat pedig ócska médiatartalmakra költik. Ez a sztori a címadó novellában konkrétan visszaköszön, csak épp a befejezése más. Hogy a sorozat egyértelműen hatott az íróra is, azt a Corn and Soda-nak adott interjújában is megerősítette:

Azt hiszem, vidám és vicces történeteket írok, aztán mikor kész lesz, valahogy mindig az ellenkezője derül ki. „Ez az én saját kis Black Mirrorom”.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Pedig a címadó novellában épphogy sokkal optimistább Dragomán, mint a sorozat. Máshol pedig valóban inkább sötét és lehangoló a hangulat: elveszett ideák, bebetonozódott, kilátástalan helyzetek és különböző rendszerek elleni szélmalomharcok követik egymást. Nehéz, és talán nem is kell egyértelmű tanulságokat levonni, annyira különböznek a novellák. Annyit talán mégis kijelenthetünk ezek alapján, hogy Dragomán szerint harcolni kell, mindenáron. Akkor is, ha látszólag értelmetlen, akkor is, ha egy fennálló világrendet apró lázadásunkkal nem tudunk megdönteni.

De harcolni kell, a saját igazunkért, a saját üdvözülésünkért, hogy ha nem is ebben az életben, de szabadok legyünk.

A már említett Fekete tükör mellett rengeteg egyéb dolog ugorhat be az írásokról. A balladisztikus elbeszélésmód, a háttérben meghúzódó, de az egyén legintimebb magánéletébe is beszűrődő hatalom és elnyomás Dragomán korábbi írásait juttatja eszünkbe; a posztapokaliptikus, mélabús mágikus realista történetek pedig Bodor Ádám világára emlékeztetnek - őt a kötet hátulján több művésszel együtt név szerint is említi, mint inspirációt. Mindkét fajtából akad emlékezetes novella bőven. Ott van például a világégés utáni Antigoné-parafrázis (A hangár); a több részből álló Gát, ami egy víz alá süllyedt város peremvidékén játszódik; vagy épp a Döghecc, amiről a már emlegetett Bodor mellett nekem a Sztalker is beugrott - mégis, megvan benne a Dragománra jellemző sajátos íz. A Rendszerújrában közel ötven hosszabb-rövidebb írás olvasható, ezek a sorozat epizódjaihoz hasonlóan váltakozó színvonalúak, akad köztük önismétlő, vagy egyetlen "poénra" felfűzött darab is.

De a könyv ezekkel együtt is együtt erős, elgondolkodtató ütést mérnek az olvasóra.

Dragomán György: Rendszerújra
Magvető kiadó, 224 oldal

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Fekete István és Csontváry Kosztka Tivadar kézírása is kalapács alá kerül

Gundel Károly Szomory Dezsőnek dedikált, a vendéglátás művészetéről írt kötete, Csontváry Kosztka Tivadar, ezidáig még sosem árverezett, saját maga által kiadott, a „Lángész - Ki lehet és ki nem lehet zseni” című röpirata és még számos érdekesség a könyvaukción.
Könyv ajánló

Különleges kiadás a Harry Potter megjelenésének 20. évfordulójára

Harry Potter és a tűz serlege illusztrált kiadása, illetve a Griffendél, a Mardekár, a Hugrabug és a Hollóhát, vagyis a Roxfort varázslóházainak színeit viselő, csíkos élfestett kötetek a Harry Potter és a bölcsek kövéből.
Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja.