Könyv

Dragomán új novellái ütést mérnek az olvasóra

Kritika Dragomán György Rendszerújra című könyvéről
2018.11.28. 17:50
Ajánlom
Dragomán György új novelláskötetének olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után vannak, sokszor egyfajta fordulópont előtt.

A South Park című animációs sorozat alkotói nyilatkozták, hogy ma, a fake news, a kvázi-diktatúrák, Trump és társainak világában baromi nehéz szatírát, paródiát csinálni – az élet ugyanis egyszerűen lepipálja a készítőket. Persze nem kell Amerikáig menünk: a Hírcsárda című viccoldalt is alig lehet már megkülönböztetni más sajtótermékektől. Ez, vagyis hogy a valóság utoléri a képzeletet, más téren is igaz:

van-e értelme még disztópikus sci-fiket írni, amikor Kínában pár éven belül valósággá válik a totális megfigyelés?

A fénysebességgel robogó technológiai fejlődés korában a Fekete tükör (Black Mirror) című sorozat gyakorlatilag minden témába vágó diskurzus megkerülhetetlen darabjává vált. Nem azért, mert ez szólt először, vagy a legegyedibb módon a nem is olyan távoli jövő nem is olyan napos oldaláról, hanem mert eddig nem látott, széles közösséget ért el, és legtöbbször tökéletesen választotta ki azt a határmezsgyét, ahol még tökéletesen hihető az egyes részek sztorija, de valami még pont hiányzik ahhoz, hogy bekövetkezzen.

Dragomán György új novelláskötete is hasonló történetekből áll: olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után állnak; de sokszor épp egyfajta fordulópont előtt. A novellák tétje pedig általában az, elfogadják-e az új állapotokat, alkalmazkodnak hozzá, kihasználják azt, esetleg kitörnek belőle. A Fekete tükör egyik legjobb epizódjában egy disztópikus jövőben járunk, ahol az emberek a megélhetésüket jelentő pontokért cserébe egész nap szobabiciklin termelik az energiát, a megszerzett pontokat pedig ócska médiatartalmakra költik. Ez a sztori a címadó novellában konkrétan visszaköszön, csak épp a befejezése más. Hogy a sorozat egyértelműen hatott az íróra is, azt a Corn and Soda-nak adott interjújában is megerősítette:

Azt hiszem, vidám és vicces történeteket írok, aztán mikor kész lesz, valahogy mindig az ellenkezője derül ki. „Ez az én saját kis Black Mirrorom”.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Pedig a címadó novellában épphogy sokkal optimistább Dragomán, mint a sorozat. Máshol pedig valóban inkább sötét és lehangoló a hangulat: elveszett ideák, bebetonozódott, kilátástalan helyzetek és különböző rendszerek elleni szélmalomharcok követik egymást. Nehéz, és talán nem is kell egyértelmű tanulságokat levonni, annyira különböznek a novellák. Annyit talán mégis kijelenthetünk ezek alapján, hogy Dragomán szerint harcolni kell, mindenáron. Akkor is, ha látszólag értelmetlen, akkor is, ha egy fennálló világrendet apró lázadásunkkal nem tudunk megdönteni.

De harcolni kell, a saját igazunkért, a saját üdvözülésünkért, hogy ha nem is ebben az életben, de szabadok legyünk.

A már említett Fekete tükör mellett rengeteg egyéb dolog ugorhat be az írásokról. A balladisztikus elbeszélésmód, a háttérben meghúzódó, de az egyén legintimebb magánéletébe is beszűrődő hatalom és elnyomás Dragomán korábbi írásait juttatja eszünkbe; a posztapokaliptikus, mélabús mágikus realista történetek pedig Bodor Ádám világára emlékeztetnek - őt a kötet hátulján több művésszel együtt név szerint is említi, mint inspirációt. Mindkét fajtából akad emlékezetes novella bőven. Ott van például a világégés utáni Antigoné-parafrázis (A hangár); a több részből álló Gát, ami egy víz alá süllyedt város peremvidékén játszódik; vagy épp a Döghecc, amiről a már emlegetett Bodor mellett nekem a Sztalker is beugrott - mégis, megvan benne a Dragománra jellemző sajátos íz. A Rendszerújrában közel ötven hosszabb-rövidebb írás olvasható, ezek a sorozat epizódjaihoz hasonlóan váltakozó színvonalúak, akad köztük önismétlő, vagy egyetlen "poénra" felfűzött darab is.

De a könyv ezekkel együtt is együtt erős, elgondolkodtató ütést mérnek az olvasóra.

Dragomán György: Rendszerújra
Magvető kiadó, 224 oldal

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

A könyvek lapjain elevenedik meg Dante alakja

Az itáliai mester halálának évfordulója alkalmából Dante 700 címmel nyílik régi, muzeális könyveket is bemutató kiállítás július 30-án a szegedi Somogyi könyvtárban.
Könyv hír

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Könyv hír

„Messziről jön a vers, és hirtelen töri rád az ajtót” - Megjelent Kántor Péter posztumusz kötete

Elegendő ok címmel, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Kántor Péter posztumusz verseskötete. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjjal kitüntetett költő, műfordító 71 éves korában, 2021. július 21-én hunyt el. 
Könyv hír

André Ferenc nyerte a PesText szakmai díját

André Ferenc Foszfor és verejték című alkotása nyerte a Pestext világirodalmi fesztivál szakmai díját. A „Buborék” hívószóra kiírt irodalmi pályázat győztese a pénzjutalmon felül fellépési lehetőséget kap a szeptember végi fesztiválon.
Könyv interjú

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot.