Könyv

Dragomán új novellái ütést mérnek az olvasóra

Kritika Dragomán György Rendszerújra című könyvéről
2018.11.28. 17:50
Ajánlom
Dragomán György új novelláskötetének olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után vannak, sokszor egyfajta fordulópont előtt.

A South Park című animációs sorozat alkotói nyilatkozták, hogy ma, a fake news, a kvázi-diktatúrák, Trump és társainak világában baromi nehéz szatírát, paródiát csinálni – az élet ugyanis egyszerűen lepipálja a készítőket. Persze nem kell Amerikáig menünk: a Hírcsárda című viccoldalt is alig lehet már megkülönböztetni más sajtótermékektől. Ez, vagyis hogy a valóság utoléri a képzeletet, más téren is igaz:

van-e értelme még disztópikus sci-fiket írni, amikor Kínában pár éven belül valósággá válik a totális megfigyelés?

A fénysebességgel robogó technológiai fejlődés korában a Fekete tükör (Black Mirror) című sorozat gyakorlatilag minden témába vágó diskurzus megkerülhetetlen darabjává vált. Nem azért, mert ez szólt először, vagy a legegyedibb módon a nem is olyan távoli jövő nem is olyan napos oldaláról, hanem mert eddig nem látott, széles közösséget ért el, és legtöbbször tökéletesen választotta ki azt a határmezsgyét, ahol még tökéletesen hihető az egyes részek sztorija, de valami még pont hiányzik ahhoz, hogy bekövetkezzen.

Dragomán György új novelláskötete is hasonló történetekből áll: olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után állnak; de sokszor épp egyfajta fordulópont előtt. A novellák tétje pedig általában az, elfogadják-e az új állapotokat, alkalmazkodnak hozzá, kihasználják azt, esetleg kitörnek belőle. A Fekete tükör egyik legjobb epizódjában egy disztópikus jövőben járunk, ahol az emberek a megélhetésüket jelentő pontokért cserébe egész nap szobabiciklin termelik az energiát, a megszerzett pontokat pedig ócska médiatartalmakra költik. Ez a sztori a címadó novellában konkrétan visszaköszön, csak épp a befejezése más. Hogy a sorozat egyértelműen hatott az íróra is, azt a Corn and Soda-nak adott interjújában is megerősítette:

Azt hiszem, vidám és vicces történeteket írok, aztán mikor kész lesz, valahogy mindig az ellenkezője derül ki. „Ez az én saját kis Black Mirrorom”.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Pedig a címadó novellában épphogy sokkal optimistább Dragomán, mint a sorozat. Máshol pedig valóban inkább sötét és lehangoló a hangulat: elveszett ideák, bebetonozódott, kilátástalan helyzetek és különböző rendszerek elleni szélmalomharcok követik egymást. Nehéz, és talán nem is kell egyértelmű tanulságokat levonni, annyira különböznek a novellák. Annyit talán mégis kijelenthetünk ezek alapján, hogy Dragomán szerint harcolni kell, mindenáron. Akkor is, ha látszólag értelmetlen, akkor is, ha egy fennálló világrendet apró lázadásunkkal nem tudunk megdönteni.

De harcolni kell, a saját igazunkért, a saját üdvözülésünkért, hogy ha nem is ebben az életben, de szabadok legyünk.

A már említett Fekete tükör mellett rengeteg egyéb dolog ugorhat be az írásokról. A balladisztikus elbeszélésmód, a háttérben meghúzódó, de az egyén legintimebb magánéletébe is beszűrődő hatalom és elnyomás Dragomán korábbi írásait juttatja eszünkbe; a posztapokaliptikus, mélabús mágikus realista történetek pedig Bodor Ádám világára emlékeztetnek - őt a kötet hátulján több művésszel együtt név szerint is említi, mint inspirációt. Mindkét fajtából akad emlékezetes novella bőven. Ott van például a világégés utáni Antigoné-parafrázis (A hangár); a több részből álló Gát, ami egy víz alá süllyedt város peremvidékén játszódik; vagy épp a Döghecc, amiről a már emlegetett Bodor mellett nekem a Sztalker is beugrott - mégis, megvan benne a Dragománra jellemző sajátos íz. A Rendszerújrában közel ötven hosszabb-rövidebb írás olvasható, ezek a sorozat epizódjaihoz hasonlóan váltakozó színvonalúak, akad köztük önismétlő, vagy egyetlen "poénra" felfűzött darab is.

De a könyv ezekkel együtt is együtt erős, elgondolkodtató ütést mérnek az olvasóra.

Dragomán György: Rendszerújra
Magvető kiadó, 224 oldal

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Kovács András Ferenc a karanténban – Beszélgetőtársa Nyáry Krisztián

Április 10-én 16 órakor, Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv beszélgetéssorozatában.
Könyv Csak még egy oldalt

Olvass bele a Ferenc pápa megmondja című kötetbe!

Nem kell kereszténynek, sőt még vallásosnak lenni sem, hogy találjunk megfontolandó, értékes és bátorító gondolatokat a kötetben található írások között.
Könyv ajánló

Tóth Csaba a karanténban – Beszélgetőtársa Nyáry Krisztián

Április 9-én 16 órakor Tóth Csaba politológus, szociológus, a társadalomtudományok és a fantasztikus világok közötti metszetek keresésének hazai úttörője lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv beszélgetéssorozatában.
Könyv ajánló

Darvasi László a karanténban – Nyáry Krisztián beszélgetéssorozata

Április 8-án 16 órakor Darvasi László költő, író lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv oldalán követhető online videósorozatban.
Könyv interjú

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.