A noteszt, amelynek a lapjait most megtalálták, József Attila egyik zsidó barátjától kobozták el 1945-ben, és hajdan egy nagyobb verses füzet lehetett. A töredék egy hivatalos okmánnyal és egy lefoglalási jegyzőkönyvvel együtt került elő, négy lapból áll, és egy ceruzás néven (Barta István) kívül nem tartalmaz más egyéb feljegyzést – írja a sztorit szállító Telex.
Bíró-Balogh Tamás tanulmánya a vers közlése mellett hosszan elemzi az autográf kéziratként előkerült költemény helyét az életműben. Megjegyzi továbbá azt is, hogy
a füzet mellett Bartától elkobozták József Attila Szép remények verses füzetét is, ám ilyen könyvecskéről az irodalomtörténet még csak említést sem tesz.
Elképzelhető tehát, hogy a jövőben újabb költemények kerülnek elő.
Az Edit című vers kézirata (Fotó/Forrás: Antikvárium.hu)
A most megtalált vers keltezése (Bp. 1935. március 8.) alapján az irodalomtörténész úgy véli, hogy a mű egy korai fellángoló szerelem lenyomata, amelyet a költő Gyömrői Edit iránt érzett, az Edit-ciklus első darabja. József Attila pszichoanalitikusának alakját olyan költemények őrzik, mint a Gyermekké tettél vagy a Nagyon fáj, a mostani a pár sorban a viszonzatlan szerelem miatt érzett kín még nem tükröződik.
Irodalmi értékén túl a vers azért is jelentős, mert 17 éve nem került elő új József Attila-vers (2004-ben találták meg a Klasszicizmus 3 rímmel címmel írt háromsoros rögtönzést, 1925. decemberi keltezéssel),
és mivel a költő munkásságát elég korán, már az ’50-es években elkezdték rendszerezni, muzeológiailag feldolgozni, aligha akad olyan költemény, amely ismeretlenül kallódik.
A szöveg a Számvetéssel is szoros rokonságot mutat, József Attila előszövegként használhatta saját korábbi versét, átemelve annak szavait, szókapcsolatait, így az Edit egyfajta „újraírás”.
Edit
Ezért üldögélek
a világban.
Minden pillanat
édes, kellemes
Ezért a szivemen
már nem
sötét dolgok ülnek
kedvesem mosolygok.
hírlevél
