Könyv

Egy elnémíthatatlan hang – 90 éves lenne Konrád György

2023.04.02. 08:35
Ajánlom
Fiatalon megjárta a birkenaui haláltábort, később hiába írta meg a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb regényét, politikai okokból cenzúrázták és letiltották műveit. Ma ünnepelné kilencvenedik születésnapját a magyar próza világhírű alakja, a rendszerváltás ikonikus szereplője, Konrád György író, esszéista és szociológus.

Konrád György 1933. április 2-án született Debrecenben, egy jómódú zsidó családban. Gyermekkorát Berettyóújfalun töltötte, a helybéli zsidó elemi iskola, majd a polgári iskola első osztályába járt 1944-ig, amikor a német megszállás után szüleit a Gestapo és a csendőrség letartóztatta, és Ausztriába deportálta.

Konrád testvérével és unokatestvérével megjárta a birkenaui haláltábort is, nagynénjük jóvoltából azonban – akárcsak szülei - túlélték túlélték a Holokausztot.

Erről szóló emlékeit később az Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regényében írta meg. (A Magvető Kiadó éppen e kötet kiadásával emlékezik meg a művész születésének 90. évfordulójáról.)

fortepan_163400-112300.jpg

Makk Károly és Konrád György 1983-ban (Fotó/Forrás: Bakos László / Fortepan)

Konrád György polgári származása miatt később nem jelentkezhetett egyetemre, de felvették az Orosz Intézetbe, innen iratkozott át 1953-ban az ELTE magyar szakára. ahol 1956-ban diplomázott. Az októberi események idején egyetemi nemzetőr volt, ezt követően évekig állástalan.

Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján bontakozott ki értekező munkássága, legszívesebben a francia és az orosz irodalom alakjaival és irányzataival foglalkozott. Első regénye, A látogató megjelentetését a Szépirodalmi Könyvkiadó nem vállalta, a Magvető azonban igen:

a könyv hatalmas siker lett, és máig a modern magyar irodalom egyik fontos műveként tartják számon.

Sükösd Mihály például a Kritika folyóirat 1969. évi 7. lapszámában így fogalmazott: „A látogató nem a szokásos első könyv, amelyből a szerző tehetségét lehet és illik kiolvasni. Ez a regény jelentékeny megvalósulás; az újabb magyar próza legjavához tartozik, nem félnék a minősítéstől: a Déry-regények, az Iskola a határon, a Rozsdatemető magas vonulatához. Írója szinte mindent tud a mesterség elméletéből is.”

fortepan_138550-112329.jpg

Faludy György és Konrád György 1990-ben (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

Következő regényét, az 1973-as A városalapítót a Magvető politikai okokból elutasította, és csak négy évvel később, cenzúrázva adta ki. 1973 nyarán Konrád ügyészi figyelmeztetésben részesült, és elvesztette az állását. A dobai elmegyógyintézetben dolgozott, ahol készülő harmadik könyvéhez gyűjtött anyagot. A regény 1978-ban jelent meg A cinkos címmel, utóbb a művész első három kötetét összefüggő trilógiának nyilvánította.

1973-1974-ben Szelényi Ivánnal közösen megírták Az értelmiség útjai az osztályhatalomhoz című történetfilozófiai (illetve az ő műfajmegjelölésükkel: tudásszociológiai) esszét, amelynek kéziratát a hatóságok lefoglalták, a szerzők ellen pedig államellenes izgatás miatt vizsgálatot indítottak. A zaklatások elől Szelényi kivándorolt,

Konrád György pedig a belső emigrációt választotta.

1976-ban lejárt Konrád hároméves utazási eltiltása, és Nyugat-Berlinbe ment, ahol egyéves ösztöndíjat kapott. Innen New Yorkba, San Franciscóba és Párizsba látogatott el, csak 1979 márciusában tért vissza Magyarországra. 1982–84-ben ismét hosszabb külföldi út következett Nyugat-Berlinbe, New Yorkba és Párizsba. 1987–88-ban a Colorado College-ban oktatott világirodalmat. A magyar kulturális életből gyakorlatilag kiiktatódott, másfél évtizeden át mindössze A városalapító cenzúrázott kiadása (1977) és a Mondatok egy képzelt regényről című esszé (1982) jelenhetett meg tőle. Ugyanakkor az ország határain túl valamennyi műve megjelent (regényeit tizenkét nyelvre fordították le),

a külföldi közvélemény szemében ő lett a kortárs magyar széppróza legismertebb alakja.

A nyolcvanas években leginkább politikai-politológiai tárgyú cikkei váltottak ki jelentősebb visszhangot, kivált az Antipolitika című könyvének 1985-ös német kiadása. Ebben békés eszközökkel fölszámolhatónak mondta a jaltai egyezmény következményeit. A nyolcvanas évek elejétől Konrád részt vett a magyar demokratikus ellenzék mozgalmában, legtöbb műve „szamizdat” kiadásban is hozzáférhetővé vált Magyarországon. A publikálási tilalom végét jelezte az is, hogy 1988-ban megjelenhetett A látogató második kiadása.

Konrad_Gyorgy-Szilagyi_Lenke-112907.jpg

Konrád György (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Wikipedia)

1989 Konrád György „hazatalálásának” éve: sorra jelentek meg művei, számos interjú készült vele. Publicisztikája igen termékeny. Az SZDSZ országos tanácsának tagjaként közéleti szerepet is vállalt, 1991-ben egyik kezdeményezője a Demokratikus Charta nevű mozgalomnak. Politikai kiállását és írói teljesítményét külföldön korábban is jelentős díjakkal ismerték el (Herder-díj, 1983; Charles Veillon-díj, 1986).

1990-ben megkapta a szellemi teljesítményért járó legmagasabb magyar kitüntetést, a Kossuth-díjat,

2000-ben pedig „az európai országok közeledésében” kifejtett tevékenységéért a Károly-díjat. Nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy 1990 és 1993 között a Nemzetközi Pen Club elnöke, 1996-tól két cikluson át (első külföldiként) a Berlin–Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt.

A nyolcvanas évek végén újabb regénytrilógia megírásába fogott, a kétezres években pedig dokumentarista igényű műveit írta meg: az Elutazás és hazatérés 2001-ben jelent meg, folytatásai, a Fenn a hegyen, napfogyatkozáskor 2003-ban, a Kakasok bánata 2005-ben, az Inga pedig 2009-ban látott napvilágot.

Konrád György Kartal Zsuzsának adott interjújában így fogalmazott arról, mi vezérli, amikor íróasztalhoz ül: „Egy szerencsés délelőtt sokat és könnyen írok; aztán elteszem, olvasgatom, fumigálom, faragom. Van ebben a pácolásban-füstölésben némi aggodalom is. Az ember gyanakszik magára, hátha nem érvényes.

Nem szeretnék henye, üres mondatokat kiadni a kezemből.

Egy elnémíthatatlan hang kérdezősködik. »Mondd, igaz ez? Van ennek a mondatnak teste? Megáll akár egymagában is? Nem lehetne kihúzni?« […] Nem szeretném ellopni az olvasó idejét. Apám tisztességes polgárember volt, a vevő pénzéért jó portékát adott. Butaság, ha az ember úgy akar jól járni, hogy kevesebbet ad azért a figyelemért, amit kap. Van, akinek az olvasás ünnepi lelkiállapot, ilyenkor nem illik vattacukrot kínálni a vendégnek. Meg aztán az önzés is ezt diktálja. Addig munkálom a munkadarabot, amíg tetszeni nem kezd; ha pedig még jó darab idő múlva is tetszik, akkor megérdemlem a vacsorát.”

Konrád György 2019. szeptember 13-án hunyt el hosszan tartó betegség után.

Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia, Arcanum

Fejléckép: Konrád György (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

„Egyszemélyes párbeszéd, aminek mindkét oldalát én írom”

Kapcsolódó

„Egyszemélyes párbeszéd, aminek mindkét oldalát én írom”

Gyászmunka. Meg egy írói pályakezdés. Konrád József első regénye, A behajtó főhőse az apja, a neves író halála után próbál elrejtőzni a világ elől. Dávid király mesés története és a jelen furcsa egymásba fonódása felszínre hozza a múlt emlékeit, amiket be kell hajtani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Egy felnőtteknek szóló könyv miatt is megbüntették a Librit

A hatóságok több más kiadvány mellett Benedek Ágota Állva maszturbálok című kötete miatt is bírságot szabtak ki a Librire, mivel a vállalat az ajánlott könyvek polcán árulta az „öncélú szexualitást” ábrázoló művet.
Könyv ajánló

„Mindenkinek olyan háborúja van, amilyen éppen kijut neki"

Március 6-án a budapesti Brazil Nagykövetség izgalmas irodalmi utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során a 19. század végén lezajlott canudosi háború körülményei tárulnak fel Euclides da Cunha, valamint Márai Sándor művein keresztül.
Könyv hír

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója

Az új főigazgató Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért című szakmai programja a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza.
Könyv ajánló

Először jelenik meg magyarul Charles Bukowski 1983-as novelláskötete

A város legszebb nője című kötetben olvasható harminc novellát Pritz Péter ültette át magyarra. A Troubadour Books és a Vörösbegy Könyvek gondozásában elkészült könyvet áprilisban vehetik kézbe az olvasók.
Könyv gyász

81 éves korában elhunyt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze február 21-én hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család.