Könyv

Egy könyvesbolt, ahol az olvasók is díjat kapnak

A város ikonikus könyvesboltjai sorozat: Írók Boltja
2019.02.05. 09:15
Ajánlom
Az Írók Boltja a város egyik ikonikus irodalmi találkozóhelye - az olvasók mellett az írók is szívesen járnak ide, kéziratot cserélnek, beszélgetnek, esetenként még a ruhájukat is itt szárítják meg. Mándy és Esterházy is kedvencei között emlegette a helyet.

A bolt egyik sarkában barna kutya alszik békésen a kortárs magyar regények alatt, a másik sarokban apró vitrines szekrény áll, benne relikviák az egykori Japán kávéházból. Szakács János, a bolt vezetője – akit mindenkit csak Janóként ismer – épp erről mesél nekünk: mi állt itt jó néhány évtizeddel ezelőtt, és milyen emlékeket őriz a hely a múltról. A szekrényen kívül az emeleti rész falainak festése emlékeztet még az egykori kávéházra, illetve a nagyjából egy négyzetméternyi eredeti stukkó, amit sikerült megmenteni. Ezt a lépcsőről, egy plexiüvegen keresztül bárki megcsodálhatja. Mellettünk apró asztalnál ülve egy kortárs magyar költő olvasgat békésen – Janó persze őt is ismeri, üdvözlik egymást. Nem akarjuk őt zavarni, ráadásul időközben ázsiai turisták érkeznek a boltba, így jobbnak látjuk a raktárban folytatni a beszélgetést.

Ez egy ilyen hely" – jegyzi meg Janó mosolyogva.

Turisták, kutyák, írók, költők, és persze mindenek előtt az olvasók – az Írók Boltjában mind otthon érzik magukat.

Hogy pontosan ki és mikor adta az üzletnek a nevet, azt már Janó sem tudja. A korábban itt álló Japán kávéház az 1890-es évek környékén nyitott és népszerű művésztanya volt: József Attila, Nagy Lajos, Szinyei Merse Pál gyakran időztek itt. A háborúban a kávéház bezárt, aztán egy ideig még kinyitott, de végül könyvesbolt lett belőle. „Egy barátom kutakodott a témában és talált egy 1953-as újságot, amiben már Magyar Írók Boltjaként szerepelt a hely” – meséli Janó. Az üzlet az 50-es években a Szikra könyvkiadó üzlete volt, majd az Állami Könyvterjesztő Vállalat 30. számú boltja lett belőle. „Ma már Kft-ként működik, mi vagyunk a tulajdonosok”. A rendszerváltás után, a privatizációk idején sok volt a bizonytalanság az Írók Boltja körül – több neves művész is kiállt az üzlet mellett, fontos volt nekik, hogy legyen a városban egy kulturális sziget, íróknak és olvasóknak egyaránt. Balassa Péter, Esterházy Péter, Göncz Árpád, Mándy Iván, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Sándor Iván – ők váltak a Szellemi védnökökké.

100 éve született a pesti flaszter krónikása

Kapcsolódó

100 éve született a pesti flaszter krónikása

Mándy Iván prózájának középpontjában a nyolcadik kerületi terek, gangok és kapualjak világa állt. Végtelen humanizmus, társadalmi érzékenység, humor és báj jellemzi írásait, melyet sajnos egyre kevesebben olvasnak.

Az üzlethelyiség alatti raktárban ugyanúgy könyvespolcok állnak, rajtuk könyvek, katonás sorrendben. Csak néhány, félig kicsomagolt kötet vár még a kikerülésre a sarokban.

Nyilván irigylek egy 1500 négyzetméteres könyvesboltot, ahol sokkal több a hely – viszont egy pláza franchise-üzletében nem találsz ennyiféle verseskötetet, pszichológiai írást vagy kortárs művészeti albumot

– magyarázza Janó. Nem jártam még a legnagyobb könyvhálózatok raktárhelyiségében, de azt sejtem, hogy ott kényelmes kanapét sem feltétlenül találnék a kávézósarok mellett.

Egy ismert írónk itt szárította a pizsamáját

– jegyzi meg Janó, de azt persze nem árulja el, ki volt az. „Hatalmas bulik voltak itt annak idején, szinte mindenki megfordult nálunk, aki számít a magyar irodalomban. Nemcsak vásárolni jöttek, olvasni, tájékozódni, találkozni egymással. Leültünk, megbeszéltük a világ dolgait, sokszor még egészen személyes témákat is.” Az üzlet igyekszik a nevéhez hű lenni: az írók kedvezményt kapnak, rengeteg a felolvasás és a könyvbemutató, ráadásul van egy üzenő-polcuk is, ami közel 30 éve működik. Számtalan kézirat cserélt már itt gazdát.

A bolt egyik állandó, visszatérő vendége Mándy Iván volt.

Bejött, kicsit udvarolgatott a lányoknak, jóban volt mindenkivel. Az itt dolgozók szerették volna megajándékozni valamivel, végül fogtak egy asztalon heverő üveggolyót és odaadták neki. Ebből alakult ki az Üveggolyó-díj, amit ma már több mint 25 éves. A Könyvhét vasárnapján adjuk át egy olyan kortárs írónak, aki közel áll az üzletben dolgozókhoz

– avat be minket Janó a díj születésébe. Már már igazi rangnak számít Üveggolyó-díjasnak lenni – ezt a kitüntetést soha senki nem adta még vissza vagy utasította el. Sőt, Janó szerint vannak, akik Kossuth- és egyéb díjaik helyett a róluk megjelenő cikkekben azt kérik, inkább csak mint Üveggolyó-díjasként hivatkozzanak rájuk az újságok.

Szakács János 1989-ben kezdett el itt dolgozni – mint elmondta, 19 évesen érdekelte ugyan az irodalom, de nem volt még tisztában azzal, hogy milyen intézmény is az Írók Boltja és kik járnak ide.

Egy hónapja dolgoztam itt, mikor szembejött velem Esterházy Péter. Egyből meghűlt bennem a vér, leesett az állam – most mi lesz?! Aztán persze nem lett semmi, köszöntünk egymásnak. Később jóba is lettünk. Itt beszélgettünk, mikor sóhajtozva mesélte nekem, hogy sehogy sem találja az interneten József Attila verseit németül. Megveregettem a vállát és mondtam neki, Petikém, csak annyit üss be hogy gedichte!

Persze a könyvesbolt mindezek ellenére végső soron egy kereskedés, ami a vásárlókból él – akiket igyekszenek is minél inkább megbecsülni. Őket is kitüntetik például: a törzsvásárlói díjat évente egy személy kapja azok közül, aki sokat jár ide és rendszeresen vásárol. Az Üveggolyóhoz hasonlóan ez sem jár pénzdíjjal, ám a díjazottak mindig kapnak valamilyen kedvességet a szimbolikus elismerés mellé: kávébérletet, vagy ajándék Élet és Irodalmat.

És ami még ettől is fontosabb: az üzlet kínálatának alakulásába is beleszólhatnak. Az Írók Boltjában tízen dolgoznak, közöttük vannak felosztva a részlegek: van, aki a természettudományos könyvekért, más a társadalomtudományokért vagy a szépirodalomért felel, és meglehetős önállósággal dönt arról, mi kerüljön a polcokra. Emellett viszont folyamatosan figyelik a vásárlói igényeket, és aszerint alakítják a beszerzéseket.

Rengeteg törzsvásárlónk van, tíz betérőből szinte biztos, hogy legalább kettőt ismerünk

– mondja Janó. De meglepetések azért így is érik. „Egy néni azzal jött ide, hogy Závada párnáját keresi – persze tudtunk neki segíteni, a Jadviga párnája című Závada Pál-regényről volt szó. Egy másik hölgy egy cetlit hozott, rajta a keresett névvel: Mr. Ozek. Már épp kezdtem beütni a keresőbe, mikor leesett, hogy Mrożek-re gondolt.

A bolt az Andrássy úton áll, kávézókkal körülvéve, így bár profilja a kortárs magyar irodalom, a frekventált hely miatt rengeteg a turista. „Egy nyári szombaton valószínűleg több külföldi tér be, mint magyar.” Épp ezért folyamatosan fejlesztik az idegen nyelvű szekciójukat is. Janó egy üzleti titkot is megoszt velünk:

A kis herceg nagyon megy. Vannak gyűjtők, akik igyekeznek minden nyelven beszerezni, így erre a könyvre óriási a kereslet. 

Azt a kérdésemet, hogy mi különbözteti meg az Írók Boltját a város többi könyvesboltjától, anekdotáival Janó részben már meg is válaszolta. De azért még egyszer összefoglalja nekem: „Sokat számít a hagyomány, hogy itt már a 50-es évek óta könyvesbolt áll. A kínálatunk is egyedinek mondható, folyóiratokból például egészen biztos, hogy itt a legnagyobb a választék az országban. Egyszer egy cikkben így is említettek bennünket: a periodikák patikája.” Emellett rengeteg olyan innováció van, amit könyvesboltok közül először az Írók Boltjába jelent meg itthon.

Ilyenek például a könyvbemutatók, amiket Nagy Bernadett boltvezető kezdett el a 80-as évek végén, 90-es évek elején. Ma már óriási divatnak számítanak, de itt voltak ilyenek először. Szintén úttörők voltunk abban, ahogy átalakítottuk a könyvesbolt szerepét. Ma már mindenhol jellemzőek az olvasó- meg kávézósarkok, de mi az elsők között tettünk asztalokat, székeket, szamovárt az üzletbe.

A bolt ezek mellett szeretne nemcsak az írók és olvasók, de úgy általában a kultúrafogyasztók kedvében járni. Havi egyszer itt rendezik meg az ÉS-kvartettet, ahol négy neves kritikus beszélget egy kortárs regényről; van egy polcuk a Kultúrbarlang DVD-kiadványai számára, és kedvezményt biztosítanak a Narancs-kártyásoknak is. Két listát is vezetnek az üzletben: az egyik a Magyar Narancs Minimum 11-es rangsora, a másik a saját eladási sikerlistájuk.

Nem csalunk, szigorúan a számok alapján alakul ki a sorrend

– szögezi le Janó. Amelyik könyv szerepel ezeken a listákon, azt többen is veszik – de Janó szerint egyébként sincs baj az eladásokkal. „Nem vesszük észre, hogy csökkenne az olvasók, vagy a vásárlók száma. 40 éve temetik a Guttenberg-galaxist, de én továbbra sem gondolom, hogy vége lenne. Igaz, mi kicsit kitüntetett szerepben is vagyunk, törzsvásárlókkal, illetve immár generációról generációra öröklődő visszatérő vásárlókkal”. Bár van webshopjuk, Szakács szerint ez a forgalom alig 1-2%-át teszi ki. Mikor trendekről kérdezem, megjegyzi, hogy a pszichológia mintha az utóbbi években jobban menne – illetve a bolt profilja miatt nagyon szeretik az ide járók a kortárs magyar irodalmat. „Bár verseskötetet még mindig nehezebb eladni, de ez mindig is így volt.

Az üzlethelyiségbe visszatérve tűnik csak fel, hogy a falról a már emlegetett Üveggolyó-díjasok portréja néz le ránk. Felmegyünk az emeletre az idegennyelvű szekcióhoz, ahol a képregények is helyet kaptak. Legnagyobb örömömre a graphic novel-szekció is kellően széles, az Asterios Polyptól a Jimmy Corriganig az közelmúlt legjelentősebb kiadásai is beszerezhetőek. Órákig tudnék még nézelődni. Nem vagyok ezzel egyedül – nyugtat meg Janó. „Egy rendszeresen ide járó író javasolta, hogy ki kellene tenni egy idézetet a falra:

A szuperhős-képregények királya volt, de egy magányos építész történetével ért a csúcsra

Kapcsolódó

A szuperhős-képregények királya volt, de egy magányos építész történetével ért a csúcsra

David Mazzucchelli csak néhány évet töltött el szuperhősök rajzolásával, de művei mai napig hivatkozási pontnak számítanak. Igazi mesterművei viszont csak a mainstream képregények elhagyása után születtek. Az Asterios Polyp című graphic novelje egy idősödő, magának való építész megrázó és elgondolkodtató útkeresése.

A képregények Ulysses-e

Kapcsolódó

A képregények Ulysses-e

A képregények általában maszkos igazságosztókról, szuperképességekkel megáldott figurákról, vagy egyszerűen szórakoztató alakokról szólnak. Jimmy Corrigan egyik csoportba sem tartozik - története az egyik legszomorúbb, egyben legösszetettebb képregény, sokak szerint a műfaj egyik csúcsteljesítménye.

Haza kéne mennem, de hát itthon vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv frankfurti könyvvásár

Olvasmányainkkal is lépjünk ki a buborékunkból!

Kedd este kezdődött a 71. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója.
Könyv hír

Szembement a zsűri a szabályokkal: két Booker-díjast is választottak az idén

Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv nobel-díj

Peter Handke "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia döntését

A 2019-es irodalmi Nobel-díjas Peter Handke osztrák írót meglepte az elismerés, és "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia csütörtöki döntését, amely a munkássága és a nyilatkozatai által kiváltott "megannyi vita után" neki ítélte a díjat.
Könyv hír

Fehér Boldizsár a Margó-díjas

Idén már ötödik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti.
Könyv hír

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.