Könyv

Egy könyvesbolt, ahol az olvasók is díjat kapnak

A város ikonikus könyvesboltjai sorozat: Írók Boltja
2019.02.05. 09:15
Ajánlom
Az Írók Boltja a város egyik ikonikus irodalmi találkozóhelye - az olvasók mellett az írók is szívesen járnak ide, kéziratot cserélnek, beszélgetnek, esetenként még a ruhájukat is itt szárítják meg. Mándy és Esterházy is kedvencei között emlegette a helyet.

A bolt egyik sarkában barna kutya alszik békésen a kortárs magyar regények alatt, a másik sarokban apró vitrines szekrény áll, benne relikviák az egykori Japán kávéházból. Szakács János, a bolt vezetője – akit mindenkit csak Janóként ismer – épp erről mesél nekünk: mi állt itt jó néhány évtizeddel ezelőtt, és milyen emlékeket őriz a hely a múltról. A szekrényen kívül az emeleti rész falainak festése emlékeztet még az egykori kávéházra, illetve a nagyjából egy négyzetméternyi eredeti stukkó, amit sikerült megmenteni. Ezt a lépcsőről, egy plexiüvegen keresztül bárki megcsodálhatja. Mellettünk apró asztalnál ülve egy kortárs magyar költő olvasgat békésen – Janó persze őt is ismeri, üdvözlik egymást. Nem akarjuk őt zavarni, ráadásul időközben ázsiai turisták érkeznek a boltba, így jobbnak látjuk a raktárban folytatni a beszélgetést.

Ez egy ilyen hely" – jegyzi meg Janó mosolyogva.

Turisták, kutyák, írók, költők, és persze mindenek előtt az olvasók – az Írók Boltjában mind otthon érzik magukat.

Hogy pontosan ki és mikor adta az üzletnek a nevet, azt már Janó sem tudja. A korábban itt álló Japán kávéház az 1890-es évek környékén nyitott és népszerű művésztanya volt: József Attila, Nagy Lajos, Szinyei Merse Pál gyakran időztek itt. A háborúban a kávéház bezárt, aztán egy ideig még kinyitott, de végül könyvesbolt lett belőle. „Egy barátom kutakodott a témában és talált egy 1953-as újságot, amiben már Magyar Írók Boltjaként szerepelt a hely” – meséli Janó. Az üzlet az 50-es években a Szikra könyvkiadó üzlete volt, majd az Állami Könyvterjesztő Vállalat 30. számú boltja lett belőle. „Ma már Kft-ként működik, mi vagyunk a tulajdonosok”. A rendszerváltás után, a privatizációk idején sok volt a bizonytalanság az Írók Boltja körül – több neves művész is kiállt az üzlet mellett, fontos volt nekik, hogy legyen a városban egy kulturális sziget, íróknak és olvasóknak egyaránt. Balassa Péter, Esterházy Péter, Göncz Árpád, Mándy Iván, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Sándor Iván – ők váltak a Szellemi védnökökké.

100 éve született a pesti flaszter krónikása

Kapcsolódó

100 éve született a pesti flaszter krónikása

Mándy Iván prózájának középpontjában a nyolcadik kerületi terek, gangok és kapualjak világa állt. Végtelen humanizmus, társadalmi érzékenység, humor és báj jellemzi írásait, melyet sajnos egyre kevesebben olvasnak.

Az üzlethelyiség alatti raktárban ugyanúgy könyvespolcok állnak, rajtuk könyvek, katonás sorrendben. Csak néhány, félig kicsomagolt kötet vár még a kikerülésre a sarokban.

Nyilván irigylek egy 1500 négyzetméteres könyvesboltot, ahol sokkal több a hely – viszont egy pláza franchise-üzletében nem találsz ennyiféle verseskötetet, pszichológiai írást vagy kortárs művészeti albumot

– magyarázza Janó. Nem jártam még a legnagyobb könyvhálózatok raktárhelyiségében, de azt sejtem, hogy ott kényelmes kanapét sem feltétlenül találnék a kávézósarok mellett.

Egy ismert írónk itt szárította a pizsamáját

– jegyzi meg Janó, de azt persze nem árulja el, ki volt az. „Hatalmas bulik voltak itt annak idején, szinte mindenki megfordult nálunk, aki számít a magyar irodalomban. Nemcsak vásárolni jöttek, olvasni, tájékozódni, találkozni egymással. Leültünk, megbeszéltük a világ dolgait, sokszor még egészen személyes témákat is.” Az üzlet igyekszik a nevéhez hű lenni: az írók kedvezményt kapnak, rengeteg a felolvasás és a könyvbemutató, ráadásul van egy üzenő-polcuk is, ami közel 30 éve működik. Számtalan kézirat cserélt már itt gazdát.

A bolt egyik állandó, visszatérő vendége Mándy Iván volt.

Bejött, kicsit udvarolgatott a lányoknak, jóban volt mindenkivel. Az itt dolgozók szerették volna megajándékozni valamivel, végül fogtak egy asztalon heverő üveggolyót és odaadták neki. Ebből alakult ki az Üveggolyó-díj, amit ma már több mint 25 éves. A Könyvhét vasárnapján adjuk át egy olyan kortárs írónak, aki közel áll az üzletben dolgozókhoz

– avat be minket Janó a díj születésébe. Már már igazi rangnak számít Üveggolyó-díjasnak lenni – ezt a kitüntetést soha senki nem adta még vissza vagy utasította el. Sőt, Janó szerint vannak, akik Kossuth- és egyéb díjaik helyett a róluk megjelenő cikkekben azt kérik, inkább csak mint Üveggolyó-díjasként hivatkozzanak rájuk az újságok.

Szakács János 1989-ben kezdett el itt dolgozni – mint elmondta, 19 évesen érdekelte ugyan az irodalom, de nem volt még tisztában azzal, hogy milyen intézmény is az Írók Boltja és kik járnak ide.

Egy hónapja dolgoztam itt, mikor szembejött velem Esterházy Péter. Egyből meghűlt bennem a vér, leesett az állam – most mi lesz?! Aztán persze nem lett semmi, köszöntünk egymásnak. Később jóba is lettünk. Itt beszélgettünk, mikor sóhajtozva mesélte nekem, hogy sehogy sem találja az interneten József Attila verseit németül. Megveregettem a vállát és mondtam neki, Petikém, csak annyit üss be hogy gedichte!

Persze a könyvesbolt mindezek ellenére végső soron egy kereskedés, ami a vásárlókból él – akiket igyekszenek is minél inkább megbecsülni. Őket is kitüntetik például: a törzsvásárlói díjat évente egy személy kapja azok közül, aki sokat jár ide és rendszeresen vásárol. Az Üveggolyóhoz hasonlóan ez sem jár pénzdíjjal, ám a díjazottak mindig kapnak valamilyen kedvességet a szimbolikus elismerés mellé: kávébérletet, vagy ajándék Élet és Irodalmat.

És ami még ettől is fontosabb: az üzlet kínálatának alakulásába is beleszólhatnak. Az Írók Boltjában tízen dolgoznak, közöttük vannak felosztva a részlegek: van, aki a természettudományos könyvekért, más a társadalomtudományokért vagy a szépirodalomért felel, és meglehetős önállósággal dönt arról, mi kerüljön a polcokra. Emellett viszont folyamatosan figyelik a vásárlói igényeket, és aszerint alakítják a beszerzéseket.

Rengeteg törzsvásárlónk van, tíz betérőből szinte biztos, hogy legalább kettőt ismerünk

– mondja Janó. De meglepetések azért így is érik. „Egy néni azzal jött ide, hogy Závada párnáját keresi – persze tudtunk neki segíteni, a Jadviga párnája című Závada Pál-regényről volt szó. Egy másik hölgy egy cetlit hozott, rajta a keresett névvel: Mr. Ozek. Már épp kezdtem beütni a keresőbe, mikor leesett, hogy Mrożek-re gondolt.

A bolt az Andrássy úton áll, kávézókkal körülvéve, így bár profilja a kortárs magyar irodalom, a frekventált hely miatt rengeteg a turista. „Egy nyári szombaton valószínűleg több külföldi tér be, mint magyar.” Épp ezért folyamatosan fejlesztik az idegen nyelvű szekciójukat is. Janó egy üzleti titkot is megoszt velünk:

A kis herceg nagyon megy. Vannak gyűjtők, akik igyekeznek minden nyelven beszerezni, így erre a könyvre óriási a kereslet. 

Azt a kérdésemet, hogy mi különbözteti meg az Írók Boltját a város többi könyvesboltjától, anekdotáival Janó részben már meg is válaszolta. De azért még egyszer összefoglalja nekem: „Sokat számít a hagyomány, hogy itt már a 50-es évek óta könyvesbolt áll. A kínálatunk is egyedinek mondható, folyóiratokból például egészen biztos, hogy itt a legnagyobb a választék az országban. Egyszer egy cikkben így is említettek bennünket: a periodikák patikája.” Emellett rengeteg olyan innováció van, amit könyvesboltok közül először az Írók Boltjába jelent meg itthon.

Ilyenek például a könyvbemutatók, amiket Nagy Bernadett boltvezető kezdett el a 80-as évek végén, 90-es évek elején. Ma már óriási divatnak számítanak, de itt voltak ilyenek először. Szintén úttörők voltunk abban, ahogy átalakítottuk a könyvesbolt szerepét. Ma már mindenhol jellemzőek az olvasó- meg kávézósarkok, de mi az elsők között tettünk asztalokat, székeket, szamovárt az üzletbe.

A bolt ezek mellett szeretne nemcsak az írók és olvasók, de úgy általában a kultúrafogyasztók kedvében járni. Havi egyszer itt rendezik meg az ÉS-kvartettet, ahol négy neves kritikus beszélget egy kortárs regényről; van egy polcuk a Kultúrbarlang DVD-kiadványai számára, és kedvezményt biztosítanak a Narancs-kártyásoknak is. Két listát is vezetnek az üzletben: az egyik a Magyar Narancs Minimum 11-es rangsora, a másik a saját eladási sikerlistájuk.

Nem csalunk, szigorúan a számok alapján alakul ki a sorrend

– szögezi le Janó. Amelyik könyv szerepel ezeken a listákon, azt többen is veszik – de Janó szerint egyébként sincs baj az eladásokkal. „Nem vesszük észre, hogy csökkenne az olvasók, vagy a vásárlók száma. 40 éve temetik a Guttenberg-galaxist, de én továbbra sem gondolom, hogy vége lenne. Igaz, mi kicsit kitüntetett szerepben is vagyunk, törzsvásárlókkal, illetve immár generációról generációra öröklődő visszatérő vásárlókkal”. Bár van webshopjuk, Szakács szerint ez a forgalom alig 1-2%-át teszi ki. Mikor trendekről kérdezem, megjegyzi, hogy a pszichológia mintha az utóbbi években jobban menne – illetve a bolt profilja miatt nagyon szeretik az ide járók a kortárs magyar irodalmat. „Bár verseskötetet még mindig nehezebb eladni, de ez mindig is így volt.

Az üzlethelyiségbe visszatérve tűnik csak fel, hogy a falról a már emlegetett Üveggolyó-díjasok portréja néz le ránk. Felmegyünk az emeletre az idegennyelvű szekcióhoz, ahol a képregények is helyet kaptak. Legnagyobb örömömre a graphic novel-szekció is kellően széles, az Asterios Polyptól a Jimmy Corriganig az közelmúlt legjelentősebb kiadásai is beszerezhetőek. Órákig tudnék még nézelődni. Nem vagyok ezzel egyedül – nyugtat meg Janó. „Egy rendszeresen ide járó író javasolta, hogy ki kellene tenni egy idézetet a falra:

A szuperhős-képregények királya volt, de egy magányos építész történetével ért a csúcsra

Kapcsolódó

A szuperhős-képregények királya volt, de egy magányos építész történetével ért a csúcsra

David Mazzucchelli csak néhány évet töltött el szuperhősök rajzolásával, de művei mai napig hivatkozási pontnak számítanak. Igazi mesterművei viszont csak a mainstream képregények elhagyása után születtek. Az Asterios Polyp című graphic novelje egy idősödő, magának való építész megrázó és elgondolkodtató útkeresése.

A képregények Ulysses-e

Kapcsolódó

A képregények Ulysses-e

A képregények általában maszkos igazságosztókról, szuperképességekkel megáldott figurákról, vagy egyszerűen szórakoztató alakokról szólnak. Jimmy Corrigan egyik csoportba sem tartozik - története az egyik legszomorúbb, egyben legösszetettebb képregény, sokak szerint a műfaj egyik csúcsteljesítménye.

Haza kéne mennem, de hát itthon vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Tánc

Ismét élőben játszik a Recirquel Társulat

A Solus Amor című produkcióval nyitja meg kapuit június 25-én a Müpa Fesztivál Színháza. Nem ez lesz az egyetlen újcirkusz-produkció a színházteremben: a trilógia egy másik darabja, a My Land is színre kerül.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

Június 10-én átadták a tavaly odaítélt Franz Kafka-díjat Prágában. A 20. alkalommal odaítélt kitüntetést Milan Kundera képviselője vette át.
Könyv hír

Az interneten is elérhető Franz Kafka Izraelben őrzött irodalmi hagyatéka

A gyűjtemény többek közt több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket, rajzokat tartalmaz, amelyeknek a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárba kerülését hosszas jogi csetepaté előzte meg.
Könyv ajánló

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Hogyan lehet összekötözött lábbal táncolni

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ez alkalommal Barack Obama elnöki memoárjának első részét, az Egy ígéret földje című kötetet ajánlja, amire a HVG Könyveknél megjelent könyv felelős szerkesztője, Dufka Hajnalka reagál.
Könyv hír

Nyáron is nyitva tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a tagkönyvtárak július 5-től szeptember 5-ig érvényes nyári nyitvatartásáról a bibliotéka honlapján lehet tájékozódni.