Könyv

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Szilasi László: Luther kutyái (recenzió)
2018.07.17. 10:50
Ajánlom
Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.

Engem azzal kényszerítettek vallomásra, hogy kést vertek a fejembe

– ez a Nagy Lajos-mondat Szilasi László naplóregényének mottója. A testi szenvedés beszédre késztet, és mint annyiszor a magyar irodalomban, ez a beszéd akár gyógyíthat is.

Szilasi Lászlót nagyjából két éve láttam testközelből, de nem író-olvasó találkozón, hanem egy aluljáróban. Kopaszra borotvált fejjel, hatalmas, csuhaszerű köpenyben haladt céltudatosan egyik kijárattól a másikig, valószínűleg jobban megbámultam a kelleténél, mert ő is megbámult engem. Ott voltunk, az író, az olvasó, és az előző, A harmadik híd című regényének hősei, a hajléktalanok az aluljáróban.

Az is lehet, hogy nem ő volt, hanem összetévesztettem valakivel. Akkortájt olvastam a regényt, és ha csak odaképzeltem, hát annak is megvolt az oka. Aztán Szilasi felment a lépcsőn, fel a fényre, már ha annak lehet nevezni azt az újpesti szürkületet. Lehet, hogy akkortájt írta a Luther kutyáit, amit most a kezemben tartok.

A szerző csendes, de kérlelhetetlen stílusáért becsülhető és szerethető író: A harmadik híd című, már említett regényében egy hajléktalanná váló férfi történetét írta meg, amelynek gondos, pontos nyelvezete utat nyitott az olvasó számára ebbe a világba, azokhoz az emberekhez, akik „a nyitott kapukon is kívül maradtak”. Az Amíg másokkal voltunk című könyvében három író,  Babits Mihály, Bessenyei György és Jókai Mór történetét írta meg, akik életük más és más szakaszában, de ugyanazzal az idegenséggel szemlélik az őket körülvevő világot.

Felzárkózni, csatlakozni, együtt lenni, együtt érezni és együttérezni nehéz, leszakadni, elkallódni, eltávolodni annál könnyebb

– mintha ezt a gondolatot járnák körül Szilasi említett regényei. „A kiilleszkedést néhány hét alatt megoldottam egyedül” – mondja A harmadik híd hajléktalanná váló főhőse.

LRM_EXPORT_20180716_132604-143558.jpg

Szilasi László (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A Luther kutyáiban a leszakadás jóval mélyebb: az ember saját magáról szakad le. Pillanatok alatt elveszik az, amitől az ember ember, ami évezredeken vagy évmilliókon keresztül fejlődött. Elromlik az a testrész, amely olyan nagy és bonyolult, hogy az anyaméhben nincs is helye kifejlődni: az agy.

2015 elején váratlan helyzetbe kerültem, nem működött az agyam

– így kezdődik ez a regényszerű napló, amelynek küldetése, hogy visszaszerezze azokat a napokat, amelyek kiestek egy agydaganat miatt rátörő roham következtében. A szerzőt megoperálták, rövidesen felépült, és ezt a folyamatot írta meg.

Adódik a kapcsolat Karinthy Utazás a koponyám körül és Esterházy Hasnyálmirigynapló című regényeivel. De miközben Karinthyt legalább annyira érdekli a vele történt események orvosi aspektusa, a Szilasi-könyv beszélője inkább a humánummal törődik: aggódik, hogy elveszti a kreativitását, az absztrakcióra való készséget, az írás tehetségét. Mert Karinthyé „más ügy volt” (115), ő ébren volt a műtét közben is, ez a könyv pedig éppen a tudat visszaszerzéséért harcol. A könyv írásának aktusa küldetés az emberért. Amiről pontosan nem tudjuk, hogy micsoda. Lehet, hogy az életünk csak urulógiai incidens (29). De lehet több:

El nem mesélhető történetekkel vagyok tele. Ezekről az el nem mesélhető történetekről néha azt gondolom, hogy ez vagyok én. (92)

Mert miközben a kórházban a testét gyógyítják – sőt, ott „nem marad az emberből semmi, csak a teste” (103) –, az ember feladata visszaszerezni azt, ami többé teszi annál, hogy evés, ürítés. De amikor olyan nehéz, ha még ez sem mindig működik: „Kimész, megpróbálod, nem megy.”

LRM_EXPORT_20180716_132443-143555.jpg

Szilasi László: Luther kutyái (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

„A szenvedésem magam volt az imám” (252) – olvassuk a könyv zárószakaszában. Ide kapcsolódik a cím is: Luther asztali beszélgetéseiben úgy ír, hogy szeretne úgy imádkozni, ahogy Tökfej nevű kutyája a felé nyújtott húsdarabra szegezi a szemeit. „[F]elavatott a betegségem” (155) – írja a regény; a beszélő, mint egy húsra éhes kutya, a szemeit Istenre szegezi. Mert ha nincs is, érdemes benne hinni, hogy van – ahogy Pascal vélte. Különben „kinek a tekintete előtt is élünk, kinek tartozunk elszámolással”? (252)

Szilasi László úgy beszél saját betegségének napjairól, hónapjairól, hogy közben az egész életéről beszél, s úgy beszél az életéről, hogy az emberről beszél. Hangvétele hol fanyar, hol a kételkedőé, megindító, de sohasem tolakodó. Élvezi a fekete humort, megmutatja a kitárulkozás kényelmetlenségét, megaláztatását. Egy vallomásregény abból a korból, amikor a lelki tartalmat soha nem látott mértékben tartja fogva a fizikai test, az ész kizárólagossága. Az elbeszélő érdekes helyzete, hogy akkor kísérli meg kimondani, amit soha sem tudott még így, amikor majdnem elveszik tőle annak a képességét. Az utolsó utáni szó jogán.

Magvető, 2018. Bolt >

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Junior Prima – Öt fiatal tehetséget jutalmaztak

Újabb kiválóságokkal gyarapodott a Junior Prima Díjasok családja, miután október 16-án öt fiatal művészt díjaztak színház- és filmművészet kategóriában. A harminc év alatti tehetségeknek járó elismeréseket a Takarék Csoport támogatásával adták át.
Klasszikus

Kihirdették a Central European String Quartet zeneszerzőverseny díjazottjait

Kihirdették a Central European String Quartet (CESQ) nemzetközi zeneszerzőverseny díjazottjait, a megmérettetésre 75 pályamű érkezett.
Vizuál

Ingyen megnézhető Bucsi Réka új filmje

A Solar Walk nemzetközi díjak sorát söpörte be és esélyes az Oscar-jelölésre is. Most néhány hétig bárki szabadon megnézheti.
Zenés színház

Fischer Iván Falstaffja lenyűgözte az olasz közönséget

Hangos sikerrel indította el Fischer Iván Operatársulata (FIOT) és a Budapesti Fesztiválzenekar a Vicenzai Operafesztivált Olaszországban. Az együttes Verdi Falstaffjával és egy gálakoncerttel nyűgözte le a nemzetközi közönséget.
Klasszikus

„Egy ilyen szólista minden zeneművet nemessé tesz”

A világhírű trombitás, Maurice André egy koncert során felrohant a színpadra, és megölelte az akkor még a húszas évei elején járó magyar művészt. Boldoczki Gábor a KULT50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv margó-díj

Mécs Anna az idei Margó-díjas

Mécs Anna Gyerekzár című kötete nyerte el a 2018-as Margó-díjat.
Könyv kult50

Búcsúszentlászló híres embere, akit Hofi trónörökösének tartanak

Humorát Búcsúszentlászlótól Londonig mindenki magáénak érzi, a vidéki hétköznapokat ugyanolyan szemléletességgel festi le, mint a nagyvárosi lét visszásságait. Bödőcs Tibor a KULT50-ben megjelent portréja.
Könyv margó feszt

Ezeket a könyveket szerezd meg az idei Margó Fesztiválon!

Tízkötetes, szubjektív válogatás rókák esküvőjétől a szomjas trollokig, érintve Jávor Pált és a feminizmust. Az őszi Margón az előrelátók már készülhetnek a karácsonyi ajándékokkal, a mának élők pedig találkozhatnak a hétvégén a szerzőkkel.
Könyv díj

Első ízben kapta észak-írországi szerző a Man Booker-díjat

Anna Burns a három évtizedes észak-írországi fegyveres felekezeti konfliktus idején játszódó, Milkman című kötetéért vehette át a rangos brit irodalmi elismerést.
Könyv magazin

"Öld meg a kedvenceidet!" - Stephen King húsz tanácsa tollforgatóknak

Hozzáállásról, munkakörülményekről és önmagunk felülvizsgálatáról is ír a horror műfajának koronázatlan királya Az írásról (On Writing) című memoárjában. Összeszedtünk tőle húsz megfontolandó tanácsot.