Könyv

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Szilasi László: Luther kutyái (recenzió)
2018.07.17. 10:50
Ajánlom
Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.

Engem azzal kényszerítettek vallomásra, hogy kést vertek a fejembe

– ez a Nagy Lajos-mondat Szilasi László naplóregényének mottója. A testi szenvedés beszédre késztet, és mint annyiszor a magyar irodalomban, ez a beszéd akár gyógyíthat is.

Szilasi Lászlót nagyjából két éve láttam testközelből, de nem író-olvasó találkozón, hanem egy aluljáróban. Kopaszra borotvált fejjel, hatalmas, csuhaszerű köpenyben haladt céltudatosan egyik kijárattól a másikig, valószínűleg jobban megbámultam a kelleténél, mert ő is megbámult engem. Ott voltunk, az író, az olvasó, és az előző, A harmadik híd című regényének hősei, a hajléktalanok az aluljáróban.

Az is lehet, hogy nem ő volt, hanem összetévesztettem valakivel. Akkortájt olvastam a regényt, és ha csak odaképzeltem, hát annak is megvolt az oka. Aztán Szilasi felment a lépcsőn, fel a fényre, már ha annak lehet nevezni azt az újpesti szürkületet. Lehet, hogy akkortájt írta a Luther kutyáit, amit most a kezemben tartok.

A szerző csendes, de kérlelhetetlen stílusáért becsülhető és szerethető író: A harmadik híd című, már említett regényében egy hajléktalanná váló férfi történetét írta meg, amelynek gondos, pontos nyelvezete utat nyitott az olvasó számára ebbe a világba, azokhoz az emberekhez, akik „a nyitott kapukon is kívül maradtak”. Az Amíg másokkal voltunk című könyvében három író,  Babits Mihály, Bessenyei György és Jókai Mór történetét írta meg, akik életük más és más szakaszában, de ugyanazzal az idegenséggel szemlélik az őket körülvevő világot.

Felzárkózni, csatlakozni, együtt lenni, együtt érezni és együttérezni nehéz, leszakadni, elkallódni, eltávolodni annál könnyebb

– mintha ezt a gondolatot járnák körül Szilasi említett regényei. „A kiilleszkedést néhány hét alatt megoldottam egyedül” – mondja A harmadik híd hajléktalanná váló főhőse.

LRM_EXPORT_20180716_132604-143558.jpg

Szilasi László (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A Luther kutyáiban a leszakadás jóval mélyebb: az ember saját magáról szakad le. Pillanatok alatt elveszik az, amitől az ember ember, ami évezredeken vagy évmilliókon keresztül fejlődött. Elromlik az a testrész, amely olyan nagy és bonyolult, hogy az anyaméhben nincs is helye kifejlődni: az agy.

2015 elején váratlan helyzetbe kerültem, nem működött az agyam

– így kezdődik ez a regényszerű napló, amelynek küldetése, hogy visszaszerezze azokat a napokat, amelyek kiestek egy agydaganat miatt rátörő roham következtében. A szerzőt megoperálták, rövidesen felépült, és ezt a folyamatot írta meg.

Adódik a kapcsolat Karinthy Utazás a koponyám körül és Esterházy Hasnyálmirigynapló című regényeivel. De miközben Karinthyt legalább annyira érdekli a vele történt események orvosi aspektusa, a Szilasi-könyv beszélője inkább a humánummal törődik: aggódik, hogy elveszti a kreativitását, az absztrakcióra való készséget, az írás tehetségét. Mert Karinthyé „más ügy volt” (115), ő ébren volt a műtét közben is, ez a könyv pedig éppen a tudat visszaszerzéséért harcol. A könyv írásának aktusa küldetés az emberért. Amiről pontosan nem tudjuk, hogy micsoda. Lehet, hogy az életünk csak urulógiai incidens (29). De lehet több:

El nem mesélhető történetekkel vagyok tele. Ezekről az el nem mesélhető történetekről néha azt gondolom, hogy ez vagyok én. (92)

Mert miközben a kórházban a testét gyógyítják – sőt, ott „nem marad az emberből semmi, csak a teste” (103) –, az ember feladata visszaszerezni azt, ami többé teszi annál, hogy evés, ürítés. De amikor olyan nehéz, ha még ez sem mindig működik: „Kimész, megpróbálod, nem megy.”

LRM_EXPORT_20180716_132443-143555.jpg

Szilasi László: Luther kutyái (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

„A szenvedésem magam volt az imám” (252) – olvassuk a könyv zárószakaszában. Ide kapcsolódik a cím is: Luther asztali beszélgetéseiben úgy ír, hogy szeretne úgy imádkozni, ahogy Tökfej nevű kutyája a felé nyújtott húsdarabra szegezi a szemeit. „[F]elavatott a betegségem” (155) – írja a regény; a beszélő, mint egy húsra éhes kutya, a szemeit Istenre szegezi. Mert ha nincs is, érdemes benne hinni, hogy van – ahogy Pascal vélte. Különben „kinek a tekintete előtt is élünk, kinek tartozunk elszámolással”? (252)

Szilasi László úgy beszél saját betegségének napjairól, hónapjairól, hogy közben az egész életéről beszél, s úgy beszél az életéről, hogy az emberről beszél. Hangvétele hol fanyar, hol a kételkedőé, megindító, de sohasem tolakodó. Élvezi a fekete humort, megmutatja a kitárulkozás kényelmetlenségét, megaláztatását. Egy vallomásregény abból a korból, amikor a lelki tartalmat soha nem látott mértékben tartja fogva a fizikai test, az ész kizárólagossága. Az elbeszélő érdekes helyzete, hogy akkor kísérli meg kimondani, amit soha sem tudott még így, amikor majdnem elveszik tőle annak a képességét. Az utolsó utáni szó jogán.

Magvető, 2018. Bolt >

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv arany jános

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Könyv lapszemle

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv garaczi lászló

Garaczi válaszol Vámosnak

E hónapban is megmondom, mit érdemes elolvasni - írja Vámos Miklós, majd felteszi az indirekt kérdést választottjának, Garaczi Lászlónak: posztmodern írónak tartja-e magát.
Könyv szécsi noémi

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.
Könyv galéria

Róbert Gida, Micimackó és a Százholdas Pagony a valóságban

Archív képek a felnőtt Róbert Gidáról, Micimackó és társai jelenlegi fotói és a Százholdas Pagony ingatlanhirdetése – galériánkban!