Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

2021.10.14. 12:05
Ajánlom
Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.

A Paradicsom dramaturgiája látszólag nagyon hasonló az előző két részhez: Dante, elemelkedve a földi élettől, megpróbálja megmutatni a halandó számára nem látható túlvilágot, ám utazása ezúttal a Pokoltól és Purgatóriumtól eltérően nem a földhöz, sokkal inkább az éghez kapcsolódik.A Paradicsomban körülnéz, felismerni vél alakokat, végül pedig Istent kívánja látni.

Leírása – melyet ezen az estén Cseke Lilla Csenge és Bánki Mihály Dániel tolmácsolt a hallgatóságnak – olykor ködös, a szerző sokszor nyúl ahhoz a szerzői trükkhöz, hogy szabadkozik a látottak miatt: elmondása szerint olyan katartikus az élmény, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Aztán mégis megpróbálja, az alapoktól kezdve a hely leírását.

„A Paradicsomot úgy kell elképzelni, mintha egy stadion lenne”

– mondta Nádasdy Ádám, részletesen elemezve az alaphelyzetet. Az általa felvázolt kép szerint Dante a küzdőtér közepéről tekint a lelátón helyet foglaló lelkekre, akik hierarchikus rendszerben ülnek, a feljebb ülők közelebb vannak Istenhez.

Ezen a helyen kevesen vannak, akik rögtön helyet kaptak ebben az időtlen és súlytalan világban, a legtöbben a Purgatórium tisztítótermeiből kerültek át (Nádasdy felhívja a figyelmet, hogy a Purgatórium Danténál nem a büntetés helye, innen az emberek csak a Paradicsomba juthatnak). Minden réteg képviselteti magát, történelmi alakok is, külön leírást kap többek között Justinianus császár, Ráháb, a jerikói prostituált, Statius, a latin költő, illetve Dávid, a zsidó király.

Ezen a helyen mindenki üdvözült, de vannak üdvözültebbek”

– magyarázta a jelenséget a fordító, mely szerint egy prostituált is bebocsáttatott, de nem látni a képzeletbeli lelátón egyházi főméltóságokat. Nádasdy Ádám fordítása igyekszik a lehetőségekhez képest szöveg- és gondolathű maradni, ezért az is magyarázatra szorult, hogy miért zsibonganak az egyik szektorban különböző korú gyerekek.

„A Paradicsomban van gyerek-szekció”

– mondta a fordító, kitérve rá, hogy Dante korában kétféle nézet létezett: az egyik szerint mindenki ideális formában létezik a túlvilágon, míg a másik szerint – és az Isteni színjátékban ez az elfogadott – a halál pillanatában meglévő arc és test lesz az örök élet formája.

De milyen Dante Istene? – merül fel jogosan a kérdés, hiszen a szerző olyan részletesen írja le a látottakat és a helyet, ahol járt, hogy amikor lépked felfelé a lépcsőn az Úr felé, az olvasó önkéntelenül is pontos személyleírást vár. Ilyennel azonban a Paradicsom nem tud szolgálni, mert azon túl, hogy jó szándékkal figyelmeztetik a szerzőt, el ne veszítse az eszét a látottaktól – ettől Dante az olvasót is szeretné megkímélni –, a fény és az Isten látása el is vakítja az utazót. Tükörképet lát (illeszkedve a Biblia azon passzusához, mely szerint Isten a saját képére teremtette az embert), és távoznia kell a földre.

A Paradicsomot az előző két részhez hasonlóan a 33. ének végén Dante egy nap-csillag párhuzammal zárja.

„Azt a megnyugvást akarja érzékeltetni az utolsó néhány sorban, hogy mindannak ellenére, amin keresztül ment, úgy látszik, Isten gondoskodik róla, hogy nyugodt lelkülettel folytassa lent a földön, szeretetben. A szeretet az, ami körül minden forog” – mutatott rá Nádasdy előadása végén.

A Magvető Kiadó gondozásában november 8-án tanulmánykötet jelenik meg A csökkenő költőiség címmel, melyben Nádasdy Ádám ír Shakespeare- és Dante-fordításainak kérdéseiről, a más nyelven történő fordítás/újraírás nehézségeiről, illetve a műfordítói gyakorlatról. A kötet a kiadó oldalán már előrendelhető.

Fejléckép: Nádasdy Ádám (forrás: jegy.hu)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Könyv podcast

A nagyüzemi sörnek marketingje van, nem egyénisége – Bart Dániel a Lírástudókban

Évekig sörblogot írt, aztán kézműves sörbárt nyitott Budapesten és Berlinben, végül könyvben is megírta, mit gondol a sörről, annak eredetéről, kultúrájáról és legutóbbi reneszánszáról. A Lírástudók podcastban Grisnik Petra Bart Dániellel beszélgetett.
Könyv interjú

Játék a lehetséges világokkal – Pléh Csabával a Pszichológia kézikönyv ürügyén

Megjelent a Pszichológia kézikönyv. Nyolc év munkája, harminc szerzőtől, 1198 oldalon. Barátságtalan méret, bensőséges tartalom. A kötet a pszichológiát új megközelítésekben kínálja, főként laikusoknak. Főszerkesztője Pléh Csaba pszichológus-nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár, vele beszélgettünk társas kapcsolatainkról, kritikai attitűdről és az olvasás fontosságáról.
Könyv ajánló

Márai Ilona világával zárul a Várkert irodalom idei évada

Felesége halála után Márai Sándor megszállottan kezdte olvasni Márai Lola feljegyzéseit, majd saját kezűleg csomagolta azokat az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Június 21-én kettőjük kapcsolatába nyerhetünk bepillantást, az asszony nemrég megjelent, irodalmi szenzációnak is beillő naplófeljegyzései alapján. 
Könyv interjú

Sir Ian McKellen ajánlásával jelenik meg a Meseország mindenkié angol kiadása

Egyetemi szemináriumokon és nemzetközi irodalmi konferenciákon is elemzik a Meseország mindenkié című kötetet, amelyet Nagy M. Boldizsár felelős szerkesztő szerint elkezdtek végre gyerekkönyvként kezelni. Az RTL Klubnak elárulta azt is, októberben angol, cseh, észt, finn és francia nyelvre fordítják le.