Újabb kultúrtörténeti értékű kézirategyüttes vált elérhetővé a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) által üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén, ahol mostantól megtekinthetők Ady Endre és Diósyné Brüll Adél digitalizált levelei – adta hírül az intézmény.
Emlékeztetnek, Ady és Léda kapcsolata az egyik legismertebb szerelmi történet a magyar irodalomban. Az MNMKK OSZK Kézirattára összesen 213 levelet őriz kettejük levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják. E levelek digitális másolatát tették most mindenki által hozzáférhetővé.
Héja-nász
Közleményükben felidézik, kettejük kapcsolatának dokumentumai több lépésben kerültek a Kézirattár gyűjteményébe. Révész Béla, Ady jó barátja és monográfusa vásárolta meg a „relikviadobozt” Léda húgától, Brüll Bertától. Léda ebben a dobozban tartotta Adyhoz kötődő emlékeit. Révésztől az anyag egy részét a Széchényi-könyvtár vette meg, egy másik részét pedig Révész orvosa, Nádor Henrik, aki maga is Ady-rajongó volt. Később anyagi okok miatt kénytelen volt megválni gyűjteményétől. Az irategyüttes végül Ady titkárának özvegyétől, Steinfeld Nándornétól érkezett a Kézirattár állományába.
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének (Budapest, Nyugat, 1910, Ady ajánlása Lédának) (Fotó/Forrás: MNMKK OSZK Kézirattár)
A 213 dokumentum túlnyomó része Ady által írt levél.
A szerelmesek 1903-ban találkoztak először Nagyváradon, ahová az akkor már Párizsban élő asszony hazalátogatott.
Ady nemcsak Lédával, de a férjével, Diósy Ödönnel is baráti viszonyt igyekezett fenntartani. A költő leveleinek jelentős részét Párizsba küldte, kettős címzéssel: azok, amelyek a házaspár mindkét tagjához szóltak, közös lakásuk címére érkeztek, míg a kimondottan szerelmes témájúakat „postán maradó” megjegyzéssel látta el. A levelezés végigkíséri kettejük viharos, ambivalens szerelmét, amely nemcsak heves héja-nászukba, hanem személyiségükbe is betekintést ad.
Sok panasz, bántás, mégis szenvedélyes ragaszkodás jellemzi kapcsolatuk kilenc évét.
Ady költészetében is fontos szerepet kap múzsája, Léda. Jellemző szerkesztési elve, hogy ciklusokra bontotta versesköteteit. A kapcsolatuk alatt megjelent kötetek mind tartalmaznak Lédához szóló ciklust. Ady végül 1912-ben a Nyugatban közölt híres szakító vers, az Elbocsátó, szép üzenet soraival zárta le kapcsolatát múzsájával.
Ady és Léda levelezésének digitális megjelenése a Copián
A Copia az MNMKK OSZK kéziratainak digitális tartalomszolgáltatása, amelyen keresztül kultúrtörténeti jelentőségű, illetve a tudományos kutatást segítő dokumentumok kerülnek mindenki által elérhetővé. Korábban már hozzáférhetővé tették Babits Mihály levelezésének közkincskörbe tartozó részét, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratait, Kölcsey Ferenc költeményeinek, leveleinek, kritikai értekezéseinek kéziratait, valamint Keresztury Dezső Egry Józseffel folytatott levelezését. Ebbe a sorba illeszkedik most az Ady–Léda-levelezés, amely mindenkinek, aki kedveli Ady költészetét, érdekességként szolgálhat.
A nemzeti bibliotéka kézirattára hazánk legnagyobb kéziratgyűjteménye, amelynek alapját a könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc tette le. A tár több mint másfél millió kéziratot őriz: hatszáz középkori kódexet, több mint harmincezer újkori kötetes kéziratot, negyenezer levelet és több mint hétszáz személyi hagyatékot.
Fejléckép: Ady Endre és Diósyné Brüll Adél (Fotó/Forrás: Wikipedia)
hírlevél
