Könyv

Egyetemi jegyzetekből ollózta a Nobel-beszédét Bob Dylan?

2017.06.16. 09:29
Ajánlom
Ahhoz, hogy megkapja a díjjal járó 900 ezer dollárt, Dylannek előadást kellett tartania. Huszonkét percen át beszélt irodalmi és zenei hőseiről, de lehet, hogy túl sokat használta az internetet.

Kevés 20. századi művész van, akiről többet írtak volna, mint Bob Dylanről, és a szekunder irodalom mennyisége már-már abszurd magukhoz a Dylan-művekhez képest. A Blowin' In The Wind szövege például nem hosszabb egy népies Petőfi-versnél, de a hosszabb dalok írása közben sem hinném, hogy a szerző bármi olyasmire gondolt volna, hogy ő most új narratívát teremt és megváltoztatja az évszázadot. Éppen ezért érezhette magát kényelmetlenül akkor, amikor megkapta a Nobelt, és ráébredt, hogy előadást kell tartania. Neki, Bob Dylannek, aki az éneklésen kívül leginkább a jelentőségteljes hallgatáshoz ért.

bach, mozart, tolsztoj, joe hill, getrude
stein vagy james dean (ezek mind meghaltak, a
Nagy Könyveket mind megírták, a Nagy Mondások
mind elhangzottak) én csak le akarom skiccelni Nektek
hogy mi is a helyzet időn-
ként habár tulajdonképpen magam se
nagyon értem hogy mi van –

Bob Dylan 1986-ban

Bob Dylan 1986-ban (Fotó/Forrás: John Downing / Getty Images Hungary)

– énekli Dylan a Bringin' It All Back Home című dalában (Barna Imre fordítása, és az ő könyvéből idézek: Bob Dylan: Dal, szöveg, póz; Európa, 2017, 172. oldal). Ha valaki ilyen szövegért kap Nobel-díjat, az teljesen rendben van, Dylan zseniális, de a művészi lényegével ellenkezik, ha tudományos előadást várunk tőle. (Igaz, hogy megírta a Krónikák első kötetét, aminek a folytatásával azóta sem jelentkezett. Ebben az emlékiratszerűségben Dylan leírja, hogy milyen intenzitással falta a könyveket, és azok közül is mindent, fiatalkorától kezdve.)

Dylan mindenesetre megtartotta a június 4-i előadást, ami azonban kissé bűzlik az internet népének szemében. Ben Greenman blogger jelezte először, hogy nem találja a Moby Dick című regényből a Dylan által idézett részt ("Some men who receive injuries are led to God, others are led to bitterness"). A Slate magazin viszont talált egy hasonló félmondatot az internet legtöbb egyetemi jegyzeteit tartalmazó weboldalán, a SparkNotes-on. Aztán még legalább húsz olyat, mely Dylan előadásában elhangzott. Olyan jellegzetes szókapcsolatokat, amik máshonnan nem származnak.

Dylan egyébként soha nem félt lopni egy kicsit. A már említett Blowin' In The Wind című dal, mely annyira fontos mozzanata a 60-as éveknek, mint mondjuk az Osszián-versek az irodalmi romantikának, például egy régi spirituálé (a No More Auction Blocks) igényes variációjának is tekinthető. 2001-es Love and Theft albumának szövegeiben egyesek "idegenkezűséget" véltek felfedezni, mivel nagyon hasonlított Junichi Saga Confessions of a Yakuza című könyvének részleteire.

Erről a Händel-anekdota jut eszembe. Händel lopott egy dallamot egyik kortársától, Bononcinitől, és amikor megkérdezték, hogy miért tette, a szász mester így felelt: "Túl jó volt neki, nem is tudott mit kezdeni vele."

(Slate, Guardian, Rolling Stone)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Klasszikus

Hat magyar zongorista vehet részt a Bartók Világverseny élő fordulóiban

A több mint 51 ezer euró (20 millió forint) összdíjazású, zongoristáknak rendezendő szeptemberi megmérettetés rangos nemzetközi zsűrijének elnöke a New York-i Juilliard School tanszékvezetője, Yoheved Kamplinsy lesz.
Klasszikus

„Ha nagy művészek mellett állsz a színpadon, az megváltoztatja a perspektívádat” – beszélgetés Abouzahra Amira hegedűművésszel

Kisgyerekkora óta ismeri a hazai közönség a fiatal hegedűművészt, Abouzahra Amirát, aki idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.
Vizuál

Magyar Mozgókép Fesztivál: a Hogyan tudnék élni nélküled? kapta a legjobb játékfilm díját

Orosz Dénes zenés vígjátékát több kategóriában is elismerték. A szemle gáláján díjat érdemelt ki többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, a KIX, a Holnap meghalok, a Cipők és Paták, valamint az Ők tudják, mi a szerelem című alkotás is.
Zenés színház

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Ismét keresik az év legjobb első prózakötetét 

Tizenegyedik alkalommal adják át idén a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, valamint a Bookline tizenöt millió forint értékű médiakampánnyal segíti a kötet népszerűsítését. Nevezni június 30-ig lehet.
Könyv ajánló

Tehetségtelen fajankóból kétszeres Oscar-díjas – novemberben jelenik meg Sir Anthony Hopkins memoárja

November 5-én az Athenaeum Kiadó gondozásában és Gellért Marcell fordításában jelenik meg magyarul Anthony Hopkins Jól csináltuk, kölyök! című memoárja. A kétszeres Oscar-díjas színész könyvében öniróniával és meglepő nyíltsággal beszél az életéről.
Könyv magazin

„Anyámnak meg kellett ígérnie, hogy nem bánik velem csodagyerekként” – olvasson bele Arthur Rubinstein memoárjába

Június 11-én jelent meg az Európa Kiadó gondozásában Arthur Rubinstein Ifjúi éveim című memoárja, amelyben a művész életének a legmélyére leshetünk be, mintha csak társunk volna. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv podcast

„Ezt a kincset csiszolgattam” – Kiss László a Lírástudók vendége

Új regénye a második világháború idején, Gyulán játszódik, a történetet nagynénje mesélte el neki. Kiss Lászlót korábbi műveiről, két zenészportréjáról és frissen megjelent gyermekkönyvéről is kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.