Könyv

„Egyszemélyes párbeszéd, aminek mindkét oldalát én írom”

2022.02.04. 09:30
Ajánlom
Gyászmunka. Meg egy írói pályakezdés. Konrád József első regénye, A behajtó főhőse az apja, a neves író halála után próbál elrejtőzni a világ elől. Dávid király mesés története és a jelen furcsa egymásba fonódása felszínre hozza a múlt emlékeit, amiket be kell hajtani.

Dávid király története és a sokszor fiktív jelenkor kapcsolódik össze a regényben, melyben erőteljesen ott vannak a saját és a családi történetek is. Van benne egy utalás – ott Ásás címen – édesapád, Konrád György Ásatás című posztumusz regényére. A könyved szintén egyfajta „ásatás”, az emlékek feltárása. Mennyiben adta ez a regényed kiindulópontját?

Több könyvét olvastam apámnak, az Ásatást pont nem, inkább a valós találkozásaink voltak a meghatározóbbak. Egy beszélgetés alkalmával elmesélte, hogy szeretne írni egy könyvet Dávid királyról, és jó lenne eljutni Izraelbe, hogy behatóbban tudja tanulmányozni az életét. Végül valamiért mégsem írta meg, nekem viszont többek közt innen jött az ötlet, hogy ezt folytassam helyette.

Apám halála után néhány hónappal kezdtem el írni a regényt, ami bizonyos értelemben a gyászt dolgozza fel.

A két korszak, a két történet egymásba ölelkezik, olykor akár egy mondaton belül is. Rímelnek egymásra, kiegészítik egymást, ahogy a két történet szereplői is.

Ez a folyamatos egymásra rímelés adja a könyv szerkezetét, legtöbbször valamilyen asszociáció kapcsolja össze a jeleneteket, amelyek remélhetőleg az olvasás során komplett egésszé állnak össze az olvasó számára.

A jelen szereplőinek keresztneveit megcseréled a szereplők között. Játék? Ki az apa-figura a Dávid királyban?

A nevek megcserélésével – apámé a bátyáméval, anyámé pedig a húgoméval – egy olyan többletjelentés kerül a környezetbe, ami nekem extra játékteret ad. A nevekhez tulajdonságok is csapódnak, a belső játékból indulva, az újraosztott felállásokban már az olvasó számára is befogadható izgalmak születnek. Másfelől, a névelvétel és -csere egyfajta leszámolást és átörökítést is jelent. Könnyen bele lehet nőni a szülők tulajdonságaiba.

konradjozsef_fotos_neogrady-kissbarnabas2-115524.jpg

Konrád József (Fotó/Forrás: Neogrády-Kiss Barnabás)

Konrád György sokszor írt a zsidósághoz kötődő viszonyáról. Dávid király történetének beemelése gesztus is volt egyben?

Számomra is fontos a zsidóság, de még fontosabb a hatalom témája, amely nagyon erősen jelen van Dávid király történetében, akár Saulhoz, az apósához, vagy a fiához, Absalomhoz fűződő viszonyában. Sok, a gyerekoromból ismerős momentum jelenik meg ezekben a történetekben, amiket aztán a bibliai szálban igyekszem kibontani, alaposan eltúlozva ugyan, de talán épp ez a túlzás az oka, hogy a szóban forgó történetek mesésebbek, ezáltal számomra is kezelhetőbbek.

A gyászmunkát, az apa-fiú kapcsolatot, ami sokszor nehéz is volt, megkönnyíti, ha egy távolabbi nézőpontból próbálod kibontani?

Attól, hogy a bibliai elemek egyetemlegesek, átszivárog a regény karaktereibe is egyfajta folytatólagosság. Feltámasztom azokat a történeteket, viszonyulásokat, amelyek fontosak nekem. Ettől a regényben a visszahozás, a felélesztés éppen olyan erősen jelen van, mint a búcsú és a távolságtartás.

A papír mindenesetre jó tér arra, hogy az ember kénye kedve szerint szabályozza a távolságot.

Az autoritás kérdése azért izgalmas, mert ott van az apa-fiú viszonyban, de ezek a hatalmi kérdések túlnőnek az egyén szintjén. Küzdelmek a saját szabadság megteremtéséért?

A könyvben erősen megjelenik az apa-fiú küzdelem, amely különböző mértékben ugyan, de átjárja azokat a vívódásokat is, amelyek már az enyémek. Akár a szakítással induló lavina cselekménye, vagy a pszichiátriai jelenet, tágabb értelemben véve, már valóban az életkezdést, a szabadság lehetőségeit ábrázolja.

Miközben emléket állít az apának, a beszélő én, az alteregó saját magát is felépíti ezekből az emlékekből, foszlányokból, történetekből. Mennyire kellett mélyre fúrni a saját személyes történeteidben?

Sok emlék a felszínen lebegett, ezek jó kapaszkodóként szolgáltak, hogy mélyebbre is elérjek. A keresgélésnek ez a formája különösen élvezetes, nem pusztán az asszociációs játék miatt, hanem azért, mert a felhozott tartalmak számomra is új olvasatát adják a múltnak.

Író apának írással emléket állítani gesztus. Kellett hozzá bátorság, nem íróként regényt írni?

New Yorkban kezdtem el írni a könyvet, ahol minden annyira más, ott ahhoz is bátorság kellett, hogy lemenjek a sarokra vásárolni, ehhez képest a könyvírás otthonos volt és megnyugtató. Szinte gyerekkoromtól írtam verseket, ugyan legfőként magamnak, de attól még a szavak közt biztonsággal mozgok. A behajtónál az elejétől tudtam, hogy szeretném, ha más is látná, ami valahol persze ijesztő, de

a félelmemet legyőzte az érzés, hogy ezt muszáj megcsinálnom.  

konradjozsef2_fotos_neogrady-kissbarnabas-115525.jpg

Konrád József (Fotó/Forrás: Neogrády-Kiss Barnabás)

A regény főhőse is ír, elkezdett egy könyvet. Sokat vívódik a születő íráson, s hol a testvérének, hol egy barátjának mutatja meg. Így a regényen keresztül szinte végigkísérhetjük a születő művet, a róla való gondolkodást, a kétségeket.

Az irodalomhoz való viszonyom elég sajátos,

nem igazán szeretek olvasni, ami talán kiskoromból eredeztethető, amikor a szüleim a kelleténél jobban erőltették a könyveket,

mindenesetre megmaradt velem most is ez a szokás. Időnként azon kapom magam, hogy kiteljesedik egyfajta tudat alatti irodalom- vagy még tágabb értelemben művészetellenességben. Ezt a kívülálló, és mégis írásba visszakényszerülő állapotot szívesen mutatom be, mert sok humor forrását adja.

Nehéz volt egy ilyen fókuszált családban gyereknek lenni?

Megvoltak a nehézségei, a barátaim úgy mondták, hogy én vagyok a fekete bárány a családban. Sok szempontból az is voltam, mert inkább focizni mentem ahelyett, hogy kívülről megtanuljak pár Rimbaud-t, amit viszont a bátyám előszeretettel művelt. De előnye is volt ennek az állapotnak: meg tudtam élni, hogyan lehet egyedül kiteljesedni valamiben és megőrizni a saját szemléletmódomat.

Írás közben foglalkoztatott-e, hogyan reagált volna a könyvedre édesapád, Konrád György, ha még olvashatta volna? Mit gondolsz, megmutattad volna menet közben, kértél volna tanácsot?

Sokáig azért nem mutattam meg a verseimet másoknak, mert túlzottan féltem a kritikától. A szörnyű és a csodálatos mércéje közt valahogy a mi családunk ítéletrendszerében nem sok árnyalat létezett. Ez otthagyta a súlyát az önértékelésen. Apám halála után úgy éreztem, rám marad az írás, hogy ebben már a magunk módján együtt vagyunk, nem kell megmutatni, tudja, hogy csinálom, ahogy tudom.

A könyv megírása hiánypótlás, csökkenteni a távolságot?

A könyv egyfajta utánanyúlás, megszólítás, egyszemélyes párbeszéd, aminek mindkét oldalát én írom. Jólesett a félbeszakadt kapcsolatunkat valamilyen módon folytatni.

A könyv címadó figurája, a behajtó – aki valóban behajtásból él – erre is magyarázat? Behajtani az emlékeket, az elveszett válaszokat, ami az életében elmaradt?

Igen, az elmaradt vagy a megismételni kívánt viszonyulások behajtása végigvezeti a cselekményen a főszereplőt, akinek sokszor esze ágában sincs továbbmenni.

behajto-120057.jpg

Konrád József: A behajtó (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Kiemelt szerepe van a helyszíneknek, gyerekkorodnak ismert tájai ezek, Hegymagas, a II. kerület. Otthonosság és otthontalanság is. Ezek a helyek mit jelentenek számodra?

Nagyon erősen tudok helyekhez, belső terekhez kötődni, nem hiába építészet a tanult szakmám. Ezekről írni is kifejezetten szeretek, tulajdonképpen a könyvet is úgy kezdtem el, hogy vége lett az első önálló belsőépítészeti projektemnek, volt valamennyi szabadidőm, és további munka híján azt gondoltam, hogy folytatom a tervezést, csak szavakkal, és egy picit több élettel. Gyerekkoromban minden nyarat Hegymagason töltöttünk, rengeteg emlék köt oda, vadregényes világ, jó benne elveszni.

Írod a második könyvedet. Az építészet, az eredeti szakmád hátrább fog lépni?

Most az építészet nagyon beindult, van egy kis stúdióm, és sok izgalmas projektem. Nem fogom abbahagyni a tervezést, már csak azért sem, mert valamiből meg kell élni. Emiatt persze kevesebb idő jut írni, de ez talán nem is baj, mert így van lehetőségem feltöltődni írnivalóval.

A belsőépítészi gondolkodásod, nyelvhasználatod hasonlít az írásban használt nyelvhez?

Szerintem nagyon hasonlítanak egymásra, a mondatok megkomponálásánál sokszor érzem éppen azt a fajta építkező, szerkesztő dinamikát, rétegzettséget, amit egy tér kialakítása közben szoktam. Ugyanakkor mindkét területnek megvannak a határai, könnyebben, nyugodtabban mozgok az építészetben, de mégis leginkább az írás közben tudok kiteljesedni.

Konrád József: A behajtó

Magvető Kiadó, Megjelenés: 2021. október 7.

A regény megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Könyv ajánló

Online követhető a Libri 2022-es díjátadó gálája

49 kiadó 150 kiadványa indult 2022-ben a Libri irodalmi díjért. A pályaművekről egy 189 tagú, művészekből és közéleti személyiségekből álló bizottság végezte az előválogatást, s szavazataik alapján állt össze a döntős magyar irodalmi alkotások tízes listája. Az online díjátadó 2022. május 19-én, 19 órakor kezdődik.
Könyv hír

Magyarul is olvasható lesz a Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regénye

A 2021-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett zanzibári író műve, az Utóéletek az Európa Könyvkiadó gondozásában, Neset Adrienn fordításában jelenik meg.
Könyv hír

Nádas Péter nyitja meg a Könyvhetet

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 93. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén. 
Könyv magazin

Leszünk barátok? – Neil Gaiman egyetlen szóval oldotta meg egy rajongója házi feladatát

A kortárs angol fantasy és sci-fi egyik legnépszerűbb írója, Neil Gaiman híres a közvetlenségéről. Emellett a közösségi médiában is igen aktív, ezt használta ki az egyik rajongója.