Könyv

„Ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam!”

2019.04.12. 08:50
Ajánlom
Mi történik, ha a nagy szerelem rögtön az első? És ha tizenegy évesen éri az embert? Vera életében szinte minden felborul, de ennek csak közvetve van köze az új lengyel fiúhoz, Józefhez. Grecsó Krisztiánnal a nyolcvanas évek Szegedjén játszódó új regényéről beszélgettünk.

A regény szakít a korábbi témáiddal és helyszíneddel. Mi az oka a váltásnak?

Én nem látom másképp a világot ebben a Verában attól, mert ez nem alanyi könyv, de bizonyos szempontból mégis is az. Nem abban az értelemben, hogy Flaubert-t idézve szellemeskednék: „Bovaryné/Vera én vagyok.” Egyáltalán nem, de

mindaz, ami számomra fontos – vagyis az elemi családi történetek, a generációk közötti megbékélés, az összhang megtalálása, a családi összetartás és a történetek megismerése –, itt is előkerül.

Ezek a mániáim nem múltak el. Ahogy ez a regény látja a világot, amilyen értékrendje van, az is illeszkedik ebbe a sorba, attól függetlenül, hogy ez nem falun játszódik.

Miért pont Szegedre esett a választásod?

Egy vidéki városra volt szükségem, aminél fontos volt, hogy a centrumtól különbözzék, mégis nagyváros. Másfelől viszont olyan hely kellett, ahol van szimfonikus zenekar, színház. Szegedet ismerem, szeretem, oda jártam egyetemre. Békéscsabát most nem tudtam használni, túl karakteres: szlovák alapú város, és paraszti kultúrára épül – teljesen másfajta választás lett volna.

grecso_vera_b1-224229.jpg

Grecsó Krisztián: Vera (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)

Mennyire ástad bele magad a város történetébe?

Utánaolvastam, aminek kellett: onnantól kezdve, hogy mi volt az úttörőcsapat neve, egészen odáig, hogy a Napsugár áruház mikor nyitott, és hogyan. Túlzásba nem vittem – már csak azért sem, mert arra vigyáznom kellett, hogy mindezt egy kislány szemén keresztül látjuk.

Nem a kislány az elbeszélő, de az elbeszélőnk korlátozott tudású: azt látja, érzi, hallja, amit a kislány lát, hall, érez.

Csak annyira lehetett fontos az, hogy a szocializmusban élünk, vagy hogy milyen a technika, amennyire ez egy 11 éves lánynak számít. Természetesen neki a barátnő, az osztály, a szerelem, a szülők ügyei vagy a lovas torna fontos.

Ezt mindvégig igyekeztem tartani. Ne abban gyönyörködjék az olvasó, hogy ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam! Annál jóval többet kikerestem, mint ami a könyvbe bekerült. De semmi olyasmivel nem akartam terhelni, ami a kislány szempontjából nem fontos, mert akkor megbomlik a szöveg szövete.

Meglepően fiatal főszereplőt választottál: Vera csak 11 éves.

Hogyne, hiszen az a legfontosabb dolog, hogy ez a szerelem túl korán jön. Van valami, ami egyébként nagy és szép dolog, de itt kilöki Vera életét a megszokott mederből. Ez az új élet egy csomó titokra, rejtélyre és elhallgatásra derít fényt, és elindul valami olyasmi, amit nem is biztos, hogy ennek a kislánynak kellett volna elindítani. Az viszont biztos, hogy nem őneki kellene a hátán vinnie, egyenesben tartania.

Különös játéka a Jóistennek, hogy sokszor azokra méri ezeket a terheket, akik elvileg a leggyengébbek, akik nem odavalók, akik gyerekek, akik valamilyen módon igaz emberek, de ez a teher még túl nagy számukra.

És eldől, hogy fel bírnak-e nőni a feladathoz, elbírják-e ezt a súlyt, vagy nem.

grecso_k-8174_c_valuska_gabor-224248.jpg

Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A család pedig épp kímélni akarja a kislányt…

A nyolcvanas években az volt a pedagógiai álláspont, hogy egy örökbe fogadott gyerek esetében ne mondják el neki ezt a tényt. Így megkímélik attól a tehertől, attól a krízistől, hogy megtudja, őróla valamilyen ok miatt a vér szerinti szüleinek le kellett mondaniuk.

Hiszen ha nem tudja, nem fáj; miért kellene ezzel a teherrel élnie. Ez az elv csak egyetlen dologgal nem számolt: az emberrel.

Mert ennek természetesen az lett a következménye, hogy mindenki tudta az adott ember környezetében, csak ő nem.

A titkolózás a családban bárkinek ismerős lehet.

Ez a fajta eltitkolás tökéletesen illeszkedik abba a családfelfogásba, ami Kelet-Európában egyébként is kialakult, miszerint jobb, ha a gyerek elől elhallgatjuk a gyökereit, a generációs kríziseket.

Félünk is, mert az óvodában esetleg elpletykál valamit, és bajunk lesz belőle. Egyébként sem baj, ha a gyereket nem terheljük vele, mert akkor neki nem fáj. Hogyne tudná? Hogyne érezné? Nem hülye, csak gyerek. Érezni fogja az elhallgatások mögötti szünetekből, hogy valami baj van. Ugyanígy folyamatos gyanúval és szorongással érezni fogja, hogy a születése és a származása körül valami nem tiszta.

Grecsó Krisztián: Vera
Magvető Kiadó, Megjelenés: 2019. március 1.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Színház

Elhunyt Vass Gábor színész

Évtizedekig dolgozott színházban, a legtöbben viszont orgánumát ismerik: ő volt Sean Connery és Bruce Willis magyar hangja. Hatvannégy éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.
Könyv magazin

Marilyn Monroe nemcsak falánk könyvmoly volt, hanem versírással is próbálkozott

Marilyn Monroe nevét hallva az emberek fejében bizonyára azonnal bevillan a fellibbenő fehér szoknyája után kapó szőke szexszimbólum, aki J. F. Kennedy amerikai elnök ágyában kereste a boldogságot, és akin a stúdiók ott nyerészkedtek, ahol csak tudtak. De vajon eszébe jut-e bárkinek, hogy Marilyn könyvtára több mint 400 kötetből állt, ő maga pedig előszeretettel írt verseket?
Könyv magazin

A Ricsárdgír szintise megmenti a karácsonyt, de nem úgy!

A Ricsárdgír zenekar vagány mesekönyvvel jelentkezett a karácsonyi időszakban. A mű fontos személyiségfejlődési krízishelyzeteket boncolgat, de olyan aktuális eseményekre is reagál, mint a világunkat már egy éve sújtó koronavírus.