Könyv

„Ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam!”

2019.04.12. 08:50
Ajánlom
Mi történik, ha a nagy szerelem rögtön az első? És ha tizenegy évesen éri az embert? Vera életében szinte minden felborul, de ennek csak közvetve van köze az új lengyel fiúhoz, Józefhez. Grecsó Krisztiánnal a nyolcvanas évek Szegedjén játszódó új regényéről beszélgettünk.

A regény szakít a korábbi témáiddal és helyszíneddel. Mi az oka a váltásnak?

Én nem látom másképp a világot ebben a Verában attól, mert ez nem alanyi könyv, de bizonyos szempontból mégis is az. Nem abban az értelemben, hogy Flaubert-t idézve szellemeskednék: „Bovaryné/Vera én vagyok.” Egyáltalán nem, de

mindaz, ami számomra fontos – vagyis az elemi családi történetek, a generációk közötti megbékélés, az összhang megtalálása, a családi összetartás és a történetek megismerése –, itt is előkerül.

Ezek a mániáim nem múltak el. Ahogy ez a regény látja a világot, amilyen értékrendje van, az is illeszkedik ebbe a sorba, attól függetlenül, hogy ez nem falun játszódik.

Miért pont Szegedre esett a választásod?

Egy vidéki városra volt szükségem, aminél fontos volt, hogy a centrumtól különbözzék, mégis nagyváros. Másfelől viszont olyan hely kellett, ahol van szimfonikus zenekar, színház. Szegedet ismerem, szeretem, oda jártam egyetemre. Békéscsabát most nem tudtam használni, túl karakteres: szlovák alapú város, és paraszti kultúrára épül – teljesen másfajta választás lett volna.

grecso_vera_b1-224229.jpg

Grecsó Krisztián: Vera (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)

Mennyire ástad bele magad a város történetébe?

Utánaolvastam, aminek kellett: onnantól kezdve, hogy mi volt az úttörőcsapat neve, egészen odáig, hogy a Napsugár áruház mikor nyitott, és hogyan. Túlzásba nem vittem – már csak azért sem, mert arra vigyáznom kellett, hogy mindezt egy kislány szemén keresztül látjuk.

Nem a kislány az elbeszélő, de az elbeszélőnk korlátozott tudású: azt látja, érzi, hallja, amit a kislány lát, hall, érez.

Csak annyira lehetett fontos az, hogy a szocializmusban élünk, vagy hogy milyen a technika, amennyire ez egy 11 éves lánynak számít. Természetesen neki a barátnő, az osztály, a szerelem, a szülők ügyei vagy a lovas torna fontos.

Ezt mindvégig igyekeztem tartani. Ne abban gyönyörködjék az olvasó, hogy ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam! Annál jóval többet kikerestem, mint ami a könyvbe bekerült. De semmi olyasmivel nem akartam terhelni, ami a kislány szempontjából nem fontos, mert akkor megbomlik a szöveg szövete.

Meglepően fiatal főszereplőt választottál: Vera csak 11 éves.

Hogyne, hiszen az a legfontosabb dolog, hogy ez a szerelem túl korán jön. Van valami, ami egyébként nagy és szép dolog, de itt kilöki Vera életét a megszokott mederből. Ez az új élet egy csomó titokra, rejtélyre és elhallgatásra derít fényt, és elindul valami olyasmi, amit nem is biztos, hogy ennek a kislánynak kellett volna elindítani. Az viszont biztos, hogy nem őneki kellene a hátán vinnie, egyenesben tartania.

Különös játéka a Jóistennek, hogy sokszor azokra méri ezeket a terheket, akik elvileg a leggyengébbek, akik nem odavalók, akik gyerekek, akik valamilyen módon igaz emberek, de ez a teher még túl nagy számukra.

És eldől, hogy fel bírnak-e nőni a feladathoz, elbírják-e ezt a súlyt, vagy nem.

grecso_k-8174_c_valuska_gabor-224248.jpg

Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A család pedig épp kímélni akarja a kislányt…

A nyolcvanas években az volt a pedagógiai álláspont, hogy egy örökbe fogadott gyerek esetében ne mondják el neki ezt a tényt. Így megkímélik attól a tehertől, attól a krízistől, hogy megtudja, őróla valamilyen ok miatt a vér szerinti szüleinek le kellett mondaniuk.

Hiszen ha nem tudja, nem fáj; miért kellene ezzel a teherrel élnie. Ez az elv csak egyetlen dologgal nem számolt: az emberrel.

Mert ennek természetesen az lett a következménye, hogy mindenki tudta az adott ember környezetében, csak ő nem.

A titkolózás a családban bárkinek ismerős lehet.

Ez a fajta eltitkolás tökéletesen illeszkedik abba a családfelfogásba, ami Kelet-Európában egyébként is kialakult, miszerint jobb, ha a gyerek elől elhallgatjuk a gyökereit, a generációs kríziseket.

Félünk is, mert az óvodában esetleg elpletykál valamit, és bajunk lesz belőle. Egyébként sem baj, ha a gyereket nem terheljük vele, mert akkor neki nem fáj. Hogyne tudná? Hogyne érezné? Nem hülye, csak gyerek. Érezni fogja az elhallgatások mögötti szünetekből, hogy valami baj van. Ugyanígy folyamatos gyanúval és szorongással érezni fogja, hogy a születése és a származása körül valami nem tiszta.

Grecsó Krisztián: Vera
Magvető Kiadó, Megjelenés: 2019. március 1.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Kéri Piroska, a Szépírók Társasága alelnöke

Az irodalom- és művelődésszervezőt, egykori könyvkiadót május 29-én, életének 69. évében érte  halál – adta hírül a Litera.hu a család közlése alapján.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Erdős Virággal, Király Leventével és Ann Napolitanóval

Május 29-én 16 órától Erdős Virággal beszélgetnek a Hősöm című új kötetéről, 17 órától az Ezüst madarak szerzőjét, Ann Napolitanót kérdezik, majd 18 órától Király Levente, a Nem kötelező című kötet szerkesztője mesél a frissen megjelent szöveggyűjteményről a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv interjú

Hogyan élhetjük tovább az életünket egy sorsfordító tragédia után? – Beszélgetés Ann Napolitano írónővel

Az Ezüst madarak című regény nem a gyászról szól, hanem a reményről és az élni akarásról. Ann Napolitano írónőt a regény magyarországi kiadója, a General Press Könyvkiadó kérdezte arról, hogy mi ihlette a történetet, és mi segítette az írónőt a főszereplő, Edward hiteles megformálásában.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Krusovszky Dénessel és Berg Judittal

Május 28-án 16 órától Krusovszky Dénessel beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Berg Juditot kérdezi a Rumini kötetekről Szegő János a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Lana Millannal és Szilasi Lászlóval új könyvükről

Május 27-én 16 órától Szilasi Lászlóval beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Lana Millant kérdezi új kötetéről Jordán Gergő, a regény szerkesztője a Líra Könyv Facebook oldalán.