Könyv

„Ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam!”

2019.04.12. 08:50
Ajánlom
Mi történik, ha a nagy szerelem rögtön az első? És ha tizenegy évesen éri az embert? Vera életében szinte minden felborul, de ennek csak közvetve van köze az új lengyel fiúhoz, Józefhez. Grecsó Krisztiánnal a nyolcvanas évek Szegedjén játszódó új regényéről beszélgettünk.

A regény szakít a korábbi témáiddal és helyszíneddel. Mi az oka a váltásnak?

Én nem látom másképp a világot ebben a Verában attól, mert ez nem alanyi könyv, de bizonyos szempontból mégis is az. Nem abban az értelemben, hogy Flaubert-t idézve szellemeskednék: „Bovaryné/Vera én vagyok.” Egyáltalán nem, de

mindaz, ami számomra fontos – vagyis az elemi családi történetek, a generációk közötti megbékélés, az összhang megtalálása, a családi összetartás és a történetek megismerése –, itt is előkerül.

Ezek a mániáim nem múltak el. Ahogy ez a regény látja a világot, amilyen értékrendje van, az is illeszkedik ebbe a sorba, attól függetlenül, hogy ez nem falun játszódik.

Miért pont Szegedre esett a választásod?

Egy vidéki városra volt szükségem, aminél fontos volt, hogy a centrumtól különbözzék, mégis nagyváros. Másfelől viszont olyan hely kellett, ahol van szimfonikus zenekar, színház. Szegedet ismerem, szeretem, oda jártam egyetemre. Békéscsabát most nem tudtam használni, túl karakteres: szlovák alapú város, és paraszti kultúrára épül – teljesen másfajta választás lett volna.

grecso_vera_b1-224229.jpg

Grecsó Krisztián: Vera (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)

Mennyire ástad bele magad a város történetébe?

Utánaolvastam, aminek kellett: onnantól kezdve, hogy mi volt az úttörőcsapat neve, egészen odáig, hogy a Napsugár áruház mikor nyitott, és hogyan. Túlzásba nem vittem – már csak azért sem, mert arra vigyáznom kellett, hogy mindezt egy kislány szemén keresztül látjuk.

Nem a kislány az elbeszélő, de az elbeszélőnk korlátozott tudású: azt látja, érzi, hallja, amit a kislány lát, hall, érez.

Csak annyira lehetett fontos az, hogy a szocializmusban élünk, vagy hogy milyen a technika, amennyire ez egy 11 éves lánynak számít. Természetesen neki a barátnő, az osztály, a szerelem, a szülők ügyei vagy a lovas torna fontos.

Ezt mindvégig igyekeztem tartani. Ne abban gyönyörködjék az olvasó, hogy ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam! Annál jóval többet kikerestem, mint ami a könyvbe bekerült. De semmi olyasmivel nem akartam terhelni, ami a kislány szempontjából nem fontos, mert akkor megbomlik a szöveg szövete.

Meglepően fiatal főszereplőt választottál: Vera csak 11 éves.

Hogyne, hiszen az a legfontosabb dolog, hogy ez a szerelem túl korán jön. Van valami, ami egyébként nagy és szép dolog, de itt kilöki Vera életét a megszokott mederből. Ez az új élet egy csomó titokra, rejtélyre és elhallgatásra derít fényt, és elindul valami olyasmi, amit nem is biztos, hogy ennek a kislánynak kellett volna elindítani. Az viszont biztos, hogy nem őneki kellene a hátán vinnie, egyenesben tartania.

Különös játéka a Jóistennek, hogy sokszor azokra méri ezeket a terheket, akik elvileg a leggyengébbek, akik nem odavalók, akik gyerekek, akik valamilyen módon igaz emberek, de ez a teher még túl nagy számukra.

És eldől, hogy fel bírnak-e nőni a feladathoz, elbírják-e ezt a súlyt, vagy nem.

grecso_k-8174_c_valuska_gabor-224248.jpg

Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A család pedig épp kímélni akarja a kislányt…

A nyolcvanas években az volt a pedagógiai álláspont, hogy egy örökbe fogadott gyerek esetében ne mondják el neki ezt a tényt. Így megkímélik attól a tehertől, attól a krízistől, hogy megtudja, őróla valamilyen ok miatt a vér szerinti szüleinek le kellett mondaniuk.

Hiszen ha nem tudja, nem fáj; miért kellene ezzel a teherrel élnie. Ez az elv csak egyetlen dologgal nem számolt: az emberrel.

Mert ennek természetesen az lett a következménye, hogy mindenki tudta az adott ember környezetében, csak ő nem.

A titkolózás a családban bárkinek ismerős lehet.

Ez a fajta eltitkolás tökéletesen illeszkedik abba a családfelfogásba, ami Kelet-Európában egyébként is kialakult, miszerint jobb, ha a gyerek elől elhallgatjuk a gyökereit, a generációs kríziseket.

Félünk is, mert az óvodában esetleg elpletykál valamit, és bajunk lesz belőle. Egyébként sem baj, ha a gyereket nem terheljük vele, mert akkor neki nem fáj. Hogyne tudná? Hogyne érezné? Nem hülye, csak gyerek. Érezni fogja az elhallgatások mögötti szünetekből, hogy valami baj van. Ugyanígy folyamatos gyanúval és szorongással érezni fogja, hogy a születése és a származása körül valami nem tiszta.

Grecsó Krisztián: Vera
Magvető Kiadó, Megjelenés: 2019. március 1.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tíz nyelvre fordítják le a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A kötet, amely azután vált széleskörben ismertté, hogy Dúró Dóra 2020-ban néhány lapját ledarálta, nemzetközi szinten is nagy érdeklődésnek örvend, mostantól pedig a magyar mellett német, holland, svéd, szlovák és lengyel nyelven is elérhető.
Könyv Lírástudók

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Könyv interjú

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.