Könyv

Elegendő ok – Kántor Pétertől Mesterházi Mónika búcsúzik

2021.09.01. 09:55
Ajánlom
Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Kántor Péter posztumusz verseskötete, az Elegendő ok. Pályatársa, Mesterházi Mónika osztja meg személyes reflexióit Kántor Péter világáról, és búcsúztatja a 71 éves korában nemrég elhunyt költőt.

Kántor Péter úgy hiányzik, hogy egyre inkább velem van, hiszen halála napja óta számos versét láttam a Facebookon, magam is posztoltam olyasmit is, amit régen ismertem, és amire most bukkantam rá a köteteit lapozgatva. A hangját is hallhatom, ahogy a Pimmédián vagy másutt a verseit mondja. Alig két éve még a 70. születésnapját ünnepeltük. Egy életünkkel ezelőtt, a koronavírus előtt. Hirtelen senkivel nem találkoztunk, senkitől nem tudtam, hogy ennyire beteg, és olyan gyorsan telt a lelassult idő, hogy egyszer csak meghalt.

Sokan személyesen ismertük, barátok, kollégák, és most, hogy meghalt, mégis az esik legrosszabbul, hogy nem fogja többé megírni azokat a verseket, amelyek a mi közérzetünket is megfogalmazták, a mi óvatos reményeinket és várható csalódásainkat, de annyi humorral és finom distinkcióval, amitől mégis magunkra ismerünk, hogy tényleg, mi is itt éltünk, mi is ezt éltük. A nagyon is személyes verseiben.

218224537_4911512805542055_5835705384638572209_n-231054.jpg

Kántor Péter (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Magvető)

Kántor Péter valahogy a rendszerváltás utáni élet nagy költője lett, bár persze előtte is jó költő volt. 1990-ben írta meg korszakos jelentőségű versét, a Megtanulni élni címűt. A kontextus az új kor és a megváltozott szabadságérzet és csalódásérzet. „Most, hogy megszűnt a két világrendszer csatája, / ledőltek a falak, / kinyíltak a kapuk, / s tapsolhatunk, / hurrá, nem sikerült egy jobb világot építenünk, / nekünk legalábbis nem, / nem igaz, hogy lehet másképp is, / velünk legalábbis aligha, / most, hogy felszabadultunk ez alól az egész alól, / a keresztünk alól, / a diktatúránk alól, / a fél életünk alól” – így indul, aztán ott a két szimbolikus kutya, bár meglehetősen konkrét kutyás mozdulatokkal, tehát groteszkül: „két kutya rohan egymás felé a mezőn, / farkuk győzelmi zászló, / orrlikaikban extázis és rémület vegyüléke, / vajon mit találnak majd egymás hátuljában?” Így jut el a feladathoz, amit tíz év különbséggel még kétszer tűz maga elé: „most már igazán meg kell tanulnom élni.”

A lehetőségek és a vállalások, a viszonyok és a döntések sora – végül is mi az élet? – a rá annyira jellemző, izgalmasan szőtt, a témájába újra és máshogy belekezdő, féloldalas lélegzetű, élő társalgást idéző, humorral átitatott mondatokban bomlik ki.

A 2001-es Megtanulni élni – II. kevésbé jókedvű. Hiszen „a ledőlt falak helyén / felépültek az újak”, és „hurrá, sikerült feltámasztani a múltat”, „számolok százig vagy ezerig, / hogy megőrizzem a hidegvéremet, / a humorérzékemet” – a személyes korhangulati jelentés egybeesett az olvasók benyomásaival. 2010-ben a Megtanulni élni – III. tónusa ismét sötétebb: „s próbálgatom megőrizni a hidegvéremet, / bár fogalmam sincs róla, hogy csináljam”, „ha mégis elveszíteném (a hidegvéremet), / meg a humorérzékem maradékát, / … / marad-e még esélyem megtanulni élni?” A változások társadalmiak: „ami szégyen volt, nem szégyen megint”, „hálnak az utcán” (utóbbi József Attila-idézet), a derűt felváltja a fenyegetettség érzete, és ez előhívja a lázadást: „nem, nem táncolok úgy, ahogy fütyülnek! / Az ember keljfeljancsi: elesik – feláll, / és megy előre a szegény ürge”.

Kántor Péter személyességében, a magánlétben mindig ott érezhető „a szegény ürge”, bármelyikünk. Verseiben megkonstruált személyisége, személyes identitása egy magányos, olykor társas sétálóé, aki a városban figyel meg részleteket, aki az emberi, olykor politikai viszonyokon töpreng, bosszankodik vagy dühöng. Aki szeretne kutyát, de végül kutya nélkül sétál, hogy aztán a nyomába szegődjön egy valóságos, és azonnal jelképes nagy, fehér kutya.

A gyerekkor nagyon fontos kiindulópont, a helyszínek, a tárgyak ugyanúgy, mint a kíváncsiság, az igazság iránti makacs igény. Feltűnően erős mindvégig a családi kötődés, részben az emlékállítás a holokausztban megölteknek, részben a közvetlen családtagok alakjának megörökítése. Kántor Péter olvasói jól ismerik a nagymamát (őt prózában és versben is megírta, többször is), aki egy háború előtti polgári (zsidó polgári) életformát őriz, és különc vagy hóbortos vagy öntörvényű, vagy integritása van, ahogy tetszik. Alakja az utolsó kötetben is visszatér. Az apát (aki teljesen ellentétes a nagymamával), egy sor megrázó gyászversben írta meg, 1996 őszén (Az erkélyajtótól a fotelig, Utolsó éjszakád, A temetés után, A Margit hídtól az Árpád hídig), talán itt a legszebben, ahol a sztoicizmust a szenvedéllyel állítja szembe:

Ma kézbe vettem

Ma kézbe vettem Seneca Vigasztalásait.

Most vagy soha! – tartottam a kezemben,

de nem nyitottam ki, végül is nem.

Ugyan mire juthatnék Senecával?

Meghalt az apám, mondanám, mire ő:

Na ugye mondtam! Tudtam, hogy így lesz!

Én is tudtam, Seneca. Dögölj meg! Kopj le! –

és visszatettem a polcra. – Ne vigasztalj!

KantorPeterElegendook-122920.jpg

Kántor Péter: Elegendő ok (Fotó/Forrás: Líra Könyv Zrt.)

Hasonlóan megrendítőek a későbbi anya-versek. A Levél anyámnak a nagyon erős Köztünk maradjon (2012) kötet egyik megrázó darabja, a hagyaték felszámolásáról. Ki másnak lehetne az egészet elmondani, mint éppen a halott anyának („ott állsz majd az oldalamnál, persze láthatatlanul, mama, / és bólintasz, amikor kivonulunk a falak közül”).

Kántor Péter mostanában írhatta volna meg a Megtanulni élni negyedik változatát. Halála előtt zárta le az új kötet, az Elegendő ok kéziratát, amelynek egyik kitüntetett versében, a Heltai Jenőre emlékező Trópeában kék a tenger címűben van is erre utalás. „Két hét alatt írj valamit! – Tanulj meg élni! / De legalábbis olvasd el azt a Naplót, / amit a Naplóíró írt egy teljes éven át, / hogy megörökítse azt a hosszú évet.” Heltai 1944-es ostromnaplója, a Négy fal között nemcsak példát és mértéket ad a könyvnek („Ez a Naplóban a legmegdöbbentőbb. / Ahogy monotonon sorjáznak a napok, / ahogy fontos, nem fontos egymással vegyül, / mint keverés után a kártyalapoka kézben”; „a Naplóíró módjával ítél, és nem elemez”), hanem keretet is, mert a verseskötet egy lazán fűzött, naplószerű ciklussal ér véget, a Valaki feljegyzéseivel, és több helyen szövegszerűen is visszautal rá. Itt is vegyül a „fontos, nem fontos”, a derűs és a szívszakasztó, „valaki” fizikai kiszolgáltatottsága, a magánéleti „beszédszünet” és a politikai felháborodás, a karantén szorongatása – az időtartam a koronavírus megjelenésétől: ameddig lehet. Valaki: a moralitások Akárkije, a halandó ember.

Zárásul azonban inkább a Mindig történik valami zárósorait idézem: „De mindig történik valami. / Ha más nem, váratlanul lesántulsz, valaki mosolyogva / beléd döf egy injekciót, amitől végre felordítasz”.

 

Ünnepi Könyvhét
2021. szeptember 2-5.

 

Fejléckép: Kántor Péter / Fotó: Szilágyi Lenke, forrás: Magvető Kiadó

173 kiadó részvételével rendezik meg szeptember elején az Ünnepi Könyvhetet

Kapcsolódó

173 kiadó részvételével rendezik meg szeptember elején az Ünnepi Könyvhetet

140 könyves pavilonnal, 70 könyvbemutató beszélgetéssel és több mint ezer dedikálással várják az érdeklődőket szeptember 2-5. között a Vörösmarty téren és a Duna-korzó területén.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Vizuál

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.
Könyv koronavírus

Elmarad a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Elnöksége közleménye szerint a jelenleg növekvő számú megbetegedések és a járványhelyzet fokozatos romlása miatt, az Egyesülés elhalasztja a novemberre tervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezését. 
Könyv oszk

Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Pray-kódex díszmásolatát kapja ajándékba Ferenc pápa

A Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
Könyv hír

Van 100 szavad Budapestről?

Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Mindspace a 100 szóban Budapest történetíró pályázatot, amelyre bárki beküldheti Budapestről szóló történetét – legfeljebb 100 szóban.
Könyv hír

Rekordáron kelhet el egy első kiadású Frankenstein-kötet

Mary Shelley regényének leütési ára akár 300 ezer dollár, átszámítva körülbelül 90 millió forint is lehet.