Könyv

Elhunyt Alice Munro Nobel-díjas író

2024.05.15. 09:45
Ajánlom
A világhírű kanadai szerző 2013-ban nyerte el a legrangosabb irodalmi elismerést, a Svéd Akadémia indoklásában a kortárs novella mesterének nevezte.

A kanadai író 92 éves korában hunyt el egy ontarioi ápolási otthonban, halálhírét családja jelentette be, valamint kiadója is megerősítette. A Guardian cikke szerint a művész egy évtizede demenciában szenvedett.

Alice Ann Ladlaw néven született 1931. július 10-én Winghamben. Munro már tinédzser korában írni kezdett, első novellája egyetemista korában jelent meg. 1951-ben otthagyta az iskolát, és feleségül ment James Munróhoz. Elmondása szerint ebben az időben éjszakánként írt, míg lányai aludtak, és ez volt az oka, hogy rövidprózával foglalkozott, mondván, túlságosan fárasztó lett volna hosszabb szövegekkel dolgoznia.

Első novelláskötete 1968-ban jelent meg, a könyvvel elnyerte a legrangosabb kanadai irodalmi elismerést, a főkormányzó díját. Munro interjúiban elárulta, többször is megpróbálkozott regényírással, két novelláskötet között rendszeresen kísérletezett vele, sikertelenül. Ugyanakkor

a rövidpróza volt az, amely meghozta számára a nemzetközi kritikai és közönségsikert.

Karrierje során összesen tizennégy novelláskötetet publikált, amelyekkel számtalan elismerést nyert el, egyebek közt megkapta az Egyesült Államok könyvkritikusainak díját, a Giller-díjat és nemzetközi Man Booker-díjat is. 2013-ban a Svéd Akadémia Munrónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás meglehetősen rövid, ám annál sokatmondóbb volt: az írót a kortárs novella mesterének nevezték.

Munro 2009-ben hozta nyilvánosságra, hogy rákkal diagnosztizálták, utolsó kötetét 2012-ben publikálta.

Kortársai is számtalan alkalommal elismerően szóltak, Cynthia Ozick például a kanadai Csehovnak nevezte, míg Margaret Atwood korunk legfontosabb angol nyelven író szerzői közt emlegette. Jonathan Franzen pedig úgy fogalmazott:

Azon maroknyi írók egyike (…), akire gondolok, amikor azt mondom, hogy a szépirodalom az én vallásom.

Alice Munro történeteiből több filmfeldolgozás is készült, 2007-ben novelláját Sarah Polley rendezte meg Egyre távolabb címmel, 2016-ban pedig a spanyol rendező, Pedro Almodóvar vitte vászonra történetét Julieta címmel.

Könyveinek nagy része magyarul is elérhető, a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg itthon az életműsorozata, legutóbb épen a Valamit el akartam mondani című kötet, amelyről kritikánkban azt írtuk, remek emberismeretről tanúskodik, hogy Munro komplett személyiségeket, egész életeket képes egyetlen bekezdésebe sűríteni. „Mondatai mindvégig fuvallatkönnyűek, amelyek időnkénti dísztelenségük ellenére is hatásosak és szépek, észrevétlenül sodortatják magukkal az olvasót. Mindeközben legalább épp olyan fontosak azok a sorok, amelyek annak ellenére vannak benne a novellákban, hogy Munro nem írja le őket” – írtuk cikkünkben.

Alice Munro novelláiban azok a mondatok a legizgalmasabbak, amelyeket nem ír le

Kapcsolódó

Alice Munro novelláiban azok a mondatok a legizgalmasabbak, amelyeket nem ír le

A Nobel-díjas kanadai szerző Valamit el akartam mondani című kötetében tizenhárom történetet olvashatunk, amelyek kivétel nélkül azt az érzést keltik, mintha vaskos nagyregényt tartanánk a kezünkben.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Alice Munro (Fotó/Forrás: Alice Munro Facebook-oldala)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Megértés és tolerancia a középpontban – évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Don Giovanni-minifesztivál, A kékszakállú herceg vára, Wagner, Mahler, Mozart, világhírű énekes szólisták és hegedűművészek sora várja a BFZ közönségét a 2025–26-os évadban.
Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Színház

Kazári András: „Még nem találtunk föl a színháznál jobbat”

Kazári András már kamaszként közel került a színházhoz, rajong a szakmájáért a mai napig. Az Újszínház művészét legfrissebb bemutatójuk, A hóhér kötele kapcsán a szerep kihívásairól, egy mesekastélyszerű színházépületről és a TikTok-generációról kérdeztük.
Vizuál

Egy éjszakán át tartó rémálom – David Lynch-maraton a Bem Moziban

Március 29-én este a januárban elhunyt filmrendező három remekművét élheti át újra nagyvásznon a közönség a Bem Moziban A Nagy Lynchelés elnevezésű eseményen.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Könyv ajánló

Nádas Péter, Spiró György, Háy János és a mesterséges intelligencia is érkezik a Tavaszi Margóra

A Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál április 4-6. között újra a margitszigeti Kristály Színtéren várja az olvasókat. A fesztivál idén a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, olyan témákkal, amelyek beépülnek a mindennapjainkba.
Könyv magazin

Beleolvasó – Viola Ardone: A nagy csoda

Viola Ardone a világsikerű Gyerekvonat – amelyből a Netflix készített azonos címmel filmet – és az Oliva Denaro című kötete után A nagy csodával zárja a huszadik század délolasz történelméről szóló regényeinek sorát. Olvasson bele ön is!
Könyv hír

Christoph Ransmayr lesz a PesText vendége

Ismét több világhírű szerző látogat Budapestre május 7–10. között. A Három Hollóban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajló PesText kiemelt fellépője lesz Christoph Ransmayr, a kortárs német nyelvű irodalom egyik legnagyobb alakja.
Könyv hír

Veszprémi Szilveszter kapja az idei Sziveri János-díjat

A Sziveri János Társaság indoklása szerint Veszprémi Szilveszter költészetében rétegzetten, finoman nyúl a cigány mese- és irodalmi hagyományhoz, a családi mesekincstárhoz, a családi mítoszokhoz, a szülőkről a gyerekre szálló nomadikus világkép gesztusrendszeréhez.