A hírt az Újszínház jelentette be Facebook-oldalán.
„Búcsúzunk az ország mesemondójától, meghalt Csukás István!
Magára hagyta mesefiguráit, akik történetein számos generáció nőtt fel.
Szerencsések vagyunk, akik ismerhettük, dolgozhattunk vele itt az Újszínházban. Csukás István mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava és sohasem fogyott ki az ő semmihez sem fogható történeteiből.
Örömmel figyelte A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen-nyáron című meséjéből születendő előadást. Fantasztikus élmény volt vele dolgozni” – búcsúztak tőle egykori kollégái.
Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Apja kovácsmester volt, akinek nagy tervei voltak: előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. A költő szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit. Ennek a háború után vége szakadt. A család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsműhelyt, így építkezéseken dolgozott. Öccse ipari tanuló lett.
István egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművésznek tanult. Az intézetben és a zenében ismét megtalálta a helyét: tanult, olvasott, gyakoroltak a kastélyban, a parkban, kamarazenéltek, előadásokon szerepeltek.
Hegedűművészi pályára készült, emellett nyaranta apja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott, és kétségbeesetten próbálta helyre hozni a munkában tönkrement ujjait.
Ennek ellenére apja és az intézet elleni lázadásból érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954-57 között járt egyetemre, bölcsész tanulmányait nem fejezte be.
Időközben megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Korai költészetében az eltűnt gyermekkor és ifjúság iránti nosztalgia hangján szól, a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet. Ennek az érzelemnek a másik oldalán pedig az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok álltak művészetében.
Az egyetem után a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott.
A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé. Ettől kezdve verseskötetei mellett gyermekregényekkel, mesekönyvekkel és verses mesékkel is jelentkezett.
Neki köszönhetjük Pom-pomot, Süsüt, Makk Marcit, Sün Balázst, a Nagy Ho-ho-ho-horgászt, Mirr-Murrt és a legkisebb Ugrifülest.
Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.
1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tag az Új Idő című lapnál. Gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője.
1975-ben feleségül vette Porga Máriát, de magánéletéről keveset osztott meg a nyilvánosság előtt.
1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért”. 2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott.
Műsorváltozás lesz február 24-én a közmédia csatornáin Csukás István halála miatt. A Duna Televízió 21 óra 30-tól a Keménykalap és krumpliorr című filmet adja. Az M2 csatorna egy Pom-pom mese epizóddal emlékezik 20.00 órától. Az M5 csatorna 19.30-tól, a Kossuth Rádió 21.30-tól ismétel egy portrébeszélgetést Csukás Istvánnal. A Kossuthon egész héten a mai napon elhunyt író meséi lesznek hallhatók a 19.20-as mesesávban.
A közmédia saját halottjának tekinti a mai napon 84 éves korában elhunyt Csukás Istvánt – közölte Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója.
(Az életrajz a PIM online felületén található életrajz alapján készült)
hírlevél
