Könyv

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író

2024.04.04. 13:55
Ajánlom
A szlovákiai magyar irodalom egyik legelismertebb alakja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja életének kilencvennegyedik évében hunyt el április 3-án. Legfontosabb művei egyebek közt az 1969-es Szabadesés, valamint az 1975-ös Vajúdó parasztvilág. 

„A szlovákiai és az egyetemes kortárs magyar irodalomban is párját ritkítóan termékeny alkotó életműve több mint negyven kötetet számlál.

Az epikának szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, ám gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is

– méltatta a művészt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közleménye.

Duba Gyula a felvidéki Hontfüzesgyarmaton született 1930. június 8-án, ahonnan az elemi iskola elvégzése után továbbtanulni, érettségit szerezni Lévára ment. A második világháború után az író családját is sújtotta a csehszlovákiai magyarság egészének kollektív bűnösként történő megbélyegzése.

Pályáját az 1950-es évek második felében humoristaként, irodalmi paródiák szerzőjeként kezdte. A Karinthy Frigyes nyomdokain haladó, a Tanár úr kérem és az Így írtok ti erős hatását mutató humoros írásainak,

a kortárs hazai alkotókat kifigurázó paródiáinak köszönhetően hamarosan ismert szerzővé vált.

Rovata volt az Új Ifjúságban, a Csehszlovák Rádió magyar adásának riportere lett, szórakoztató programokat szerkesztett és írt. 1959-ben megjelent első kötete, A nevető ember és egyéb vidám történetek. A Delfinek című elbeszéléskötetével 1967-ben kiérdemelte az újonnan alapított Madách Imre-díjat.

1968-ban az Irodalmi Szemle főszerkesztője lett.

Kereken tizenöt esztendőn át, 1983-ig állt a lap élén,

amikor a Madách Könyvkiadó irodalmi vezetőjévé nevezték ki. 1990-től a Szlovák Irodalmi Alap ösztöndíjasa lett három évvel későbbi nyugdíjba vonulásáig.

Közben sorban jelentek meg kötetei, részben válogatott elbeszélések (Angyal vagy madárijesztő, 1975), szatírák és humoreszkek (Az elrabolt taliga, 1980), újabb tanulmányok (Látni a célt, 1983) és novellák (Kiárusítás délelőtt, 1984; Európai magány, 1987), valamint a nemzetiségi embernek a nyelvvel vívott szorongó küzdelmét bemutató regény (A macska fél az üvegtől, 1985).

Önéletrajzi ihletésű, a falu, a paraszti világ felbomlását ábrázoló könyvei az Ívnak a csukák (1977) az Örvénylő idő (1982), az Aszály (1989), az Álmodtak tengert I-II (1993, 1995) és a Halódó parasztvilág (2001).

A legteljesebb szakmai elismerést hozó művei közül kulcsregény a Szabadesés (1969).

A mű életanyagát, valamint előadásmódjának vallomásos jellegét két olyan ismérvként, sajátosságként emlegették, mely az életmű későbbi darabjaival kapcsolatban is jó okkal merül föl. Valóságvonatkozásai, a falu világának szembeállítása a városéval, nemcsak két életfelfogás ütköztetését jelenti, hanem azokat a családi konfliktusokat, személyes ellentéteket is, amelyek a regény első generációs értelmiségi hősét, Morvait, a gépészmérnöki hivatást az újságíróira cserélő parasztfiút a szó szoros értelmében elidegenítik még édes szüleitől is.

Első tanulmánykötete, a Valóság és életérzés (1972) a hazai kritikusok élvonalába emelte. Szülőfalujának szociográfiája,

a Vajúdó parasztvilág (1975) megírását követően a csehszlovákiai magyar epikában már a modern formák legismertebb alkalmazójaként méltatták.

Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták, többek között négyszer kapott Madách-díjat (1967; 1970; 1975; 1983), elnyerte a Szlovákiai Írók Szövetsége Nemzetiségi Díját (1972), a Posonium életműdíjat (2001), valamint a József Attila-díjat (2004). A Kossuth-díjat 2023-ban vehette át. Duba Gyula 2011-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Ahonnan elindultam – Duba Gyula portréja címmel T. Nagy Imre rendező 2009-ben, valamint Legény kalapban – emlékek, gondolatok Duba Gyula íróval címmel Balog Gábor rendező-operatőr 2017-ben készített portréfilmet róla.

Duba Gyulát az MMA saját halottjának tekinti.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Duba Gyula (Fotó/Forrás: Lugosi Lugo László / Magyar Művészeti Akadémia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Klasszikus

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Jazz/World

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Emlékházként születik újjá Csoóri Sándor szülőháza

A 95 éve született művészre emlékező irodalmi esten jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, hogy emlékházzá alakítják Csoóri Sándor zámolyi szülőházát.
Könyv podcast

„Mi is a Móra-mesekönyveken nőttünk fel” – Lovász Andrea és Kovács Zsanett a Lírástudók vendége

A két Lottin, a Búvár Zsebkönyveken, Janikovszky Éva vagy Kormos István meséin generációk nőttek fel, de a Móra Könyvkiadó az utóbbi évtizedekben újjáalakult a gyerekek, a fiatalok és a pedagógusok érdekében. Ezúttal a kiadó főszerkesztőjét és marketingvezetőjét hívtuk meg podcastunkba.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Történelmi időket élünk

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az orosz újságíró, Mihail Zigar Az Ukrajna lerohanásáig vezető út című könyvét ajánlja.
Könyv hír

Átadták a Baumgarten-emlékdíjakat és -jutalmakat

Mások mellett Szilasi László, Földényi F. László, Schillinger Gyöngyvér, Hegedüs Vera és Németh Gábor is átvehette a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület elismerését január 29-én.
Könyv magazin

„Nincs szebb könyv szívnél s léleknél” – 10+1 idézet a 75 éves Vámos Miklóstól

Elegáns humor, szelíd bölcsességek, elmés szójátékok és megannyi megszívlelendő gondolat – számos oka van, miért érdemes olvasni Vámos Miklós könyveit. A Prima Primissima Díjas író, lapunk állandó szerzője ma ünnepli 75. születésnapját. Ez alkalomból legkedvesebb idézeteinket válogattuk össze.