Az író egy tiranai kórházban hunyt el, ahová sürgősséggel szállították be. Halálát hirtelen szívmegállás okozta – közölte kiadójának szerkesztője, Bujar Hudhri.
Ismail Kadare 1936-ban született a dél-albániai Gjirokaster városában, 1990-ben Franciaországban kapott politikai menedékjogot, később Párizsban és Tiranában egyaránt sok időt töltött. A hatvanas években kezdett regényeket és novellákat írni. Első regénye, A halott hadsereg tábornoka 1963-ban jelent meg, az Enver Hodzsa által vezetett kommunista vezetés uralkodása idején.
Első francia nyelven írt regénye, A piramis 1992-ben jelent meg.
2005-ben neki ítélték az első nemzetközi Booker-díjat,
amelyet a világ legjobb íróinak jutalmazására hoztak létre. Több alkalommal jelölték irodalmi Nobel-díjra, könyveit negyvennél több nyelvre fordították le.
Magyarul megjelent művei: A halott hadsereg tábornoka (Európa, 1972), A fellegvár (Zrínyi, 1982), A piramis (Holnap, 1994), Kettétört április (Ulpius-ház, 2000), A háromlyukú híd (Ulpius-ház, 2001), Az Álmok Palotája (Ulpius-ház, 2003). Az őskönyv és a Csadorkaraván című novellája 1994-ben Az őskönyv címet viselő, albán elbeszéléseket közreadó válogatásban jelent meg az Orpheus, a 2000 és a Kalligram gondozásában, Aiszkhülosz, a nagy vesztes című esszéje pedig 2001-ben az Európa Kiadónál.
Tavalyi tiranai hivatalos látogatásakor Emmanuel Macron francia elnök a Becsületrend főtiszti fokozatával tüntette ki,
és már korábban több francia kitüntetést vehetett át. Számos nemzetközi elismerésben is részesült, több mint nyolcvan regényt írt, emellett színdarabokat, forgatókönyveket, verseket és esszéket is.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép: Ismail Kadare (Fotó/Forrás: Wikipedia)
hírlevél
