Iszlai Zoltán 1933. november 7-én, Szegeden született, édesapja marosszéki székely családból származott, édesanyját a szlovákok Felvidékről telepítették át. Gimnáziumi éveit az egri Ciszterci Gimnáziumban töltötte, majd 1957-ben végzett az ELTE BTK könyvtár szakán.
1957–1959 között Debrecenben könyvtárosként dolgozott. 1959–1961 között az Országos Széchényi Könyvtárban a Magyar Nemzeti Bibliográfia szerkesztője, 1965–1968 között az Új Könyvek megalapítója, 1968–1972 között felelős szerkesztője,
1972-től az Élet és Irodalom rovatvezetője volt
– írta a szövetség.
1984–1990 között a Film Színház Muzsika főszerkesztője, a lap 1990-ben történt megszüntetéséig. 1997 és 2000 között a Magyar Közlekedés olvasószerkesztői feladatát látta el. A Magyar Rádióban másfél évtizedig írt kritikákat szórakoztató filmekről és könyvekről,
szerkesztette a Könyvek és századok című kultúrtörténeti sorozatot, amiért a Magyar Rádió nívódíját is megkapta. Közben elkészült a Magyar könyvek – Magyar századok című esszékötet, amely később bölcsész egyetemisták ajánlott olvasmánya lett.
Lírája változatos, a verselési bravúroktól az „antilíráig” sokféle hangon alkotott.
A közlemény kitért rá, Iszlai Zoltán gyermekprózája is népszerű. Novellákat, szatirikus kisregényeket (A Pityu kihajózása, 1981; Az iram, 1983) is írt. A katonákról szól irodalmi riportkönyve, az Emberek angyalbőrben (1985). Rendszeresen közölt műbírálatokat: A valóság közelében (1983), Gyerünk a moziba be (1987).
Könyvei közül több kiadást ért meg a Csirip szótár című gyermekkönyv.
Egyik legfontosabb – pályadíjas – vállalkozása a Sarolta köztünk járt című családkönyv háromszékiekről (2000).
A regény átfogja az egész huszadik századi magyar történelmet, az első világháborútól Trianonon keresztül a második világháború és az ötvenes évek hortobágyi kitelepítéseiig. Legutóbb 2011-ben jelent meg verses meséje A balatoni bálna címmel.
Iszlai Zoltán temetésére 2023. január 20-án 11 órakor, Siófokon kerül sor.
hírlevél
