Könyv

Elhunyt Kalász Márton író, költő, műfordító

2021.12.31. 09:20
Ajánlom
December 30-án, 87 éves korában elhunyt Kalász Márton, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze.

Kalász Mártont csütörtökön Budapesten érte a halál. Az alkotót az MMA saját halottjának tekinti.

Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. Tízéves koráig csak németül beszélt. Gondolkodását, nyelvezetét és egész életét meghatározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei, amelyek minden alkotásában is tetten érhetők.

Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával

vallotta. Az anyanyelvhez való viszonyát, akárcsak lírai életművének ívét kivételessé teszi az, hogy tízéves koráig jóformán csak német szót hallott odahaza, aztán első költeményeit mégiscsak magyarul írta. Életét végigkísérte német gyökereihez való ragaszkodása: fordított és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971-1974) és a stuttgarti Magyar Kulturális- és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990-1994).

Kalász Márton tehetségére Pécsett figyelt fel Ágoston Julián katolikus körökben nagyra becsült irodalomtörténész. Könyveket adott neki, foglalkozott vele, elküldte első költeményeit a Vigiliához Rónay Györgynek, aki később is segítette költői pályáján. 1953-tól Kalász néven publikált, két évvel később hivatalosan is felvette írói nevét. Abban az évben jelent meg első verseskötete Hajnali szekerek címmel. 1960-tól az Európa Könyvkiadó, 1967-től az Új Írás munkatársa volt, majd a nyolcvanas években a Vigilia és a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott.

Kalász Márton évtizedekig gyűjtötte a Magyarországon élő németek múltjára vonatkozó dokumentumokat, visszaemlékezéseket, interjúkat. Prózaíróként a bűnösnek bélyegzett németség meghurcolása foglalkoztatta leginkább. Ez ösztönözte két regény, a Téli bárány és a Tizedelőcédulák megírására.

Ezek mellett legfontosabbnak az 1987-es Ki olvas éjszaka verset?" és 2006-ban megjelent Kezdő haláltánc című versesköteteit tartotta, mert ezekben gyermekkorát és édesapjával kapcsolatos élményeit írta meg.

A hajdani szülőföld őseinek világát és hagyományát idézte meg élete alkonyán novellák, versek és esszék által a Gyermek-Bábel (2015) című kötetében. 85. születésnapjára 2019-ben jelent meg az elmúlt években írt, de ki nem adott verseiből Zsille Gábor összeállításában az Annyi ábrándunk című válogatás. Utolsó kötete, a Virrasztó – távol, a költő 31. verseskönyve. A 60 verset tartalmazó kötet a közelmúltban készült el, várhatóan 2022 januárjában vehetik kézbe az olvasók. Új verseinek többsége a koronavírus-járvány szorongató helyzetében íródott.

Az őrmezei lakótelepen található nyolcadik emeleti lakása, akár a hölderlini toronyszoba, központi motívuma lett a kötetnek, egyfajta mikrouniverzumként jelenik meg: az a hely, ahol a költő a mindennapokból kiemelkedve átfogóbban szemlélheti, értelmezheti a válságot.

Kalász Márton 1998 és 1991 között a Vörösmarty Társaság 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövetség elnöke volt. Csaknem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2009-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Az MMA megbízásából 2016-ban Változatok a reményre címmel készült róla portréfilm. A köztestület Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában 2017-ben jelent meg összegzés irodalmi pályájáról.

Munkásságát kétszer ismerték el József Attila-díjjal (1971 és 1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban tüntették ki, a Kossuth-díjat 2013-ban vehette át, 2016-ban választották a nemzet művészévé. Ezek mellett számos más elismerést is kapott: Radnóti-díj (1985), IBBY-díj a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Szekciójának nívódíja (1987), Weöres Sándor-díj (1996), Artisjus Irodalmi Nagydíj (1996), Arany János-díj a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa díja (2001), Prima-díj (2006), Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány díja (2007), Szépirodalmi Figyelő-díj (2008), Balassi Bálint-emlékkard (2012), Magyar Örökség díj (2014).

Művei a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvashatók.

Fejléckép: Kalász Márton (fotó/forrás: Lugosi Lugo László / MMA)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Klasszikus

A 82 éves Kobajasi Kenicsiró vezényelte a Nemzeti Filharmonikusokat Japánban

Beethoven, Bruch, Dvořák és Csajkovszkij műveit adta elő a magyar együttes tizenkét napos turnéja során. A japán közönség szívélyesen fogadta a zenekart, valamennyi koncert teltház előtt zajlott.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Aki Pilinszky Jánostól és Vas Istvántól tanulta a költészetet – 80 éves Várady Szabolcs

1943-ban ezen a napon született Várady Szabolcs Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő.
Könyv ajánló

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról  

Először ismerheti meg a magyar közönség a legfrissebb, 1981-es orosz kiadás alapján Lev Tolsztoj monumentális nagyregényét. A szöveg fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
Könyv hír

Nyomtasson verset ön is a Széll Kálmán téren!

Ötletes fejlesztéssel tiszteleg a magyar kultúra napja előtt a II. kerület vezetése: a Széll Kálmán téren elhelyezett versmegállóból a körzethez köthető költők sorait nyomtathatjuk ki, és vihetjük magunkkal.
Könyv ajánló

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

Nehezen megközelíthető költő, akit nem csupán olvasni, tanulmányozni is kell – erről beszélt lapunknak Báthori Csaba, aki hiánypótló kötetben mutatja be az osztrák művész eleddig ismeretlen lírai világát.
Könyv hír

Szeifert Natália kapta a Mészöly-díjat

Szekszárdon adták át a Mészöly-díjat, illetve a Mészöly Miklós Emlékplakettet. Előbbit Szeifert Natália érdemelte ki Örökpanoráma című regényével, utóbbit a Jelenkor Kiadó vezetője, Nagy Boglárka vehette át.